rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 1510

Találatok szűrése
/151
<< >>
  • 771143_lead

    Sümeg

    kép

    képes levelezőlap (térkép)

    Sümegi képeslapon a város térképe..Nevezetetesebb épületei,idegenforgalmi nevezetességei és szálláshelyek külön jelöléssel.A hátoldalon a következő felsorolás: 1. Könyvesbolt - Autósbolt 2. Kisfaludy étterem,eszpresszó 3. Szaküzletek 4. Bútoráruház 5. Önkiszolgáló élelmiszerblt 6. Önkiszolgáló étterem 7. Élelmiszerbolt,Bisztró Idegenforgalmi nevezetességek: 8. Vár (Múzeum) 9. Volt püspöki palota(Diákotthon) 10. Kisfaludy Múzeum 11. Barokk istálló (Lovasiskola) 12. Plébániatemplom Szálláshelyek: 2 Kisfaludy Szálló 13. Hotel Tourist Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. A három osztású erődítmény magja az 1260-as években épült öregtorony alsó szintje. A fellegvár falai egy évszázaddal később készültek el, majd a 15. század folyamán a vár előtti fennsíkot is erős, magas védőfallal vették körül. A vár 10292. számú azonosítóval állami tulajdonú műemlék.Sümeg város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya. IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külső várat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). 1707. január 23.-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok lelépett a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bízta meg. A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. A vár felújítása a Nemzeti Várprogram keretében A vár a "A sümegi vár turisztikai célú fejlesztése" projekt keretében 820 millió forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2016-00012) forrásból újul meg.

  • 771191_lead

    Sümeg vára

    kép

    "Levelező-lap"

    A fekete-fehér képes levelezőlapon Sümeg vára látható,előterében a Népkerttel és a Kisfaludy Sándor szoborral.A képeslapon a következő címzés és szöveg olvasható szép kalligráfikus kézírással."Nagyságos Fost Aurélné úrasszony, Balatonkenese Panajotti-villa;Kedves jó Nagyságos Asszony köszönöm a lapot megkaptam...Drága Nagyságos Asszonynak kellemes és jó nyaralást kívánva kezeit csókolom: Erhardt Lajos. A Sümegi vár története: Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. A háromosztatú erődítmény magja az 1260-as években épült öregtorony alsó szintje. A fellegvár falai egy évszázaddal később készültek el, majd a 15. század folyamán a vár előtti fennsíkot is erős, magas védőfallal vették körül. A vár 10292. számú azonosítóval állami tulajdonú műemlék. IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). 1707. január 23.-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok lelépett a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bizta meg. A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. A vár felújítása a Nemzeti Várprogram keretében A vár a "A sümegi vár turisztikai célú fejlesztése" projekt keretében 820 millió forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2016-00012) forrásból újul meg.

  • 771011_lead

    Kislőd

    kép

    Római Katolikus Plébániatemplom

    Kislőd Római Katolikus Plébániatamplom "Rőthy Mihály egyházi gyűjtemény,képes levelezőlap 4 színes fotóból szerkesztve. Kislőd település a 8-as út mentén, hegyek karéjában bújik meg. A mellette elsuhanó autós a völgyre pillantva nem is gondolná, hogy benne mennyi érték rejtőzik. A település a mai napig őrzi német nemzetiségi hagyományait, a katolikus valláshoz kötődő néprajzi, helytörténeti tárgyi emlékeket. A falut körülvevő erdők vadászati lehetőséggel, kirándulóutakkal, gyönyörű környezettel, pihenőparkkal várják az idelátogatókat.

  • 771181_lead

    Várrom

    kép

    képes levelezőlap

    A fekete-fehér képes levelezőlapon a Sümegi várrom fotója látható, a múlt század elején készülhetett a fotó,a képeslapot a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata adta ki Budapesten,ára 1,20 Ft volt. A képeslapon a következő szöveg olvasható:"Kedves Katikám! A képeslapokat megkaptam. Összesen 1 levél és 6 képeslap jött.Nagyon örültem neki. Most semmi különös nem történt. Ezért nem is írtam levelet. Már úgysem érdemes ,hisz ezekszerint vasárnap már együtt lehetünk. Majd akkor beszélgetünk. Sokszor csókol barátnőd." A Sümegi vár története: IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). 1707. január 23.-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok lelépett a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bizta meg.[2] A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. A vár felújítása a Nemzeti Várprogram keretében A vár a "A sümegi vár turisztikai célú fejlesztése" projekt keretében 820 millió forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2016-00012) forrásból újul meg.

  • 771145_lead

    Sümeg

    kép

    100 éves a lépes levelezőlap

    Sümeg város nevezetességei és középületei nyolc fotóból szerkesztett fekete-fehér képes levelezőlapon.100 éves a képes levelezőlap címmel, 200 éve született Kisfaludy Sándor,1972.1X.28. pecsét nyomattal. München 1972. olimpiai bélyeggel. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata kiadásában , 2 Ft,os egységáron forgalmazva. Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. A háromosztatú erődítmény magja az 1260-as években épült öregtorony alsó szintje. A fellegvár falai egy évszázaddal később készültek el, majd a 15. század folyamán a vár előtti fennsíkot is erős, magas védőfallal vették körül. A vár 10292. számú azonosítóval állami tulajdonú műemlék.IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). 1707. január 23.-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok lelépett a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bizta meg. A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. A vár felújítása a Nemzeti Várprogram keretében A vár a "A sümegi vár turisztikai célú fejlesztése" projekt keretében 820 millió forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2016-00012) forrásból újul meg.

  • 771008_lead

    Káptalanfa

    kép

    képes levelezőlap

    Képes levelezőlap a veszrém megyei Káptalanfáról. Mozaik képek összeszerkesztésével. Káptalanfa Veszprém megye nyugati részén helyezkedik el. A Kígyós-patak völgyének peremén futó, Devecser és Sümeg között északnyugat-délkeleti irányban húzódó 7324-es út mentén települt község; mindkét várostól közel azonos távolságra, 10-12 kilométerre fekszik. A Bakonyalja és Nyirádi-dombság területéhez tartozik; legközelebbi szomszédai észak felől Nemeshany és Bodorfa, dél felől Gyepükaján. A középkori falu azonosítását egyszerűvé teszi a máig használt Sárosfői major elnevezés. A község keleti végétől mezei út vezet a sárosfői majorhoz, amely a község római katolikus templomától kb. 5 km-re fekszik délkeletre. A falut az első ismert írott források 1252-ben említik, amikor a csatári konvent és a fehérvári káptalan elhatárolták itteni birtokaikat. A Szentimrefalvára vezető út mellett, a falu szélső házától mintegy 1500 méterre nyugatra állt az 1965-ben épült olajüzem. Rövid ideig tartó működését az 1980-as években megszüntették. Az olajüzem után akácokkal szegélyezett dűlőút vezetett Barátfa major épületeihez, melynek környékén kb. 10-20 méteres felületen habarcsos kövek jelzik az egykori Barátfa templomának helyét. A templomromból épült a káptalanfai tanítói lakás. A falu nevének első említése 1397-ből való. A vármegye vizsgálatot rendelt el a jenői pálosok panasza ügyében mivel a káptalanfalvaiak elhajtották a legelőről a jenői pálosok marháit. Az elsődleges Káptalanfalva névváltozat a magyar káptalan (püspökség mellett működő tanácsadó papi testület) főnévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetétele. Azzal kapcsolatos, hogy a falu első birtokosa a fehérvári káptalan volt. Az utólag idővel -fa-ra rövidült. Egy oklevél 1367-ben Villa Sarusd néven tünteti fel. Posesie Sarfew alakban fordul elő 1458-ban, amikor Csabbal és Gyepüvel szomszédos. A mellette folyó Sáros, vagy Sárosd, folyótól – a mai Kígyós-pataktól – kapta a régi Sárosd, illetve Sárfő nevet. Később egy másik Sárosd nevű községtől megkülönböztetve kapta a Káptalanfalva, rövidítve a Káptalanfa elnevezést. Káptalanfa első birtokosa a fehérvári káptalan volt. A törökök 1552-ben elpusztították a községet, amely csak később népesült be ismét. Káptalanfa határa tágas, szántói jól teremtek. 1720-ban a jobbágyok kétnyomásos gazdálkodást folytattak és 1 mag 4 és fél magot hozott. A föld inkább rozs termelésére alkalmas. Legelője mind a saját határában, mind a szomszédos pusztákon (Keszi, Barátfa, stb.) bőséges. Káptalanfa népessége 1785-ben 547 fő volt, 1930-ig növekvő, majd ezt követően csökkenő a lakosság száma. 1949-ben még 1180 lakója volt a falunak, 1990-ben már csak 878. A falu a XVIII. század végén 547 lakosú és 68 lakóházból áll. Földesura Esterházy Károly gróf volt. Az 1990-es rendszerváltás igen alacsony színvonalú "gazdaságot" talált a községben. 1992-ben felújították és bővítették a háziorvosi rendelőt és az ahhoz tartozó, vele egybeépített szolgálati lakást. Ugyancsak 1993-ban elbontották a Sport utca elején volt autóbuszvárót, így szabad bejárat nyílt az újonnan kiépült utcába. Még ugyanabban az évben két új buszvárót építettek a faluban. 1997-ben az ABC áruház és a Zöld Diófa kocsma előtt aszfaltozás történt. Ezzel egy időben készültek el a buszmegálló-öblök. 1997-re teljesen kiépült a Sport utca, amelyet szintén leaszfaltoztattak. 1997-ben korszerűsítették az állatorvosi lakás fűtését és elkezdődött a vastalanító kiépítése (a vezetékes víz tisztítása). 1998-ban elkezdődött a körjegyzőség tetőzetének cseréje, befejeződött a vastalanító építése. Szintén abban az évben foglalkoztak sokat a falu jelképeinek elkészíttetésével, valamint hirdetőtáblák felállításával is. 1999-ben befejeződött a körjegyzőség tetőcseréje, továbbá a templom mögötti utca építése. 2000-ben pedig iskolaépítésre mondhatott magának sikeres pályázatot a község. Közben egy millenniumi emlékművet és emlékparkot készíttetett az önkormányzat a falu központjában. Az új iskola építési munkálatai 2000 decemberében kezdődtek el és 2001 augusztusában a terv szerint át is adták. Az önkormányzat egyik fő feladatának tartja a munkahelyteremtést és a közvilágítás korszerűsítését. Tervezték szennyvízcsatorna építését, a kultúrház felújítását-korszerűsítését, játszótér építését és járdák építését is.

  • 771142_lead

    Zalagyömörő

    kép

    képeslap

    Zalagyömörő község Veszprém megyében, a Sümegi járásban. Zalagyömörő nevét 1423-ban említette először oklevél Vggyemerew (Ukkgyömörő) néven. 1424-ben Gemere, 1480-ban Gyemerew néven írták. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el, ekkor kisnemesek lakták. 1720-ban is nemesi kiváltságokat élvezett egészen 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig. 1910-ben 1053 lakosából 1052 magyar volt. Ebből 1034 római katolikus, 19 izraelita volt. A 20. század elején Zala vármegye Sümegi járásához tartozott. Az 1950-es megyerendezés óta tartozik Veszprém megyéhez.

  • 771141_lead

    Sümeg

    kép

    képes levelezőlap

    Köralakú képes levelezőlap ,Sümegről és a Sümegi várról,montázs-technikával. Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. A háromosztatú erődítmény magja az 1260-as években épült öregtorony alsó szintje. A fellegvár falai egy évszázaddal később készültek el, majd a 15. század folyamán a vár előtti fennsíkot is erős, magas védőfallal vették körül. A vár 10292. számú azonosítóval állami tulajdonú műemlék.IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). 1707. január 23.-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok lelépett a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bizta meg. A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. A vár felújítása a Nemzeti Várprogram keretében A vár a "A sümegi vár turisztikai célú fejlesztése" projekt keretében 820 millió forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2016-00012) forrásból újul meg.

  • 771007_lead

    Zalagyömörő

    kép

    képeslap

    Zalagyömörő község Veszprém megyében, a Sümegi járásban. Zalagyömörő nevét 1423-ban említette először oklevél Vggyemerew (Ukkgyömörő) néven. 1424-ben Gemere, 1480-ban Gyemerew néven írták. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el, ekkor kisnemesek lakták. 1720-ban is nemesi kiváltságokat élvezett egészen 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig. 1910-ben 1053 lakosából 1052 magyar volt. Ebből 1034 római katolikus, 19 izraelita volt. A 20. század elején Zala vármegye Sümegi járásához tartozott. Az 1950-es megyerendezés óta tartozik Veszprém megyéhez.

  • 771004_lead

    Sümegi vár

    kép

    Championships 2002 Hungary-Sümeg

    AstraZeneca European Orienteering Championships 2002 Hungary-Sümeg alkalmával kiadott képes levelezőlap a Sümegi vár fotójával. Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. A három osztású erődítmény magja az 1260-as években épült öregtorony alsó szintje. A fellegvár falai egy évszázaddal később készültek el, majd a 15. század folyamán a vár előtti fennsíkot is erős, magas védőfallal vették körül. A vár 10292. számú azonosítóval állami tulajdonú műemlék,.IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külső várat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). 1707. január 23.-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok lelépett a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bízta meg. A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. A vár felújítása a Nemzeti Várprogram keretében A vár a "A sümegi vár turisztikai célú fejlesztése" projekt keretében 820 millió forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2016-00012) forrásból újul meg.

/151
<< >>