Szeged. Fogadalmi templom.

Szeged. Fogadalmi templom.

Szeged. Kárász utca

Szeged, Huszár laktanya.

A képen a debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemi Klinikák épülete látható. Látkép, oktatás, kórház.

A levelezőlap képes oldalán, a kiskunfélegyházi Fürdőszálloda épülete látható, mely 1926 és 1928 között épült fel. A második világháborúban megsérült, majd helyreállítása után az 1950-es évek végéig működött fürdőként. Az 1970-es években elvégzett felújítás után, már más funkciókat kapott, főként irodaépületként használták, de egy ideig az Arany Páva étterem is működött benne.

A levelezőlap képes oldalán, a bácsalmási Nemzeti szálló emeletes épületének homlokzata látható. A szomszédos földszintes épületben egy ideig a Bácsalmási takarékpénztár működött. Egy 1902-es keltezésű képeslapon még csak ez a ház látszik. Az egykori szálló épületében, napjainkban (2017) a Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény működik a falai között (1962 decembere óta). A dátum a postai bélyegző alapján.

Életkép, a gyógyfürdő Lujza-tó nevű medencéje. Vendéglátás, fürdőzők.

A levelezőlap képes oldalán, Ózd egyik utcarészlete látható, az egykori Király szállodával. A kép előterében álló földszintes házban, sör- és borkimérés, illetve dohány (nagy)áruda működött. A szálló oromfalán, alul a "Király Garage" felirat olvasható. Az épület előtt több automobil is parkol (a legközelebbi rendszáma talán M 62-392?). Az étteremmel és kávéházzal is rendelkező hotel, a gyújtói üzletnegyedben állt egykor. 1918-ban már biztos, hogy működött. A negyed, illetve a képen látható utca a későbbi, egyesített Ózd központjának leendő része, a Gyújtó nevet viselte. Az egykori Pipagyújtó kocsmáról elnevezett városrész ma is ezen a néven él a helyiek között.

A levelezőlap képes oldalán a jánosházai Korona vendéglő és szálloda saroképülete látható, amely közvetlenül a régi városházától jobbra áll. Egy 1914-es címtár szerint Ritter Imre volt a tulajdonosa a 8 szobás szállodának. 1933-ban Magdics Rezső szerepel a Korona Nagyvendéglő tulajdonosaként egy újságcikkben. Az épület ma is megtekinthető, falán márványtábla emlékeztet, hogy 1849-ben, a település népe ebből az épületből próbálta meg kiszabadítani az osztrák katonák által őrzött Batthyány Lajost, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét. A dátum a postai bélyegző alapján. A képeslap kiadási időpontja 1930.