rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 32

Találatok szűrése
/4
<< >>
  • mozgófénykép25

    Mozgófénykép

    kép

    Mozgófénykép - Radnóti Színház

    Mozgófénykép Régi, magyar, zenés filmvégjáték Író: Nényei Pál Zeneszerző: Dinyés Dániel Dalszöveg szerző: Hajós András Rendező: Göttinger Pál Színész: Törzs Jenő, gazdag tulajdonos - Szervét Tibor Perczel Zita, Törzs ugribugri leánya - Petrik Andrea Ráday Imre, inkognitóban, nagy bajusszal - Rétfalvi Tamás Karády Katalin, színésznő, a lelke csupa finomság - Kováts Adél Jávor Pál, mindenkinél csinosabb - Adorjáni Bálint Kabos Gyula, humoros komornyik - Gazsó György Barkay Micike, orfeumi nő - Szávai Viktória Charmant Doux, komoly komornyik - Formán Bálint Turay Ida, bájos komorna - Andrusko Marcella Horthy Miklós, A Kormányzó - Bálint András Szorgos komornák, sorbanálló komornyikok, orfeumi táncoslányok, csónakázó hölgyek, jelentékeny vendégek - Drága Diána, Jakus Szilvia, Takács Tímea, Kecskés Mihály, Kovács János, Matusz Gergely Zenész: Dinyés Dániel, Dargay Marcell, Ducsai Szabolcs, Koos-Hutás Áron, Udvarhelyi Gábor, Makó Béla, Gazda Bence, Rácz József Díszlettervező: Horgas Péter Jelmeztervező: Bujdosó Nóra Zenei vezető: Dinyés Dániel Dramaturg: Hárs Anna Koreográfus: Katona Gábor Bábok: Hoffer Károly Rendező munkatársa: Őri Rózsa A két világháború között egy ország adta át magát önfeledten a gombamód szaporodó mozikban játszott andalító szerelmi történeteknek. Pillanatok alatt sztárok születtek: az újonnan feltűnt filmcsillagok milliós rajongótáborral dicsekedhettek. A Mozgófénykép hősei a kor moziszínészeinek nevét viselik, ki-ki azt, aki egy korabeli filmben játszotta volna. A fordulatok is ismerősek: ifjú, ám sértődékeny szerelmesek, rosszlány jó szívvel, egy régi de soha nem múló szerelmi háromszög a sármőr, a díva és a gazdag gyáros között. Nényei Pál darabjában a harmincas-negyvenes évek édes-bús filmjeinek atmoszférája jelenik meg: a nyúlszőrkalapok, vikszoló szobalányok, dinsztelt őzgerincek, az egymást csaló sármőrök és dizőzök világa. A békés-boldog zsivajban alig hallatszanak a Horthy-korszak nyomasztó akkordjai. Egy filmvégjáték korabelinek tűnő slágerekkel, melyek zenéjét Dinyés Dániel, szövegét Hajós András írta. Bemutató időpontja: 2013. április 21. Radnóti Miklós Színház

  • mozgófénykép13

    Mozgófénykép

    kép

    Mozgófénykép - Radnóti Színház

    Mozgófénykép Régi, magyar, zenés filmvégjáték Író: Nényei Pál Zeneszerző: Dinyés Dániel Dalszöveg szerző: Hajós András Rendező: Göttinger Pál Színész: Törzs Jenő, gazdag tulajdonos - Szervét Tibor Perczel Zita, Törzs ugribugri leánya - Petrik Andrea Ráday Imre, inkognitóban, nagy bajusszal - Rétfalvi Tamás Karády Katalin, színésznő, a lelke csupa finomság - Kováts Adél Jávor Pál, mindenkinél csinosabb - Adorjáni Bálint Kabos Gyula, humoros komornyik - Gazsó György Barkay Micike, orfeumi nő - Szávai Viktória Charmant Doux, komoly komornyik - Formán Bálint Turay Ida, bájos komorna - Andrusko Marcella Horthy Miklós, A Kormányzó - Bálint András Szorgos komornák, sorbanálló komornyikok, orfeumi táncoslányok, csónakázó hölgyek, jelentékeny vendégek - Drága Diána, Jakus Szilvia, Takács Tímea, Kecskés Mihály, Kovács János, Matusz Gergely Zenész: Dinyés Dániel, Dargay Marcell, Ducsai Szabolcs, Koos-Hutás Áron, Udvarhelyi Gábor, Makó Béla, Gazda Bence, Rácz József Díszlettervező: Horgas Péter Jelmeztervező: Bujdosó Nóra Zenei vezető: Dinyés Dániel Dramaturg: Hárs Anna Koreográfus: Katona Gábor Bábok: Hoffer Károly Rendező munkatársa: Őri Rózsa A két világháború között egy ország adta át magát önfeledten a gombamód szaporodó mozikban játszott andalító szerelmi történeteknek. Pillanatok alatt sztárok születtek: az újonnan feltűnt filmcsillagok milliós rajongótáborral dicsekedhettek. A Mozgófénykép hősei a kor moziszínészeinek nevét viselik, ki-ki azt, aki egy korabeli filmben játszotta volna. A fordulatok is ismerősek: ifjú, ám sértődékeny szerelmesek, rosszlány jó szívvel, egy régi de soha nem múló szerelmi háromszög a sármőr, a díva és a gazdag gyáros között. Nényei Pál darabjában a harmincas-negyvenes évek édes-bús filmjeinek atmoszférája jelenik meg: a nyúlszőrkalapok, vikszoló szobalányok, dinsztelt őzgerincek, az egymást csaló sármőrök és dizőzök világa. A békés-boldog zsivajban alig hallatszanak a Horthy-korszak nyomasztó akkordjai. Egy filmvégjáték korabelinek tűnő slágerekkel, melyek zenéjét Dinyés Dániel, szövegét Hajós András írta. Bemutató időpontja: 2013. április 21. Radnóti Miklós Színház

  • mozgófénykép3

    Mozgófénykép

    kép

    Mozgófénykép - Radnóti Színház

    Mozgófénykép Régi, magyar, zenés filmvégjáték Író: Nényei Pál Zeneszerző: Dinyés Dániel Dalszöveg szerző: Hajós András Rendező: Göttinger Pál Színész: Törzs Jenő, gazdag tulajdonos - Szervét Tibor Perczel Zita, Törzs ugribugri leánya - Petrik Andrea Ráday Imre, inkognitóban, nagy bajusszal - Rétfalvi Tamás Karády Katalin, színésznő, a lelke csupa finomság - Kováts Adél Jávor Pál, mindenkinél csinosabb - Adorjáni Bálint Kabos Gyula, humoros komornyik - Gazsó György Barkay Micike, orfeumi nő - Szávai Viktória Charmant Doux, komoly komornyik - Formán Bálint Turay Ida, bájos komorna - Andrusko Marcella Horthy Miklós, A Kormányzó - Bálint András Szorgos komornák, sorbanálló komornyikok, orfeumi táncoslányok, csónakázó hölgyek, jelentékeny vendégek - Drága Diána, Jakus Szilvia, Takács Tímea, Kecskés Mihály, Kovács János, Matusz Gergely Zenész: Dinyés Dániel, Dargay Marcell, Ducsai Szabolcs, Koos-Hutás Áron, Udvarhelyi Gábor, Makó Béla, Gazda Bence, Rácz József Díszlettervező: Horgas Péter Jelmeztervező: Bujdosó Nóra Zenei vezető: Dinyés Dániel Dramaturg: Hárs Anna Koreográfus: Katona Gábor Bábok: Hoffer Károly Rendező munkatársa: Őri Rózsa A két világháború között egy ország adta át magát önfeledten a gombamód szaporodó mozikban játszott andalító szerelmi történeteknek. Pillanatok alatt sztárok születtek: az újonnan feltűnt filmcsillagok milliós rajongótáborral dicsekedhettek. A Mozgófénykép hősei a kor moziszínészeinek nevét viselik, ki-ki azt, aki egy korabeli filmben játszotta volna. A fordulatok is ismerősek: ifjú, ám sértődékeny szerelmesek, rosszlány jó szívvel, egy régi de soha nem múló szerelmi háromszög a sármőr, a díva és a gazdag gyáros között. Nényei Pál darabjában a harmincas-negyvenes évek édes-bús filmjeinek atmoszférája jelenik meg: a nyúlszőrkalapok, vikszoló szobalányok, dinsztelt őzgerincek, az egymást csaló sármőrök és dizőzök világa. A békés-boldog zsivajban alig hallatszanak a Horthy-korszak nyomasztó akkordjai. Egy filmvégjáték korabelinek tűnő slágerekkel, melyek zenéjét Dinyés Dániel, szövegét Hajós András írta. Bemutató időpontja: 2013. április 21. Radnóti Miklós Színház

  • SzÉ 2013 20

    Színházak Éjszakája 2013

    kép

    Kováts Adél sminkel

    Budapest neves színházai, színészei különleges, egész estés programsorozattal várják a közönséget, hogy bemutathassák színes, sokoldalú arcukat. És hogy mitől más ez az este, mint a többi? Attól, hogy a függöny korábban gördül fel a megszokottnál. Attól, hogy most arra kérik a nagyérdeműt, ne csak néző legyen, vegyen is részt a játékban. És attól, hogy egészen hajnalig a színházé a főszerep! 2013-ban is rendhagyó, különleges, interaktív programokra, eddig még nem látott előadásokra, izgalmas performance-okra, koncertekre, beszélgetésekre hívnak mindenkit, akit többet szeretne látni, mint egy színházi előadás. A Fővárosi Önkormányzat tizennégy színházában immár második alkalommal rendezik meg az év legizgalmasabb színházi eseményét, a Színházak Éjszakáját. A tavaly nyolcezer nézőt vonzó rendezvénysorozat sikerén felbuzdulva a budapesti teátrumok színészei és dolgozói különleges, interaktív programokra, kiállításokra, eddig még sosem látott előadásokra, gyerekműsorokra, koncertekre, beszélgetésekre hívnak mindenkit, aki többet szeretne látni, mint egy színházi előadás. Ezen a napon korábban gördül fel a függöny a megszokottnál: a programok május 4-én, szombaton délutántól kezdődnek és másnap hajnal háromig tartanak. A közönség, az erre az estére érvényes karszalag megvásárlásával a tizennégy színház hetven programjának bármelyikére ellátogathat. Idén lehetőség van arra is, hogy a karszalagok megvásárlói előre regisztráljanak bizonyos programokra, így mindenki biztos lehet abban, hogy nem marad le a kiválasztott előadásról. A budapesti színházak arra kérik a nagyérdeműt, hogy ezen az estén ne csak néző legyen, hanem ha kedvet érez hozzá, vegyen is részt a játékban. Színházak: Budapest Bábszínház, Budapesti Operett Színház, Centrál Színház. József Attila Színház, Jurányi Inkubátorház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Örkény István Színház, Radnóti Miklós Színház, Szabad Tér Színház, Thália Színház, Új Színház, Vígszínház.

  • vávi 2

    Tennessee Williams: Vágyvillamos

    kép

    színmű, a Radnóti Miklós Színház előadása

    Blanche Dubois középiskolai tanár, egyedülálló. Egy este beállít a húgához, Stellához, aki évekkel ezelőtt elhagyta a családi birtokot, hogy a saját lábára álljon, és most New Orleans egyik nem túl előkelő negyedében él a férjével, a lengyel bevándorló családból származó Stanley Kowalskival. Blanche tépett idegállapotban érkezik. Hogy meddig marad, arról nem esik szó. Belle Réve, a Szép Álom nevű birtok elveszett. A nővérek távol kerültek már a "szép álomtól" és egymástól. Stelláék szűkös lakásában ez a távolság csak nő. Stella már Stanley-hez tartozik. Blanche és Stanley első látásra összecsattannak. Miért? Félelem, lenézés? Taszítják, vonzzák egymást? Mi lesz ebből?

  • vávi 4

    Tennessee Williams: Vágyvillamos

    kép

    színmű, a Radnóti Miklós Színház előadása

    Blanche Dubois középiskolai tanár, egyedülálló. Egy este beállít a húgához, Stellához, aki évekkel ezelőtt elhagyta a családi birtokot, hogy a saját lábára álljon, és most New Orleans egyik nem túl előkelő negyedében él a férjével, a lengyel bevándorló családból származó Stanley Kowalskival. Blanche tépett idegállapotban érkezik. Hogy meddig marad, arról nem esik szó. Belle Réve, a Szép Álom nevű birtok elveszett. A nővérek távol kerültek már a "szép álomtól" és egymástól. Stelláék szűkös lakásában ez a távolság csak nő. Stella már Stanley-hez tartozik. Blanche és Stanley első látásra összecsattannak. Miért? Félelem, lenézés? Taszítják, vonzzák egymást? Mi lesz ebből?

  • vávi 6

    Tennessee Williams: Vágyvillamos

    kép

    színmű, a Radnóti Miklós Színház előadása

    Blanche Dubois középiskolai tanár, egyedülálló. Egy este beállít a húgához, Stellához, aki évekkel ezelőtt elhagyta a családi birtokot, hogy a saját lábára álljon, és most New Orleans egyik nem túl előkelő negyedében él a férjével, a lengyel bevándorló családból származó Stanley Kowalskival. Blanche tépett idegállapotban érkezik. Hogy meddig marad, arról nem esik szó. Belle Réve, a Szép Álom nevű birtok elveszett. A nővérek távol kerültek már a "szép álomtól" és egymástól. Stelláék szűkös lakásában ez a távolság csak nő. Stella már Stanley-hez tartozik. Blanche és Stanley első látásra összecsattannak. Miért? Félelem, lenézés? Taszítják, vonzzák egymást? Mi lesz ebből?

  • vávi 8

    Tennessee Williams: Vágyvillamos

    kép

    színmű, a Radnóti Miklós Színház előadása

    Blanche Dubois középiskolai tanár, egyedülálló. Egy este beállít a húgához, Stellához, aki évekkel ezelőtt elhagyta a családi birtokot, hogy a saját lábára álljon, és most New Orleans egyik nem túl előkelő negyedében él a férjével, a lengyel bevándorló családból származó Stanley Kowalskival. Blanche tépett idegállapotban érkezik. Hogy meddig marad, arról nem esik szó. Belle Réve, a Szép Álom nevű birtok elveszett. A nővérek távol kerültek már a "szép álomtól" és egymástól. Stelláék szűkös lakásában ez a távolság csak nő. Stella már Stanley-hez tartozik. Blanche és Stanley első látásra összecsattannak. Miért? Félelem, lenézés? Taszítják, vonzzák egymást? Mi lesz ebből?

  • vávi 12

    Tennessee Williams: Vágyvillamos

    kép

    színmű, a Radnóti Miklós Színház előadása

    Blanche Dubois középiskolai tanár, egyedülálló. Egy este beállít a húgához, Stellához, aki évekkel ezelőtt elhagyta a családi birtokot, hogy a saját lábára álljon, és most New Orleans egyik nem túl előkelő negyedében él a férjével, a lengyel bevándorló családból származó Stanley Kowalskival. Blanche tépett idegállapotban érkezik. Hogy meddig marad, arról nem esik szó. Belle Réve, a Szép Álom nevű birtok elveszett. A nővérek távol kerültek már a "szép álomtól" és egymástól. Stelláék szűkös lakásában ez a távolság csak nő. Stella már Stanley-hez tartozik. Blanche és Stanley első látásra összecsattannak. Miért? Félelem, lenézés? Taszítják, vonzzák egymást? Mi lesz ebből?

  • pyg 6

    Bernard Shaw: Pygmalion

    kép

    Pygmalion A RADNÓTI MIKLÓS SZÍNHÁZ előadása Romantikus történet Író: George Bernard Shaw Fordító: Nádasdy Ádám Rendező: Valló Péter Színész: Henry Higgins, nyelvész - Szervét Tibor Eliza, virágáruslány - Petrik Andrea Alfred Doolittle, kukás - Szombathy Gyula Higginsné - Csomós Mari Pickering, ezredes - Bálint András Pearcené, házvezetőnő - Kováts Adél Freddy Eynsford-Hill - Klem Viktor Eynsfordné, az anyja - Martin Márta Clara, a húga - Sárközi-Nagy Ilona Nagykövet - Horesnyi László Gúnyos járókelő, Nepommuck - Horváth Virgil Első járókelő, Lakáj - Simon Zoltán Taxisofőr - Kecskés Mihály Szobalány - Drága Diána Dramaturg: Kovács Krisztina Díszlet: Szlávik István Jelmez: Szakács Györgyi Rendező munkatársa: Őri Rózsa Ismertető: A darab 1912-ben íródott, először német fordításban jelent meg 1913-ban, majd angolul 1914-ben. Az ősbemutató is németül volt 1913-ban a bécsi Burgtheaterben. 1914-ben került színre Londonban, illetve (a londonit néhány hónappal megelőzve!) a pesti Vígszínházban. A műből 1938-ban film készült, forgatókönyvét a 82 éves Shaw írta (Oscar-díjat kapott rá), s ebből azután néhány "filmszerű" részletet átvett a darab 1941-es kiadásába. A Pygmalion alapján írta 1955-ben Alan J. Lerner a My Fair Lady című musical szövegét, mely Higgins és Liza közti happy enddel végződik, s amelyből zenés film is készült. A Pygmalion eddigi magyar fordításai: Hevesi Sándor (1914), Mészöly Dezső (1953), Spiró György (1990 Radnóti Színház) Liza beszéde Az angolban igen erős a nyelvi tagolódás, főleg a kiejtést illetően: másképpen beszélnek városról-városra (sőt, Higgins túlzásával: háztömbről-háztömbre), de ennél fontosabb, hogy társadalmi osztályonként is különbözik a nyelv. Shaw tudta, hogy miről beszél: ír volt, s bár az angol volt az anyanyelve, élete végéig felismerhető íres akcentussal beszélt. Amikor 20 évesen Londonba jött, megtapasztalhatta a "csúnya" kiejtésűeket sújtó kirekesztést, lenézést. Aztán a századfordulón kifejlődő fonetika lehetővé tette a kiejtés tanítását, átformálást (így a logopédiát is), ennek egyik élharcosa Henry Sweet professzor volt, Shaw ismerőse, akiről Higginst mintázta. A londoni proletár beszédmódot Cockney-nak nevezik; ennek egyik fő jellemzője, hogy a "h" hangot sehol sem ejtik ki. Nem véletlen, hogy a professzort éppen H. H.-nak hívják, s Liza és Doolittle 'Enry 'Iggins-nek szólítja. Mindezt a mai magyar színpadon lehetetlen visszaadni, mert a magyarban a kiejtési különbségek eleve sokkal kisebbek, s nem is hordoznak ekkora jelentőséget. Az átlag-kiejtéstől hatásosan eltérni csak két irányban lehetne: a parasztos-falusias, illetve a cigányos-városias felé. Az első út azért nem járható, mert Liza (és az apja) nem vidékről fölkerült parasztok, hanem öntudatos nagyvárosi proletárok; a második azért nem, mert a darabban az etnikai kérdés föl sem merül, Liza csakis a beszéde és a modora miatt nem tagozódhat be az úri világba. Ezért fordításomban Liza "hibás" beszédét, főleg nyelvtani és szóválasztási helytelenségekkel érzékeltetem, azaz a "tananyagot" a kiejtésről a nyelvhelyességre helyeztem át; a többit a rendezőre és a színésznőre bízom (így tett Shaw is). (Nádasdy Ádám) Bemutató időpontja: 2011. február 27. Radnóti Miklós Színház

/4
<< >>