rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 1335

Találatok szűrése
/134
<< >>
  • 729801_lead

    Kisfaludy Étterem-hotel

    képes levelezőlap

    A képes levelezőlapon Sümeg város központjában álló műemlékjellegű Kisfaludy Szálloda Étterem Hotel és Cukrászda színes, montázs fotóképe. Jelenlegi neve:Kisfaludy Vendégház Cukrászda (Kossuth L.u. 13.) Sümeg belvárosában az öreg gesztenye fák árnyékában helyezkedik el a Kisfaludy vendégház. A 120 fő befogadására alkalmas étterem finom magyaros konyhájával vonzza a vendégeket, amely még kiegészül egy 50 fős nemdohányzó különteremmel illetve egy 40 fő befogadására alkalmas cukrászdával is. A nyári időszakban megnyitott hangulatos erdélyi stílusú kerthelységgel várjuk kedves vendégeinket, amely 120 fő ellátását tudja biztosítani. A vendégház kiválóan alkalmas családi rendezvények, céges bulik, szülinapi zsúrok, kerti partik, alkalmi rendezvények, halotti torok és esküvői rendezvények lebonyolítására. A konyha hideg és meleg konyhai készítmények előállításával foglalkozik.

  • 622209_lead

    Szenteltvíztartó XV.

    A szenteltvíztartó eredeti, sárga mázas, hátlapján kereszter feszített domború Krisztus ábrázolás. Széles átmérőjű ívelt oldalú víztartó, alján gomb. Sümeg környéki gyűjtésből, Dr. Tóth Károlyné Darnay Sarolta ajándékozta a Sümegi Városi Múzeumnak. A szenteltvíztartók és a népi vallásosság. A katolikus parasztság házain kívül -belül tükröződött az ott élő család vallása.Az épületek oromzatán vagy a a kémények tetején keresztek álltak,a barokk díszekkel ékes gazdag parasztházak homlokaira,gipszből vallási szimbólumokat formáltak,s az épületek utcai homlokzatán,kis fülkében sokféle fa,porcelán vagy cserép Mária-szobor állt.Bent ,legtöbbször a ház végfalán a mestergerenda és a tükör alatt függött a kereszt. Az ún. szentsarok a tisztaszobában volt,s ugyanitt,az ajtó mellett akasztották fel a cserép vagy porcelán szenteltvíztartót is.Este-reggel a család tagjai ujjukat a szenteltvízbe mártva vetettek keresztet.Rendszerint olvasót tekertek rá,amelynek keresztje a szenteltvíztartó alatt lógott. A szentsarokban álló asztal szakrális jellegét mutatta,hogy rajta csak enni lehetett,munkavégzésre nem használták. Amikor a pap jött gyóntatni a beteget az asztalt fehér terítővel terítették le,ráhelyezték a szentséget, a szent ostyát. A szenteltvíztartó eredeti, sárga mázas kerámia.Hátlapja széles,erősen tagolt záródással.A hátlap közepén Mária,mellette fáklyát és babérkoszorút tartó angyal.Víztartója félgömb alakú ,nyújtott gombos záródású. Sümeg környéki gyűjtésből,Dr.Tóth Károlyné Darnay Sarolta ajándékozta a Sümegi Városi Múzeumnak.

  • 710943_lead

    Virág

    szénrajz

    Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 710756_lead

    Virág II.

    szénrajz

    Kajári Gyula grafikusművész Virág II. című szénrajza. A képen egy szál tölcséres sziromzatú virág rajza (liliom?). A művész aláírásával és dátummal (1973). Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 708275_lead

    Nyári változat

    szénkréta grafika

    Kajári Gyula grafikusművész Nyári változat című munkája. A képen két női akt, fiatal nő szemből, ülő nő háttal. Kajári aláírása jól olvasható és dátummal is jelölve (1985). Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 691450_lead

    Asszony I.

    Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 665534_lead

    Lámpabúra

    Horváth Márton (Csabrendek, 1941. április 27. – 2013. március 8.)[1] Munkácsy Mihály-díjas üvegtervező iparművész. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja (1993). Felsőfokú tanulmányokat 1968-1973 közt a Magyar Iparművészeti Főiskolán folytatott a szilikátipari tanszék üveg szakán, ahol Pogány Frigyes, Jánossy György, Szabó Lajos, Gibela József, Z. Gács György voltak a mesterei. 1976-tól a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított tervezéselméletet, üvegfúvást egyetemi docensi, 1993-tól egyetemi tanári beosztásban. A MOME Doktori Iskola témavezetője. "Horváth Márton üvegei nagyon egyszerűen is jellemezhetőek. Szeretetre méltóak és szépek, a szó klasszikus értelmében. Örömtárgyak, amelyeket leginkább ajándékozunk, vagy ajándékba kapunk. Olyan tárgyak, amelyekhez ragaszkodunk, mert érezzük, hogy kincshez jutottunk a maguk jelen- és jövőbeli misztikumával. Könnyed eleganciájuk mellett azonban szimbolikus gondolati tartalmuk, esztétikai kérdésfeltevéseik az anyagot, a formát, a színt, a fényt, a struktúrát olyan helyzetbe hozzák, amely elbeszélő tanulságokat hordozó költeményekké alakítja tárgyait... Szavakban elmondhatatlan vizuális ellentétpárok egymást gerjesztő sűrítménye minden tárgy. A felületi struktúrákban a vad viharok zöldesszürkébe oldódó mélykékjeit keveri a remény hajnalbíborával. Olvadó hópárnák szélein villantja meg a víz, a jég szivárványt rejtő könnycseppjeit. Kagylók halnak meg, hogy láthassuk a gyöngyház fényüket, szentjánosbogarak építenek fényfészkeket lila akácon, és adják lelküket egy szóra, az üvegnek." (Hefter László, üvegművész, 2002. Horváth Márton Láz-ul-ások kiállítására, előszó helyett ).

  • 660142_lead

    Tálka

    Fújt, színezett, ezüsttel redukált üveg tálka. Horváth Márton üvegművész munkája, az 1980-as évekből. Kék színű dísztál, enyhén kihajló peremmel. A sümegi Püspöki Palota különgyűjteményéből. Horváth Márton (Csabrendek, 1941. április 27. – 2013. március 8.)[1] Munkácsy Mihály-díjas üvegtervező iparművész. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja (1993).Felsőfokú tanulmányokat 1968-1973 közt a Magyar Iparművészeti Főiskolán folytatott a szilikátipari tanszék üveg szakán, ahol Pogány Frigyes, Jánossy György, Szabó Lajos, Gibela József, Z. Gács György voltak a mesterei. 1976-tól a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított tervezéselméletet, üvegfúvást egyetemi docensi, 1993-tól egyetemi tanári beosztásban. A MOME Doktori Iskola témavezetője. "Horváth Márton üvegei nagyon egyszerűen is jellemezhetőek.Szeretetre méltóak és szépek,a szó klasszikus értelmében.Örömtárgyak,amelyeket leginkább ajándékozunk,vagy ajándékba kapunk.Olyan tárgyak,amelyekhez ragaszkodunk,mert érezzük,hogy kincshez jutottunk a maguk jelen- és jövőbeli misztikumával.Könnyed eleganciájuk mellett azonban szimbolikus gondolati tartalmuk,esztétikai kérdésfeltevéseik az anyagot,a formát,a színt,a fényt,a struktúrát olyan helyzetbe hozzák,amely elbeszélő tanulságokat hordozó költeményekké alkítja tárgyait...Szavakban elmondhatatlan vizuális ellentétpárok egymást gerjesztő sűrítménye minden tárgy.A felületi struktúrákban a vad viharok zöldesszürkébe oldódó mélykékjeit keveri a remény hajnalbíborával.Olvadó hópárnák szélein villantja meg a víz ,a jég szivárványt rejtő könnycseppjeit..Kagylók halnak meg,hogy láthassuk a gyöngyházfényüket,szentjánosbogarak építenek fényfészkeket lila akácon,és adják lelküket egy szóra,az üvegnek." (Hefter László,üvegművész,2002.Horváth Márton Láz-ul-ások kiállítására,előszó helyett ).

  • 652986_lead

    Egykori Püspöki-palota

    Porcelán dísztányér, szélén Sümeg felirattal, 18 karátos arannyal futtatva, közepén az egykori Püspoki-palota látképével. Ez a tányér a „Budapest Kollekció” egyedülálló porcelántányér készlet darabja. A készlet 6 darab tányért tartalmaz. A rajzok és az arany szegély 740 °C-os égetéssel kerülnek a porcelánra. Az égetés eredményeképp minden egyes tányért 18 karátos arany szegély díszít. Ez a kollekció korlátozott példányszámban került kiadásra. A tányérok dísztárgy jellegűek. Étkezés céljára történő felhasználásuk nem ajánlott.

  • 652984_lead

    Kisfaludy Emlékmúzeum

    porcelán dísztányér

    Porcelán dísztányér, szélén Sümeg felirattal és 18 karátos füstarannyal. Közepén a sümegi Városi Múzeum épületének látképével. Ez a tányér a „Budapest Kollekció” egyedülálló porcelántányér készlet darabja. A készlet 6 darab tányért tartalmaz. A rajzok és az arany szegély 740 °C-os égetéssel kerülnek a porcelánra. Az égetés eredményeképp minden egyes tányért 18 karátos arany szegély díszít. Ez a kollekció korlátozott példányszámban került kiadásra. A tányérok dísztárgy jellegűek. Étkezés céljára történő felhasználásuk nem ajánlott. A Sümegi Városi Múzeum állományába 2003-ban vásárlás útján került.

/134
<< >>