rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 280

Találatok szűrése
/28
<< >>
  • Veszprém

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Szentháromság tér

    Szent Mihály Székesegyház

    Szentháromság szobor

    Veszprém az 1930-as és az 1940-es években.

    Szentháromság tér
    A tér északi részén találjuk a Szent Mihály-székesegyház neoromán épületét (alapjai 10. századiak). Tőle jobbra helyezkedik el a barokk nagypréposti palota, majd a kicsi Gizella-kápolna, Veszprém legrégebbi – 13. századi – épülete, ezután pedig a barokk Érseki (korábbi Püspöki) palota (1763), Fellner Jakab alkotása. A Gizella-kápolna előtt található a 2002-ben felújított, 41 méter mély Várkút. A tér másik oldalának legfontosabb épülete a ferences templom (1730) és a Dubniczay-ház (1751).

    Szent Mihály-székesegyház
    A Gizella királyné alapította templomot Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelték. Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, majd a XVIII. század elején a templom barokk külsőt kapott. Stílusváltása azonban még itt sem ért véget, hiszen a XX. század elején neoromán stílusban épült újjá az épület feltételezett eredeti külsejének helyreállítását megcélozva

    Szentháromság-szobor
    A várnegyed szívében, a Dubniczay-palota, a Szaléziánum, a székesegyház, a Gizella-kápolna és az Érseki Palota által körülölelt tér közepén tekintetünket az ég felé irányítja az arany díszítéstől csillogó Szentháromság-szobor, amelyet 1750-ben, Padányi Bíró Márton megrendelésére állítottak fel. Az akkori püspök saját családi címerének és védőszentjének, Szent Mártonnak is előkelő helyet juttatott a szobrok, domborművek között.

  • Tihany

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Tihany

    Tihanyi Bencés Apátság kriptája az 1930-as és az 1940-es években.

  • Tiszapüspöki

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Tiszapüspöki

    Tiszapüspöki az 1930-as és a 1940-es években. Barokk stílusú katolikus templom.

  • Zsámbék

    Révhelyi Elemér képei – Zsámbék

    kép
    minősített tartalom

    A zsámbéki templom- és kolostorrom az 1930-as és az 1940-es években.

  • Zsámbék

    Révhelyi Elemér képei – Zsámbék

    kép
    minősített tartalom

    A zsámbéki templom- és kolostorrom az 1930-as és az 1940-es években.

  • Zsámbék

    Révhelyi Elemér képei – Zsámbék

    kép
    minősített tartalom

    A zsámbéki templom- és kolostorrom, premontei prépostság az 1930-as és az 1940-es években.

  • Veszprém

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Püspöki palota homlokzatrész

    Veszprém az 1930-as és az 1940-es években.

    A veszprémi érseki palota Veszprémben a vár egyik legjelentősebb épülete. Az épület 1765–1776 között épült Fellner Jakab tervei szerint. A püspöki – 1993 óta már érseki – palota a magyar barokk építészet egyik kimagasló remekműve. Az épület, jellemzően a barok stílusra, U alakot formáz. A palotába beépítették az itt lévő régi épületek maradványait, és ekkor tűntek el a régi királyi vagy régi püspöki palota megmaradt romjai. Könyvtára körülbelül 60 000 kötetet számol.

    Az épült helyén állt hajdan egy gótikus palota, majd később itt volt a régi püspöki rezidencia is, ez azonban szintén elpusztult a török harcok idején. 1704-ben az egész vár leégett, így új palotát kellett építeni. Amikor 1723-ban gróf Esterházy Imre Veszprém püspöke lett, nekilátott a Vár újjáépítésének, rendezésének, de a rezidenciára nem volt ideje, mert 1725-ben kinevezték esztergomi prímásnak. Később utóda, Acsády Ádám a pápai bullában feladatul kapta a püspöki épület újjáépítését. Ezt meg is tette, de se ő maga, sőt utóda, Padányi Biró Márton sohasem lakott benne. Padányi egyébként is elégedetlen volt az épülettel, szűkösnek és püspökhöz méltatlannak találta, ezért a szemináriumot helyezte el benne. Az őt követő, Koller Ignác püspök kezdte el építtetni a ma is álló, pompás palotát.

    A vár belseje felé eső homlokzaton látható az építtető Koller Ignác püspök címere. Az épület előcsarnoka a lépcsőházzal, valamint a díszebédlő gyönyörűen tele van festve. Az épület falképeit Johann Cymbal készítette. A palota legszebb része a kápolna, melynek mennyezetét szintén Cymbal freskója díszíti, és itt áll Padányi Bíró Márton püspök szépen művészien faragott térdeplője.

  • Veszprém

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Püspöki palota homlokzatrész

    Veszprém az 1930-as és az 1940-es években.

    A veszprémi érseki palota Veszprémben a vár egyik legjelentősebb épülete. Az épület 1765–1776 között épült Fellner Jakab tervei szerint. A püspöki – 1993 óta már érseki – palota a magyar barokk építészet egyik kimagasló remekműve. Az épület, jellemzően a barok stílusra, U alakot formáz. A palotába beépítették az itt lévő régi épületek maradványait, és ekkor tűntek el a régi királyi vagy régi püspöki palota megmaradt romjai. Könyvtára körülbelül 60 000 kötetes.

    Az épült helyén állt hajdan egy gótikus palota, majd később itt volt a régi püspöki rezidencia is, ez azonban szintén elpusztult a török harcok idején. 1704-ben az egész vár leégett, így új palotát kellett építeni. Amikor 1723-ban gróf Esterházy Imre Veszprém püspöke lett, nekilátott a Vár újjáépítésének, rendezésének, de a rezidenciára nem volt ideje, mert 1725-ben kinevezték esztergomi prímásnak. Később utóda, Acsády Ádám a pápai bullában feladatul kapta a püspöki épület újjáépítését. Ezt meg is tette, de se ő maga, sőt utóda, Padányi Biró Márton sohasem lakott benne. Padányi egyébként is elégedetlen volt az épülettel, szűkösnek és püspökhöz méltatlannak találta, ezért a szemináriumot helyezte el benne. Az őt követő, Koller Ignác püspök kezdte el építtetni a ma is álló, pompás palotát.

    A vár belseje felé eső homlokzaton látható az építtető Koller Ignác püspök címere. Az épület előcsarnoka a lépcsőházzal, valamint a díszebédlő gyönyörűen tele van festve. Az épület falképeit Johann Cymbal készítette. A palota legszebb része a kápolna, melynek mennyezetét szintén Cymbal freskója díszíti, és itt áll Padányi Bíró Márton püspök szépen művészien faragott térdeplője.

  • Veszprém

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Oszlopdísz részlet

    Veszprém az 1930-as és az 1940-es években.

  • Veszprém

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Tűztorony

    Vigyázótorony

    Veszprém az 1930-as és az 1940-es években.

    Veszprém egyik jelképe, melyet eredetileg őrtoronynak szántak, majd tűzfigyelési célokra építettek újjá. Csigalépcsőit megmászva a körerkélyről felejthetetlen kilátás tárul elénk Veszprém városrészeire. Kertjében a Veszprémi Pantheont tekinthetjük meg.

    A copf stílusú réztorony órája minden egész órakor Csermák Antal verbunkos zenéjét játssza, de negyedóránként is üt. A Vár egyetlen, a középkorból megmaradt tornya, a barbakán Veszprém város legmagasabb pontján áll, teljes magassága 48 méter.

    A vár déli végében elhelyezkedő 48 méter magas torony középkori eredetű. Alsó, hengeres része egy, a 13. században (feltehetőleg IV. Béla uralkodása idején) épített vártorony részét képezte. Az épület túlélte a török időket; 1703-ban, amikor I. Lipót császár parancsot adott a magyarországi erődítmények lerombolására, csak azért menekült meg, mert ekkor már – és a későbbiekben folyamatosan – tűzvédelmi célokat szolgált.

    1810-ben a tornyot egy földrengés súlyosan megrongálta. Az ezt követő négy évben Tumler Henrik építőmester a felső részt copf stílusban építette újjá. A Tűztorony külseje azóta nem változott számottevően.

/28
<< >>