rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 32

Találatok szűrése
/4
<< >>
  • Lenin

    Válogatás Lenin műveiből II.

    A kivívott béke eredményeképpen- bármily súlyos és labilis is ez a béke - az Oroszországi Szovjet Köztársaságnak lehetősége nyílik arra, hogy erejét egy időre a szocialista forradalom legfontosabb és legnehezebb területére, nevezetesen a szervezési feladatra összepontosítsa.

  • Válogatás

    Válogatás Lenin Műveiből I.

    Lenin műveiből készült újabb válogatásunk praktikus célja, hogy az egyetemnek, főiskolák és a pártoktatás igényeit kielégítése.

  • j25

    Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege

    Jeremiás avagy Isten hidege A NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Misztériumjáték 8 képben Író: Térey János Rendező: Valló Péter Színész: Nagy Jeremiás, parlamenti képviselő - László Zsolt Nagyné Bakóczy Borbála, Jeremiás anyja - Molnár Piroska Cucor, Jeremiás egykori osztálytársa és barátja - Stohl András Csige Károly, peronőr - Hevér Gábor Széll Jenő, Jeremiás volt osztálytársa - Újvári Zoltán Mókus, Jeremiás régi szerelme - Bánfalvi Eszter Palánta, Jeremiás húga - Gerlits Réka Dr. Pereszlényi Gyula, Jeremiás unokabátyja - Blaskó Péter Ökrös Lóránd, Jeremiás volt osztálytársa - Szarvas József Porcelán László, Jeremiás volt osztálytársa - Rátóti Zoltán Skarlát Johanna, Jeremiás első szerelme - Murányi Tünde Kaplony Pál, Jeremiás egykori évfolyamtársa - Kelemen József Dr. Poroszlay Sarolta, polgármester, Jeremiás szeretője - Söptei Andrea Péterfia Jakab, alpolgármester - Makranczi Zalán Kusza József, nyugdíjas tornatanár - Somody Kálmán Szörnyű Ottó, rendőr - László Attila, Farkas Dénes Pocsaji Gerzson - Garas Dezső Díszlet: Antal Csaba Jelmez: Benedek Mari Mozgás: Gyöngyösi Tamás Dramaturg: Németh Virág, Vörös Róbert Rendezőasszisztens: Herpai Rita Zene: Melis László Térey János grandiózus Debrecen-misztériuma egy fordulóponthoz elérkezett férfi összegzése emberi kötődésekről, életről és halálról. A "cívis utópia" főszereplője Jeremiás, a debreceni születésű, de már régóta Budapesten élő parlamenti képviselő. Végigjárja az álombéli stációkat a jövőbeli debreceni metrón. Sztrájk van. Jeremiás a metróban vesztegel, és sorra járja múltjának helyszíneit, sorra találja múltjának szereplőit. Bemutató időpontja: 2010. október 2., Nemzeti Színház

  • j24

    Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege

    Jeremiás avagy Isten hidege A NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Misztériumjáték 8 képben Író: Térey János Rendező: Valló Péter Színész: Nagy Jeremiás, parlamenti képviselő - László Zsolt Nagyné Bakóczy Borbála, Jeremiás anyja - Molnár Piroska Cucor, Jeremiás egykori osztálytársa és barátja - Stohl András Csige Károly, peronőr - Hevér Gábor Széll Jenő, Jeremiás volt osztálytársa - Újvári Zoltán Mókus, Jeremiás régi szerelme - Bánfalvi Eszter Palánta, Jeremiás húga - Gerlits Réka Dr. Pereszlényi Gyula, Jeremiás unokabátyja - Blaskó Péter Ökrös Lóránd, Jeremiás volt osztálytársa - Szarvas József Porcelán László, Jeremiás volt osztálytársa - Rátóti Zoltán Skarlát Johanna, Jeremiás első szerelme - Murányi Tünde Kaplony Pál, Jeremiás egykori évfolyamtársa - Kelemen József Dr. Poroszlay Sarolta, polgármester, Jeremiás szeretője - Söptei Andrea Péterfia Jakab, alpolgármester - Makranczi Zalán Kusza József, nyugdíjas tornatanár - Somody Kálmán Szörnyű Ottó, rendőr - László Attila, Farkas Dénes Pocsaji Gerzson - Garas Dezső Díszlet: Antal Csaba Jelmez: Benedek Mari Mozgás: Gyöngyösi Tamás Dramaturg: Németh Virág, Vörös Róbert Rendezőasszisztens: Herpai Rita Zene: Melis László Térey János grandiózus Debrecen-misztériuma egy fordulóponthoz elérkezett férfi összegzése emberi kötődésekről, életről és halálról. A "cívis utópia" főszereplője Jeremiás, a debreceni születésű, de már régóta Budapesten élő parlamenti képviselő. Végigjárja az álombéli stációkat a jövőbeli debreceni metrón. Sztrájk van. Jeremiás a metróban vesztegel, és sorra járja múltjának helyszíneit, sorra találja múltjának szereplőit. Bemutató időpontja: 2010. október 2., Nemzeti Színház

  • j22

    Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege

    Jeremiás avagy Isten hidege A NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Misztériumjáték 8 képben Író: Térey János Rendező: Valló Péter Színész: Nagy Jeremiás, parlamenti képviselő - László Zsolt Nagyné Bakóczy Borbála, Jeremiás anyja - Molnár Piroska Cucor, Jeremiás egykori osztálytársa és barátja - Stohl András Csige Károly, peronőr - Hevér Gábor Széll Jenő, Jeremiás volt osztálytársa - Újvári Zoltán Mókus, Jeremiás régi szerelme - Bánfalvi Eszter Palánta, Jeremiás húga - Gerlits Réka Dr. Pereszlényi Gyula, Jeremiás unokabátyja - Blaskó Péter Ökrös Lóránd, Jeremiás volt osztálytársa - Szarvas József Porcelán László, Jeremiás volt osztálytársa - Rátóti Zoltán Skarlát Johanna, Jeremiás első szerelme - Murányi Tünde Kaplony Pál, Jeremiás egykori évfolyamtársa - Kelemen József Dr. Poroszlay Sarolta, polgármester, Jeremiás szeretője - Söptei Andrea Péterfia Jakab, alpolgármester - Makranczi Zalán Kusza József, nyugdíjas tornatanár - Somody Kálmán Szörnyű Ottó, rendőr - László Attila, Farkas Dénes Pocsaji Gerzson - Garas Dezső Díszlet: Antal Csaba Jelmez: Benedek Mari Mozgás: Gyöngyösi Tamás Dramaturg: Németh Virág, Vörös Róbert Rendezőasszisztens: Herpai Rita Zene: Melis László Térey János grandiózus Debrecen-misztériuma egy fordulóponthoz elérkezett férfi összegzése emberi kötődésekről, életről és halálról. A "cívis utópia" főszereplője Jeremiás, a debreceni születésű, de már régóta Budapesten élő parlamenti képviselő. Végigjárja az álombéli stációkat a jövőbeli debreceni metrón. Sztrájk van. Jeremiás a metróban vesztegel, és sorra járja múltjának helyszíneit, sorra találja múltjának szereplőit. Bemutató időpontja: 2010. október 2., Nemzeti Színház

  • j20

    Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege

    Jeremiás avagy Isten hidege A NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Misztériumjáték 8 képben Író: Térey János Rendező: Valló Péter Színész: Nagy Jeremiás, parlamenti képviselő - László Zsolt Nagyné Bakóczy Borbála, Jeremiás anyja - Molnár Piroska Cucor, Jeremiás egykori osztálytársa és barátja - Stohl András Csige Károly, peronőr - Hevér Gábor Széll Jenő, Jeremiás volt osztálytársa - Újvári Zoltán Mókus, Jeremiás régi szerelme - Bánfalvi Eszter Palánta, Jeremiás húga - Gerlits Réka Dr. Pereszlényi Gyula, Jeremiás unokabátyja - Blaskó Péter Ökrös Lóránd, Jeremiás volt osztálytársa - Szarvas József Porcelán László, Jeremiás volt osztálytársa - Rátóti Zoltán Skarlát Johanna, Jeremiás első szerelme - Murányi Tünde Kaplony Pál, Jeremiás egykori évfolyamtársa - Kelemen József Dr. Poroszlay Sarolta, polgármester, Jeremiás szeretője - Söptei Andrea Péterfia Jakab, alpolgármester - Makranczi Zalán Kusza József, nyugdíjas tornatanár - Somody Kálmán Szörnyű Ottó, rendőr - László Attila, Farkas Dénes Pocsaji Gerzson - Garas Dezső Díszlet: Antal Csaba Jelmez: Benedek Mari Mozgás: Gyöngyösi Tamás Dramaturg: Németh Virág, Vörös Róbert Rendezőasszisztens: Herpai Rita Zene: Melis László Térey János grandiózus Debrecen-misztériuma egy fordulóponthoz elérkezett férfi összegzése emberi kötődésekről, életről és halálról. A "cívis utópia" főszereplője Jeremiás, a debreceni születésű, de már régóta Budapesten élő parlamenti képviselő. Végigjárja az álombéli stációkat a jövőbeli debreceni metrón. Sztrájk van. Jeremiás a metróban vesztegel, és sorra járja múltjának helyszíneit, sorra találja múltjának szereplőit. Bemutató időpontja: 2010. október 2., Nemzeti Színház

  • j7

    Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege

    Jeremiás avagy Isten hidege A NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Misztériumjáték 8 képben Író: Térey János Rendező: Valló Péter Színész: Nagy Jeremiás, parlamenti képviselő - László Zsolt Nagyné Bakóczy Borbála, Jeremiás anyja - Molnár Piroska Cucor, Jeremiás egykori osztálytársa és barátja - Stohl András Csige Károly, peronőr - Hevér Gábor Széll Jenő, Jeremiás volt osztálytársa - Újvári Zoltán Mókus, Jeremiás régi szerelme - Bánfalvi Eszter Palánta, Jeremiás húga - Gerlits Réka Dr. Pereszlényi Gyula, Jeremiás unokabátyja - Blaskó Péter Ökrös Lóránd, Jeremiás volt osztálytársa - Szarvas József Porcelán László, Jeremiás volt osztálytársa - Rátóti Zoltán Skarlát Johanna, Jeremiás első szerelme - Murányi Tünde Kaplony Pál, Jeremiás egykori évfolyamtársa - Kelemen József Dr. Poroszlay Sarolta, polgármester, Jeremiás szeretője - Söptei Andrea Péterfia Jakab, alpolgármester - Makranczi Zalán Kusza József, nyugdíjas tornatanár - Somody Kálmán Szörnyű Ottó, rendőr - László Attila, Farkas Dénes Pocsaji Gerzson - Garas Dezső Díszlet: Antal Csaba Jelmez: Benedek Mari Mozgás: Gyöngyösi Tamás Dramaturg: Németh Virág, Vörös Róbert Rendezőasszisztens: Herpai Rita Zene: Melis László Térey János grandiózus Debrecen-misztériuma egy fordulóponthoz elérkezett férfi összegzése emberi kötődésekről, életről és halálról. A "cívis utópia" főszereplője Jeremiás, a debreceni születésű, de már régóta Budapesten élő parlamenti képviselő. Végigjárja az álombéli stációkat a jövőbeli debreceni metrón. Sztrájk van. Jeremiás a metróban vesztegel, és sorra járja múltjának helyszíneit, sorra találja múltjának szereplőit. Bemutató időpontja: 2010. október 2., Nemzeti Színház

  • um 2

    Móricz Zsigmond:Úri muri

    A Nemzeti Színház előadása

    Az Úri murihoz nem kell ismertető, gondolná az ember. Ki ne hallott volna a legendás előadásról a régi Nemzetiben, Somlay Artúrral (Szakmáry), Simonyi Máriával (Rhédey Eszter, Móricz "Rozikája") és Somogyi Erzsivel (Rozika)? Ki ne tudná, hogy híres film is készült belőle páratlan alakításokkal? Mégis érdemes megfogalmazni, miről szól Móricz nagy klasszikusa. Mert az eredeti szándék nem azonos a legendával. Erre tesz kísérletet a Nemzeti Színház vendégrendezőjeként Bezerédi Zoltán. "Szinpadon már számtalanszor láttunk boros-cigányos mulatozást, - de a Móricz murija egészen különös valami. Nem kedves, vidám mulatozás, hanem nekikeseredett, vad tombolása a megsűrűsödött férfivérnek, tragikus, dühös dőzsölés, vesztükbe rohanó emberek menekülése a feledésbe, a borba, a duhaj nótába, szilaj ázsiai táncba." Schöpflin Aladár

  • Amalfi 11

    John Webster: Amalfi hercegnő

    A Nemzeti Színház előadása

    A fiatalon megözvegyült Amalfi hercegnőnek hatalommal bíró bátyjai megtiltják, hogy újra férjhez menjen - de hiába, a hercegnő titokban rangján aluli házasságot köt intézőjével és három gyermeket szül neki. Mikor a nász kitudódik, emelt fővel áll testvérei kegyetlen bosszúja elé. Az Amalfi hercegnő korának divatos rémdrámái közé tartozik, s mint ilyen fel is vonultatja a műfaj összes borzongató kellékét: vérbosszú, testvérszerelem, amorális gyilkosok és kémek, őrültek, kísértő holtak. Máig tartó hatása, érvényessége azonban nem e kelléktár kimerítő használatában rejlik. Titka a modernség: fájdalmas szépséggel ragadja meg a létezés bizonytalanságát, függetlenségről, lázadásról, méltóságról beszél, a hatalom deformáló, romboló erejéről, elfojtott, személyiséget felőrlő vágyakról - arról, hogy mindezek jelenlététől az ember hogyan torzul szörnyeteggé vagy marad éppen önmaga. Az Amalfi hercegnő értelmezési lehetőségei igen gazdagok. Gyújtópontjában a Hercegnő áll, aki "más", mint a kora és mint a családja. Megkerülhetetlen, megfoghatatlan, bármelyik szereplő nézőpontjából tekintünk is rá, egy autonóm, szuverenitást és méltóságot árasztó nő, provokatívan önazonos. Épp ezzel hívja ki maga ellen a sorsot. Ettől válik paradox módon, tipikus áldozattá, viktimológiai esetté - még akkor is, ha önként teszi fejét a hurokba. Haláláig testvérei képében a beteges szenvedély szövetkezik a letisztult szívtelenséggel, a visszafojtott téboly a precíz kegyetlenséggel, hogy elvegyék belőle és magukévá tegyék mindazt, amit nem értenek. És mindenki: a képmutató, karrierista tisztekből álló hercegi udvar, a jobbik énje ellen harcoló, cinikus, kémmé felfogadott gazember részese, felelőse a tragédiának, amely által a világ - híján a jóságnak - a bomlás felé halad. A széteső univerzum szereplői a Gonosz templomában, magukon viselnek még egy fejet, saját kiüresedett és szenvtelen tekintetű, testüket az Ég felé meghosszabbító fejet, hogy így váljanak önmaguk katedrálisává, de egyetlen, immár örökké ugyanabba a fenyegető vagy éppen ölelő mozdulatba merevedett-torzult kezük a Gonosz bábjaivá teszi őket. ANTONIO Becsvágy, Madame, a nagy ember tébolya, S nem láncban, rács mögött tartják, de fényes, Szép termekben, s ez teszi Gyógyíthatatlan agyrémmé. Ne képzeld, Hogy oly buta vagyok, s nem is gyanítom, Mit tartogatnak kegyeid; de őrült, Ki fázván, két kezét a tűzbe dugja kis melegért.

  • j19

    Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege

    Jeremiás avagy Isten hidege A NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Misztériumjáték 8 képben Író: Térey János Rendező: Valló Péter Színész: Nagy Jeremiás, parlamenti képviselő - László Zsolt Nagyné Bakóczy Borbála, Jeremiás anyja - Molnár Piroska Cucor, Jeremiás egykori osztálytársa és barátja - Stohl András Csige Károly, peronőr - Hevér Gábor Széll Jenő, Jeremiás volt osztálytársa - Újvári Zoltán Mókus, Jeremiás régi szerelme - Bánfalvi Eszter Palánta, Jeremiás húga - Gerlits Réka Dr. Pereszlényi Gyula, Jeremiás unokabátyja - Blaskó Péter Ökrös Lóránd, Jeremiás volt osztálytársa - Szarvas József Porcelán László, Jeremiás volt osztálytársa - Rátóti Zoltán Skarlát Johanna, Jeremiás első szerelme - Murányi Tünde Kaplony Pál, Jeremiás egykori évfolyamtársa - Kelemen József Dr. Poroszlay Sarolta, polgármester, Jeremiás szeretője - Söptei Andrea Péterfia Jakab, alpolgármester - Makranczi Zalán Kusza József, nyugdíjas tornatanár - Somody Kálmán Szörnyű Ottó, rendőr - László Attila, Farkas Dénes Pocsaji Gerzson - Garas Dezső Díszlet: Antal Csaba Jelmez: Benedek Mari Mozgás: Gyöngyösi Tamás Dramaturg: Németh Virág, Vörös Róbert Rendezőasszisztens: Herpai Rita Zene: Melis László Térey János grandiózus Debrecen-misztériuma egy fordulóponthoz elérkezett férfi összegzése emberi kötődésekről, életről és halálról. A "cívis utópia" főszereplője Jeremiás, a debreceni születésű, de már régóta Budapesten élő parlamenti képviselő. Végigjárja az álombéli stációkat a jövőbeli debreceni metrón. Sztrájk van. Jeremiás a metróban vesztegel, és sorra járja múltjának helyszíneit, sorra találja múltjának szereplőit. Bemutató időpontja: 2010. október 2., Nemzeti Színház

/4
<< >>