rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 12

Találatok szűrése
/2
<< >>
  • VF_38936_2

    Balatoni csárda

    Balatoni csárda Budapest Városliget a Milleneumi Kiállítás idején

  • VF_7934

    Budapest Népszínház utca

    A Népszínház utca Budapest VIII. kerületében található, a Blaha Lujza teret köti össze a Teleki László térrel. Mai nevét az 1875. október 15-én megnyílt Népszínház (a későbbi lebontott Nemzeti Színház) után kapta. A fénykor a XX. század elején jött el: az első világháború előtt épültek fel azok a házak, amelyek – kissé megkopva ugyan, de – máig meghatározzák az utcaképet. 1919-ben a Blaha Lujza tér kialakításával az utca hossza megrövidült. A villamos ma is közlekedik az utcában. A 22. szám alatt, a Kiss József utca sarkán áll a Polgári Serfőzde négyemeletes, tekintélyt parancsoló bérháza, amelyet egykor szódásházként is ismertek. A ház Vidor Emil tervei alapján épült 1906-ban, és valóban a kőbányai sörgyár bérházaként funkcionált. A ház leginkább figyelemre méltó része a homlokzatot díszítő mozaik, ami Dudits Andor munkája. Elsőre ránézésre mintha egy Wagner-opera jelenete lenne, pedig igazából a sörfőzés és -ivás nagyszerűségét hirdeti.

  • VF_6350

    Grünwald Mór étterme az Orczy házban

    Budapesten a mai Madách téri házak helyén állt a valamikori Orczy-ház; a Király utca, a Károly körút – korábbi nevén Országút – keleti oldala és a Madách tér közötti részen. Ez a ház báró Orczy Józsefről kapta nevét, aki tulajdonosa volt az épületkomplexumnak. Tőle vették bérbe a különböző helyiségeket az Óbudáról Pestre betelepült zsidó kereskedők. Az Orczy-ház a kor egyik legjelentősebb épülete, és egyben bölcsője volt az ezután kiépülő zsidónegyednek. Egyik nevezetes helye az Orczy kávéház (a mai Károly körút 17. szám alatt), melyet 1785-ben építették, és rögtön kávéházat alapítottak benne. Ez a glatt kóser kávéház egyben kereskedőhelyként is funkcionált, bőrbörzeként, gyapjú- és nyersbőr kereskedők jártak oda és kötötték meg üzleteiket. Ez a kávéház a leghosszabb életű volt Budapesten, folyamatosan működött a ház 1936-os bontásáig. Az Orczy-ház így Óbuda mellett a zsidóság másik központi élettere lett. Az Orczy-ház 140 lakószobából, 48 lakásból, 37 raktár- és bolthelyiségből állt. Emellett a folyamatos funkcionális bővülésnek köszönhetően rendelkezett pincerendszerrel raktározási célból, kóser mészárszékkel, kóser kávéházakkal és vendéglőkkel, több ezer akó bor befogadására alkalmas pincével. A házban két rituális fürdő (mikve), két zsinagóga és még iskola is helyet kapott. A kis zsidóvárosrészt, az egész épületet 1936-ban bontották le. Helyére a Madách téren látható, olasz és német stílusban épült hatalmas épületegyüttest húzták fel Walder Gyula és Árkay Aladár tervei alapján. A képen látható Grünwald Mór kóser vendéglője.

  • VF_7886

    Budapest Óbuda Fő tér

    Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben. A jelenlegi városrész területe az egykori, Budával és Pesttel 1873-ban Budapest néven egyesített Óbuda városának csak egy kis részét foglalja magába. Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére. A rómaiak a mai Dunántúl területén kialakított Alsó-Pannonia tartományuk északkeleti központját, Aquincumot e térségben alakították ki. A katonai tábort Óbuda területén létesítették, míg a kapcsolódó polgári város ettől északra, Aquincum városrész területén volt. A katonai amfiteátrumot a honfoglalás után valószínűleg Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán használta. A török uralom megszűnése utáni újratelepülés során a település számos barokk épülettel gazdagodott. Ekkor alakult ki a keskeny, kanyargós utcákból álló településszerkezet vendéglőkkel, kiskocsmákkal, éttermekkel, kávémérésekkel és kerthelyiségekkel. Azonban a jellegzetes óbudai egy-kétemeletes házakból nagyon sok megsemmisült a Második Világháborúban. Azt követően is többet lebontottak "településrendezés" és a panel lakótelepek építése miatt. Mára csak néhány utca őrzi az eredeti Óbuda emlékét és hangulatát. Budapest III. kerület Fő tér A Fő téren a mai III. kerületi városháza helyén egyemeletes, klasszicista ház volt a korábbi városháza. Az egyemeletes városháza helyén 1906-tól áll a ma is látható épület. A téren lóvasút is közlekedett (az 1878-as térképen egy visszafordító vágányvégződéssel), a villamosítás 1896-ban történt, ezt követően a vágányok elágaztak a Laktanya utca felé, majd a Kórház utca felé a Flórián teret és Vörösvári utat elérve (5, 7-9, 11-es villamosok). Klösz György 1890-es években készült képén a korábbi Városház mellett még a földszintes Gebhardt-ház, a vasszerkezetű oszlopok talán a Duna-parti helyiérdekű vasútnál lesznek felhasználva

  • VF_38937_1

    Ős-Budavára

    Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik (millenniumi) évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896. május 2. és október 31. között. Az Ős-Budavára egy fából és gipszből épített mulatókomplexum volt az Állatkert által bérbe adott 70000 négyzetméter területen. Az Ős-Budavára a Városligetben 1896-ban nyílt Ezredéves Kiállítás részeként építették. Kétmillió korona volt a felépítés költsége annak ellenére, hogy a látszat ellenére kő helyett csak fából és gipszből épült. Az akkor a Hermina útig terjedő Állatkerttől bérelt területen állt 1896 és 1910 között. Az elgondolás szerint Budavára török kori arculatát építették fel. A terv egy korabeli olasz műszaki tiszt feljegyzésein és vázlatain alapult, melyet közvetlenül a török elleni harcok után a várban készített. A vázlatot a bécsi irattárban találták, ezek szerint a komplexum egy része hűen őrizte a budai vár középkori megjelenését. Török időket imitáló épületek, ódon városrészletek, kastélyok váltogatták egymást. Az Ős-Budavára elnevezés arra utal, hogy ez a kiállítórész a Budai vár török időkben tapasztalható állapotát kívánta visszaadni. Felépítettek itt egy mecsetet is mely nemcsak díszlet volt, ugyanis a kiállítás területére több törököt szerződtettek és óránként felhangzott a müezzin éneke. Az Ős-Budavára adott otthont az élőképek csarnokának, ahol a (híres Kiliani-féle) képeket úgy mutattak be, hogy az egyes alakok mind élő személyek voltak. Itt is működött zenekar, méghozzá Serly Lajosé. A terület legnagyobb részén vendéglők, sörözők, kocsmák, lacikonyhák, kávéházak működtek, de ledér és rossz erkölcsű szórakozóhelyek is voltak, mint a Párizsi Kávéház. Reggeltől hajnalig tartott nyitva, éjjel izzólámpák ezrei világították ki, még a fákat is lámpafüzérekkel díszítették. Az Ezredéves Kiállítás ideje alatt rendkívül népszerű volt, naponta átlagosan húszezer ember látogatott ki a területére. 1900 nyarán elárverezték, majd átalakították, és egymást váltották a tulajdonosok. Jelentősége és látogatottsága folyamatosan csökkent. Pár év után a hely elveszítette a varázsát, az eleve gyenge és nem tartós anyagokból épült komplexum gyors romlásnak indult. Fenntartása hatalmas összegeket emésztett fel. 1906 körül - tíz évvel az Ezredéves Kiállítás után - a vendégek már csak lézengtek a romossá váló környezetben. Végül 1907-ben az Ős-Budavára bezárt, az üzemeltető részvénytársaság csődbe jutott. 1910-ben tűzveszélyre hivatkozva teljesen lebontották. Helyét részben az Állatkert kapta vissza. Másik részén, az akkor a vasútig tartó Hermina úttól balra lévő sávból alakították ki a külső mutatványostelepet, a Vurstli újabb részét, mely 1950-től a Budapesti Vidám Parkhoz lett csatolva.

  • VF_38938_1

    Ős-Budavára Pilseni sörcsarnok

    Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik (millenniumi) évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896. május 2. és október 31. között. Az Ős-Budavára egy fából és gipszből épített mulatókomplexum volt az Állatkert által bérbe adott 70000 négyzetméter területen. Az Ős-Budavára a Városligetben 1896-ban nyílt Ezredéves Kiállítás részeként építették. Kétmillió korona volt a felépítés költsége annak ellenére, hogy a látszat ellenére kő helyett csak fából és gipszből épült. Az akkor a Hermina útig terjedő Állatkerttől bérelt területen állt 1896 és 1910 között. Az elgondolás szerint Budavára török kori arculatát építették fel. A terv egy korabeli olasz műszaki tiszt feljegyzésein és vázlatain alapult, melyet közvetlenül a török elleni harcok után a várban készített. A vázlatot a bécsi irattárban találták, ezek szerint a komplexum egy része hűen őrizte a budai vár középkori megjelenését. Török időket imitáló épületek, ódon városrészletek, kastélyok váltogatták egymást. Az Ős-Budavára elnevezés arra utal, hogy ez a kiállítórész a Budai vár török időkben tapasztalható állapotát kívánta visszaadni. Felépítettek itt egy mecsetet is mely nemcsak díszlet volt, ugyanis a kiállítás területére több törököt szerződtettek és óránként felhangzott a müezzin éneke. Az Ős-Budavára adott otthont az élőképek csarnokának, ahol a (híres Kiliani-féle) képeket úgy mutattak be, hogy az egyes alakok mind élő személyek voltak. Itt is működött zenekar, méghozzá Serly Lajosé. A terület legnagyobb részén vendéglők, sörözők, kocsmák, lacikonyhák, kávéházak működtek, de ledér és rossz erkölcsű szórakozóhelyek is voltak, mint a Párizsi Kávéház. Reggeltől hajnalig tartott nyitva, éjjel izzólámpák ezrei világították ki, még a fákat is lámpafüzérekkel díszítették. Az Ezredéves Kiállítás ideje alatt rendkívül népszerű volt, naponta átlagosan húszezer ember látogatott ki a területére. 1900 nyarán elárverezték, majd átalakították, és egymást váltották a tulajdonosok. Jelentősége és látogatottsága folyamatosan csökkent. Pár év után a hely elveszítette a varázsát, az eleve gyenge és nem tartós anyagokból épült komplexum gyors romlásnak indult. Fenntartása hatalmas összegeket emésztett fel. 1906 körül - tíz évvel az Ezredéves Kiállítás után - a vendégek már csak lézengtek a romossá váló környezetben. Végül 1907-ben az Ős-Budavára bezárt, az üzemeltető részvénytársaság csődbe jutott. 1910-ben tűzveszélyre hivatkozva teljesen lebontották. Helyét részben az Állatkert kapta vissza. Másik részén, az akkor a vasútig tartó Hermina úttól balra lévő sávból alakították ki a külső mutatványostelepet, a Vurstli újabb részét, mely 1950-től a Budapesti Vidám Parkhoz lett csatolva.

  • VF_7928

    Hotel Fiume Szálló Budapest

    Gróf Széchenyi Ödön ( török császári pasa, Széchenyi István ifjabb fia. Az állami tűzoltóság megszervezője, irányítója Magyarországon és Törökországban. Kizárólag vízi úton elsőként jutott el hazánkból Párizsba. A közlekedés szinte minden ágával foglalkozott. Hajóstiszti végzettsége volt.)1868-1870 között Varásdy Lipót tervei alapján egy négyszintes szállodát építtetett fel a budai Duna-parti korzó egyik üres telekére, közel a Budai Várhoz és a Várbazárhoz. A hotel építőköveit Drasche Henrik téglagyára szolgáltatta. Eleinte Széchenyi nevet viselte. A népszerű szálló mind a 48 szobáját szecessziós mintájú kályhákkal szerelték fel. 1902-ben Reiprecht Alajos szálloda új tulajdonosa itt komponálta meg a budapesti nemzetközi szállodakongresszus indulóját. A hotelt 1910-ben először Corsóra, majd pedig Fiuméra nevezték át. A Hotel Fiume Szálló az egész házsorral együtt a második világháborúban elpusztult. A romjait 1946-1948 között véglegesen elbontották. A szálloda a budai oldalon középen látható.

  • VF_40334

    Margitszigeti Nagyszálló

    A gazdag múlttal rendelkező Margitszigeti Nagyszálló, 1873-ban épült Ybl Miklós, az egyik leghíresebb magyar építész tervei alapján. Az 1920-as években Wälder Gyula (Szombathely, 1884. február 25. – Budapest, 1944. június 10.) építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja tervei szerint bővítették. A harmincas években a magas tető helyére harmadik emelet készült, szanatóriumi részt is kapott. A második világháborúban súlyosan megsérült. Az 1965-ös dunai árvíz hatásának sem tudott ellenállni. 1966 januárjában az üres épület egy része beomlott. Ezután gazdasági megfontolásból a teljes korszerűsítés és helyreállítás mellett döntöttek. A szálloda 1985–1987 között teljes felújításon esett át. A főépület az eredeti stílusához illő új homlokzatot kapott, és visszakerült a sátortető is. A bővítés és átalakítás építész-tervezője Malomsoky József, aki a belsőépítésszel együttműködve racionális térkapcsolatokat hozott létre. A Danubius Hotels tíz évre névhasználati szerződést kötött a Ramada szállodalánccal, így Ramada Grand Hotelként nyitott meg. A szálloda a jelenleg használt nevét: Danubius Grand Hotel Margitsziget 1999-ben kapta. Legutóbb 2000-ben újították fel. A szálloda patinás történelmi épülete, kifinomult belső kialakítása és eleganciája békebeli, arisztokratikus hangulatot sugároz a mai napig. Megnyitása óta számos híresség, művész, politikus, író és újságíró fordult meg itt. A négycsillagos superior szállodát földalatti folyosó köti össze a szomszédos gyógy-wellness szállodával, a DHSR Margitszigettel, ahol kényeztető relaxációs masszázsok és frissítő wellness kezelések is várják a vendégeket. A két szálloda szolgáltatásai kiegészítik egymást, hiszen mindkettő a Danubius szállodalánc tagja. Ezen belül a Grand Hotel az úgynevezett „Classic Collection” csoporthoz tartozik, amely a klasszikus, nagy múltú Danubius szállodákat jelöli. A szálloda saját étteremmel, drinkbárral, kávézóval és sörözővel is rendelkezik.

  • VF_6425

    Hotel Dunapalota-Ritz Szálloda

    A Hotel Dunapalota-Ritz Szálloda helyén több épület állt. Az angol Ritz Hotel Company ezeket elbontatta és 1910-1913 között felépült a 120 lakosztályos, ötemeletes szálloda Fellner Sándor és Sós Aladár tervei alapján. 1913-ban nyílt meg Budapest egyik legelőkelőbb és legfényűzőbb szállodája, neobarokk stílusban. A XVI. Lajos francia király mintájára berendezett szállodában minden a vendégek kényelmét szolgálta: liftek, étterem, kávéház, télikert, tetőkert. Igazgató: Vásárhelyi Károly. 1916-tól a Dreher konszern megvásárolta és Dunapalota néven üzemeltette tovább. Országgyűlési képviselők és földbirtokosok állandóan itt laktak. Külföldi vendégei között volt az indiai maharadzsa, Walesi herceg, politikusok és művészek. A szálloda a második világháború és Budapest ostroma vége felé, 1945 január 15.-én bombatalálatot kapott és teljesen megsemmisült. A romjait 1947-ben takarították el. A helyén 1981 november 28-án adták át a mai Hotel InterContinentalt (rendszerváltozás előtt Forum Szálló) Finta József építész és Király László belsőépítész tervei alapján. Ezzel folytatódott budapesti szállodaépítési program és a Duna Korzó helyreállítása. A mostani 402 szobás szálloda méltó elődjéhez. Leghíresebb vendégei voltak: Helmut Kohl, Bruno Kreisky, Tony Curtis, Gábor Zsazsa, Teller Ede, Larry Hagmann és sokan mások. A Szálloda előtt álló Báró Eötvös József szobrát Huszár Adolf készítette 1879-ben. A talapzatát Ybl Miklós és Kauser Jakab. Az Eötvös tér 1981-ben nyerte el mai díszkő borítását. A képen jobbra látszik az Erzsébet-híd pesti hídfője-kapuzata.

  • VF_6433

    Ferencz József Rakpart a Lánczhídról nézve

    Ferencz József Rakpart a Lánczhídról nézve. Lapátkerekes gőzhajók és teherhajók, uszályok rakodnak.

/2
<< >>