rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 2552

Találatok szűrése
/256
<< >>
  • Klauzál tér, Szeged

    Klauzál tér, Szeged

    Szeged. Klauzál tér a Kossuth szoborral.

  • Templomtér az árkádokkal

    Templomtér az árkádokkal

    Szeged - Templomtér az árkádokkal.

  • Jászszentandrás - Római katolikus templom

    Jászszentandrás - Római katolikus templom

    Chiovini freskói

    Jászszentandrás - Római katolikus templom Chiovini freskói Megjelenés: Budapest, Karinger [é.n] Megjegyzések. Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 2 kép látható. Bal oldali kép: Chiovini - Déli harangszó kihirdetése; Jobb oldali kép: Chiovini - Szent László vizet fakasztó csodája; A templom 1903-ban épült Czigler Győző tervei alapján neogótikus stílusban. A községnek korábban már volt egy piciny kápolnája, mely az 1750-es években épülhetett, de az egyre növekvő lakosságot már képtelen volt befogadni. Az 1868-as földrengés miatt annyira megrongálódott, hogy életveszélyessé nyilvánították és 1901-ben lebontották. 1903. szeptember 14-én tartották az új, Szent Kereszt felmagasztalására épített templom megszentelését. Az 1930-as évek elején gyűlt össze annyi pénz, hogy a templom szépítése, freskók készíttetése szóba jöhessen, ezért a főjegyző felkereste Chiovini Ferencet, aki Aba-Novák Vilmossal és Czumpf Imrével elvállalta e megtisztelő felkérést. A freskó tervei 1933. április 29-re elkészültek és még ugyanabban az évben szeptember 13-ra a templom falaira is felkerültek. Chiovini Ferenc az oldalfalakra festett egy-egy történetet, Aba-Novák Vilmos a szentélyt készítette, Czumpf Imre pedig a freskók közötti felületet töltötte meg.; A képeslap keltezett 1938. március 19. dátummal.; 13,9 x 8,9 cm

  • Kenderes

    Kenderes

    Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon a Horthy-kastélyról láthatók részletek és a birtokon található tóról egy részlet, valamint az ötödik, ovális középső képen Horthy Miklós látható. Horthy-kastély: A kastély a 18. század közepén épült a nagykárolyi gróf Károlyi család jóvoltából a kenderesi birtokrészét irányító gazdatiszt számára. Gróf Károlyi Ferenc fia, gróf Károlyi Antal 1792-ben a kenderesi birtokát a kúriával és gazdasági épületekkel elzálogosította dévaványai Halasy Mártonnak, mely végleg a Halasy család tulajdonába került. Halasy Márton fia, Károly örökölte a birtokot és az akkor már kibővített kúriát, aki 1805-től Heves-Külső-Szolnok vármegye alispánja volt. Amikor a felkínált királyi tanácsosi posztot elfogadta, fia Gáspár lett a vármegye alispánja, másik fia, József pedig a vármegye főszolgabírája. Halasy József lányát, Paulát vette feleségül Horthy István, aki a Szabolcs vármegyei Ramocsaházáról költözött Kenderesre. Ezzel a házassággal került később a Horthy család tulajdonába a kúria. Horthy István halálakor a birtokot gyermekei örökölték, akik közül Szabolcs lakta a kúriát. Az 1. világháború kitörésekor feleség és gyermekek nem lévén testvérének, Miklós fiainak adományozta, mivel önként jelentkezett frontszolgálatra. Halála után testvére Miklós és családja használta a kúriát, bár csak az iskolai tanulmányainak megkezdéséig lakott Kenderesen. 1882-től a fiumei Tengerészeti Akadémia hallgatója volt, 1892 és 1894 között zászlósként a Saida fedélzetén szolgált, 1909-ben korvettkapitánnyá és I. József császár és király szárnysegédjévé nevezték ki. 1913-ban sorhajókapitány, 1918-ban az osztrák-magyar haditengerészet főparancsnoka lett, 1919-ben ellentengernaggyá nevezték ki. 1920. március 1-jén Magyarország kormányzójává választották, amit 1944. október 16-ig töltött be. Kormányzóvá választása után igyekezett feleségével évente legalább egy hónapot Kenderesen tölteni. Az 1. világháborúban súlyosan megsérült kúria tetőzetét 1922-ben állították helyre, és folyamatos javításokat végeztek egészen 1924-ig. 1925-ben felkérték Kalin Ferenc építészt, hogy Horthyné elképzelései alapján késő barokk stílusban építse át a kastélyt, ugyanis a királyi látogatások alkalmával nagyon megkedvelte a barokk stílust. Eredetileg U-alaprajzú, egytraktusos, belső oldalán U-alakú keresztboltozatos tornáccal ellátott épület volt, melyen az építész csak kisebb változtatásokat eszközölt. A földszinten csak a szárnyak vége elé fordított tornác 4-4 oszlopa, az aláhajtó íves kidomborodása és a kert felé alakított teraszok és dohányzó jelentette a változásokat. Belülről viszont lényegesen megváltozott. A közfalakat áthelyezték, a főszárnyra emeletet húztak, a padlástérben manzárdszobákat létesítettek, hogy a kormányzó magas rangú vendégeit el tudják szállásolni. Ekkor készültek a kúria új bútorai is. A hallban és a belőle nyíló két hosszú folyosón a kormányzó vadászatai alkalmával ejtett vadak trófeái sorakoztak. A kocsialáhajtó mögötti hallt öltözők és mosdók vették körül, ezek után a fogadóterem, végül a kertre néző dohányzó követte. A kocsialáhajtótól balra eső szárnyban a teaszalon, az ebédlő és a tálaló helységei nyíltak. A tálaló jelentette az összeköttetést a nyitott, árkádos folyosója révén a T-alakú mellékszárnnyal, melyben a konyhákat és a személyzeti helyiségeket alakították ki. A bal oldali szárny előrenyúló részében vendégszobákat alakítottak ki. A kocsialáhajtótól jobbra húzódó szárnyba belépve a szalonba lehetett jutni, ez után a kormányzói lakosztály következett a dolgozó-, az öltöző-, a fürdő- és a személyzeti szobákkal. A 2. világháborúban az oroszok a rezidenciát kifosztották és elfoglalták. Ezután többféle funkciót töltött be az épület, még magtárként is használták. Az államosítás után bentlakásos traktoros-iskola nyílt, 1953-tól pedig a mezőgazdasági gépészkezelő szakiskolának adott otthont. A tantermek, a tanműhelyek és a kollégium is a kastélyban és annak melléképületeiben lettek kialakítva. 1970-ben elkészült az iskola új épülete, így a teljes kastélyt kollégiummá alakították át. Napjainkban a Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium található az épületben, amelyben egy Horthy-emlékszobát is kialakítottak. A kastélypark megmaradt része ma is szinte eredeti állapotában látható, egykor még halastavak is voltak a park végében. Az eredetileg a parkhoz tartozó borház jelenleg egy magánház udvarán áll, a régi kertészlakot pedig családi házként használnak. A park területén egykor nyári-lak, mely festőházként szolgált, valamint teniszpálya is volt. A kocsialáhajtó előtti parkrész közepén egy hatalmas kőváza volt, ezt Rákosi Mátyás mellszobrára cserélték, később Horthy Miklós szobrára, mely még ma is ott áll. A parkban több rokokó jellegű kagyló- és füzérdíszes kőváza található. A birtok kapuzatában 4 pillér tartja a kovácsoltvas kapuszárnyakat, melyeket hintókapura és két gyalogos kapura osztja. A két középső pillért rokokó kővázák, a szélsőket oroszlánszobrok díszítik. Szabadon álló, középrészén egyemeletes, szárnyain földszintes, összetett alaprajzú épület, amely egy U-alaprajzú főszárnyból és egy hozzákapcsolódó T-alakú mellékszárnyból áll. A kastély ablakai szalagkeretesek, felettük stilizált zárókő látható, a régi vasrács több helyen megmaradt. A főhomlokzat középrizalit földszintje előtt ívelt falú, sávozott lizénákkal díszített középrész lép ki, melynek tetején posztamensekkel tagolt kőbábos mellvédes teraszt alakítottak ki. A főhomlokzat előtt a földszinten szintén posztamensekkel tagolt kőbábos mellvédes terasz húzódik, amelyhez a parkból ívelt lépcső vezet fel. Az emelet szélső ablakait füzérdíszes ión fejezetes pilaszterek keretelik, felettük félköríves záródású oromzatok láthatók ovális világítóablakokkal, tetejükön rokokó kővázákkal. A manzárdtetőn 3+3 félköríves, szemöldökpárkánnyal ellátott, füzérekkel és volutákkal díszített ablak nyílik. A torony elé sávozott pilléreken nyugvó, kosáríves árkádos kocsialáhajtó lép ki, amelynek nyitott, neobarokk oromzatát a Horthy család gazdagon díszített, kőbe faragott címere zárja le. A kocsialáhajtó alatt szegmensíves záródású ajtó nyílik, a mellette húzódó ívelt falszakaszokon ovális világítóablakokat helyeztek el. A jobb oldali oldalhomlokzathoz nyaktaggal kapcsolódó T-alakú mellékszárny végein sarokpavilonok állnak. A kastély jobb szárnya alatt dongaboltozatos pince húzódik, ablakait a lábazatban helyezték el. Belseje egytraktusos elrendezésű, az udvari oldalon keresztboltozatos folyosó fut végig. A termek eredeti stukkódíszítése több helyen ma is látható, az emeletre vezető bábos falépcső is megmaradt.; Postai futott és keltezett 1944.08.09 dátummal.

  • Jásztelek

    Jásztelek

    Községháza és föjegyzöilak, utcarészlet

    Jásztelek; Községháza és föjegyzöilak; Utcarészlet; Megjelenés: Budapest, Karinger [é.n.] Megjegyzések: Ill. fekete-fehér álló képeslap. A képeslapon 2 kép látható, közöttük vékony fekete csík húzódik. A képeslap alján a vastag fehér sávban "Jásztelek." felirat olvasható. Felső kép: Községháza és föjegyzöilak: A régi Községháza a Szabadság úton, az 1950-es évektől a rendszerváltásig pártházként működött, napjainkban a mellette álló főjegyzői lakkal együtt üresen áll.; Alsó kép: Utcarészlet: Krausz Mihály vegyesboltja és Sárközi János kovácsműhelye a Fő úton az 1920-as években. Ma már nem állnak.; A képeslap keltezett 1927. augusztus 12. dátummal, valamint postai futott, de a dátumbélyegző hiányos. Gyártási szám: 72 T 13,9 x 8,8 cm

  • Jászfelsőszentgyörgy

    Jászfelsőszentgyörgy

    Jászfelsőszentgyörgy. Dátum: 1934. Megjelenés: Budapest, Karinger, 1934. Megjegyzések: ill., fekete-fehér, fekvő képeslap; 3 fekvő kép egymás fölött elrendezve, egyenlő méretben (minden képen a kép tartalmát leíró felirat olvasható): a felső képen az orvoslak és községháza, a középső képen a hangyaszövetkezet, az alsó képen a Római katholikus iskola látható a képek között fekete csík húzódik Postai futás dátuma: 1934. 07. 14. Gyártási szám: 41 U.

  • VF_21534

    Ibos borozó - képeslap, Badacsony, 1910-es évek

    A badacsonyi Ibos borászatot reklámozó képes levelezőlap. Az egykori Ramasetter birtok örökségként került az Ibos család birtokába 1888-ban. Virágkorát a XX. század első felében élte, 1953-ban államosították.

  • VF_18830

    Besnyő üdülő, Máriabesnyő - képeslap, 1930-s évek

    A levelezőlap képes oldalán öt kisebb fotón a máriabesnyői Besnyő üdülő részletei tárulkoznak fel. Az üdülő a vasútállomástól néhány percnyi gyaloglásra volt, egy szép árnyas parkban. Rossz idő esetére társalgók és fedett veranda állt a vendégek rendelkezésére. A nyaralótelep öt épületében, 50 szoba (részben fürdőszobás) és egy étterem szolgálta a pihenők kényelmét. Az üdülőhely a képeslap kiadása idején már tizennyolc éve működött (ezt jelzi a XVIII. szám), tulajdonosa Galster István volt, egészen 1944-ig. Ismert még mint Weiser penzió (panzió) - Weiser Erzsébet, Galster neje volt. Bár a fotókból nem derül ki, de a a Gödöllő melletti település legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely.

  • Jászapáti Főszolgabírói hivatal és polgári leányiskola

    Jászapáti Főszolgabírói hivatal és polgári leányiskola

    Jászapáti Főszolgabírói hivatal és polgári leányiskola Fotó: Révai Dezső Dátum: 1932 Típus: Kép Megjelenés: Budapest, Karinger K., 1932 Megjegyzések: ill., feketefehér fekvő képeslap, körben fehér színű keret, a kép alján "Jászapáti. - Főszolgabírói hivatal és polgári leányiskola." felirat látható; 13,7 x 8,8 cm Postai futás ideje: 1932. 08. 18.

  • KF_13_854_1

    Fagylaltos kocsi

    A levelezőlap képes oldalán, egy fagylaltos tricikli látható, egy fiatal hölggyel és a fagylaltossal.

/256
<< >>