rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 247

Találatok szűrése
/25
<< >>
  • Kunhegyes – Üdvözlet Kunhegyesről

    Kunhegyes – Üdvözlet Kunhegyesről

    Illusztrált, fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 4 kép látható 2x2-es elrendezésben. A képeket fehér csík választja el egymástól, valamint a képeslap szélét körben fehér szegély övezi. Bal oldali felső kép: Városháza épülete az 1848-as emlékművel: Városháza: Az első községháza 1734-ben épült a református templom mellett a főtéren, mely „T” alakú fundamentumával, boltíves pincesorával, földszintes felépítményű szobáival, boltíves, árkádos tornácával, három nyeregtetős homlokfalával és oromzatával a korabeli barokk építészet igen szép emléke. 1961-től könyvtárként működik. 1978-1981 között teljesen felújításon esett át a műemlék jellegű épület. A könyvtár 1986-tól viseli a helyi születésű Zsigmond Ferenc irodalomtörténész nevét. A könyvtár pincéjében internet kávézó és ifjúsági Zeneklub működik. 1878-ban új városházát építettek a református templommal szemben. Az épület eklektikus terveit Pum József készítette, a kivitelezéssel Karlik János balassagyarmati és Koczka Géza budapesti építészt bízták meg. A főhomlokzat timpanonján 1991-ben helyezték el Kunhegyes címerét, mely Czobor Sándor szobrászművész alkotása.; 1848-as honvédemlékmű: A trianoni békediktátum után az Országzászló állítás országos mozgalmához Kunhegyes is csatakozott. 1937 novemberében avatták fel az Országzászlót az akkor községháza előtt, a települést átszelő út mentén. Az obeliszk tetején a Nagy-Magyarország térképét, alatta pedig a felirat: "Egy volt, Egy lesz!" volt látható. A 2. világháborút követően a kommunista berendezkedés idején eltávolították a Trianonra emlékeztető országzászlókat. A kunhegyesi emlékmű azonban másodlagos funkcióval fennmaradhatott. 1948-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma alkalmából tartott ünnepségsorozat keretében átalakították az egykori Országzászló posztamensét és a szabadságharc hősei emlékére avatta fel újra a település tanácsa és a centenáriumra alakult Országos 48-as Ifjúsági Bizottságba tömörült különféle helyi társadalmi csoportok, ifjúsági szervezetek és állami intézmények. A rendszerváltást követően újabb változtatás történt az emlékműn, amikor a Magyar Népköztársaság címerét lecserélték az új koronás címerre.; Bal oldali alsó kép: Járási könyvtár, Önkiválasztó cipőbolt és Csőregi István műszerész háza.; Jobb oldali felső kép: Rákóczi út részlet az egykori Járási Rendőrkapitányság épületével, ami a mai rendőrőrs, háttérben a református templommal: Református templom: A legrégebbi református egyház jegyzőkönyve már említést tesz arról, hogy 1640-ben Kunhegyesnek volt református temploma, egyháza, prédikátora és oskolamestere. A törökök kiűzése után csak 1698-ban kezdtek visszatelepedni, a következő éves hivatalos bejárás leírása szerint a kőtemplom még megvolt. Romladozásából Egerből hozatott kőművesek állították helyre. 1776-ban templomot építtettek a kunhegyesi reformátusok, mely a jelenlegi templom és a lelkészlak között volt. A ma is álló és az ország 2. legnagyobb református templomát 1827-1844 között építették klasszicista stílusban. Homályossy Ferenc tervei alapján Grizner József hevesi építész kezdte meg az akkor még egy tornyos templom megépítését. 1837-ben keresték fel az országos hírű Hild József pesti építészt, hogy a tervrajzokat átdolgozva kéttornyos templomot építsen a közösségnek. Streimelvogel Mihály egri építőmester készítette a két tornyot, a tetőzetet, valamint a templom belsejét és a karzatait. A főbejárat felett lévő ablak, a toronyablakok, a félkört alkotó felső ablakok, a tornyok tetőzete román stílust, a főbejárat mellett lévő ión féloszlopok, a belső dór oszlopok, a szószék körüli díszítések pedig reneszánsz stílust mutatnak. A 3 hajós csarnoktemplom 3 szintes mellékhajókkal és csehsüveg boltozatokkal rendelkezik, mely belülről kétemeletes, körülfutó karzatos. A templom orgonáját Docsekát József debreceni orgonaépítész készítette 1885-ben.; Jobb oldali alsó kép: Parkrészlet.; 2 példány megcímezve, de postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI-109.

  • Kunhegyes – Üdvözlet Kunhegyesről

    Kunhegyes – Üdvözlet Kunhegyesről

    Illusztrált, fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 3 kép látható 2 felső, egymás felé enyhén megdöntött fekvő kép és egy alsó fekvő kép formájában. Bal oldali felső kép: A városháza épülete az 1848-as emlékművel: Városháza: Az első községháza 1734-ben épült a református templom mellett a főtéren, mely „T” alakú fundamentumával, boltíves pincesorával, földszintes felépítményű szobáival, boltíves, árkádos tornácával, három nyeregtetős homlokfalával és oromzatával a korabeli barokk építészet igen szép emléke. 1961-től könyvtárként működik. 1978-1981 között teljesen felújításon esett át a műemlék jellegű épület. A könyvtár 1986-tól viseli a helyi születésű Zsigmond Ferenc irodalomtörténész nevét. A könyvtár pincéjében internet kávézó és ifjúsági Zeneklub működik. 1878-ban új városházát építettek a református templommal szemben. Az épület eklektikus terveit Pum József készítette, a kivitelezéssel Karlik János balassagyarmati és Koczka Géza budapesti építészt bízták meg. A főhomlokzat timpanonján 1991-ben helyezték el Kunhegyes címerét, mely Czobor Sándor szobrászművész alkotása.; 1848-as honvédemlékmű: A trianoni békediktátum után az Országzászló állítás országos mozgalmához Kunhegyes is csatakozott. 1937 novemberében avatták fel az Országzászlót az akkor községháza előtt, a települést átszelő út mentén. Az obeliszk tetején a Nagy-Magyarország térképét, alatta pedig a felirat: "Egy volt, Egy lesz!" volt látható. A 2. világháborút követően a kommunista berendezkedés idején eltávolították a Trianonra emlékeztető országzászlókat. A kunhegyesi emlékmű azonban másodlagos funkcióval fennmaradhatott. 1948-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma alkalmából tartott ünnepségsorozat keretében átalakították az egykori Országzászló posztamensét és a szabadságharc hősei emlékére avatta fel újra a település tanácsa és a centenáriumra alakult Országos 48-as Ifjúsági Bizottságba tömörült különféle helyi társadalmi csoportok, ifjúsági szervezetek és állami intézmények. A rendszerváltást követően újabb változtatás történt az emlékműn, amikor a Magyar Népköztársaság címerét lecserélték az új koronás címerre.; Jobb oldali felső kép: Rákóczi út részlet az egykori Járási Rendőrkapitányság épületével, ami a mai rendőrőrs, háttérben a református templommal: Református templom: A legrégebbi református egyház jegyzőkönyve már említést tesz arról, hogy 1640-ben Kunhegyesnek volt református temploma, egyháza, prédikátora és oskolamestere. A törökök kiűzése után csak 1698-ban kezdtek visszatelepedni, a következő éves hivatalos bejárás leírása szerint a kőtemplom még megvolt. Romladozásából Egerből hozatott kőművesek állították helyre. 1776-ban templomot építtettek a kunhegyesi reformátusok, mely a jelenlegi templom és a lelkészlak között volt. A ma is álló és az ország 2. legnagyobb református templomát 1827-1844 között építették klasszicista stílusban. Homályossy Ferenc tervei alapján Grizner József hevesi építész kezdte meg az akkor még egy tornyos templom megépítését. 1837-ben keresték fel az országos hírű Hild József pesti építészt, hogy a tervrajzokat átdolgozva kéttornyos templomot építsen a közösségnek. Streimelvogel Mihály egri építőmester készítette a két tornyot, a tetőzetet, valamint a templom belsejét és a karzatait. A főbejárat felett lévő ablak, a toronyablakok, a félkört alkotó felső ablakok, a tornyok tetőzete román stílust, a főbejárat mellett lévő ión féloszlopok, a belső dór oszlopok, a szószék körüli díszítések pedig reneszánsz stílust mutatnak. A 3 hajós csarnoktemplom 3 szintes mellékhajókkal és csehsüveg boltozatokkal rendelkezik, mely belülről kétemeletes, körülfutó karzatos. A templom orgonáját Docsekát József debreceni orgonaépítész készítette 1885-ben.; Alsó kép: Park: A park tervezője Kassai József. A parkkal szemben épült fel a Művelődési Központ 1964-ben.; Postai futás nélkül.;

  • Kunhegyes – Üdvözlet Kunhegyesről

    Kunhegyes – Üdvözlet Kunhegyesről

    Illusztrált, fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslap széle fehér kerettel szegélyezett. A kép a református templom tornyából készült, mely a volt református elemi iskolát ábrázolja. A Debreceni Református Kollégium partikuláris iskolájaként a központi épületet 1913-ban építették. Az államosítás után kapta az iskola a Kossuth Úti nevet, majd 1993-tól Kossuth Lajos nevét viseli. Ebben a központi épületben jelenleg a felső tagozatos tanulók oktatása folyik. A 2006/2007-es tanévtől a többcélú önkormányzati iskola székhelyeként, mint Kossuth Lajos Általános Iskola és Alternatív Szakiskola Tagintézmény működik. A képeslap keltezett 1953. március 19. dátummal, valamint postai futott.; Gyártási szám: XVI.-F. 153.

  • Jászberény

    Jászberény

    Jászberény Üdvölet Jászberényből Greeting from Jászberény Dátum: [é.n.]; Típus: kép; Megjelenés: Budapest, Művészeti alkotások V. 5. fiókja [é.n.]; Megjegyzések: szépiás képekkel illusztrált fekvő képeslap.; A képek 2x2-es elrendezésben. - Bal felső kép: Állami tanítóképzőintézet; - Bal alsó kép: Főimnázium; - Jobb felső kép: Szovjet katonai emlékmű; - Jobb alsó kép: Utcarészlet és a Városháza; 13,9 x 9 cm; Postai futás nélkül, de megcímezve. Gyártási szám: XVI.-152.

  • 148737_lead

    Budapest. Hűvösvölgy. Úttörővasút

    A képeslapon az Úttörővasút látható.

  • 2000_1480_1

    Részlet a Balaton déli partjáról. Szemben a balatoni hegyvidék

    Balatoni életkép: fákkal övezett homokos part, bokáig a vízben fürdőruhás férfi.

  • 94_3258_1

    Balatonalmádi. Partrészlet

    Balatonalmádi partrészlet irredenta örökmécsessel. Vitorlás a Balatonon. Látkép

  • 98_6037_1

    Üdvözlet Balatonlelléről

    Mozaikképek Balatonlelléről. Villa, üdülő, épület

  • 98_6038_1

    Üdvözlet Balatonlelléről

    Mozaikképek Balatonlelléről. Villa, üdülő, épület

  • 98_6039_1

    Üdvözlet Balatonlelléről

    Mozaikképek Balatonlelléről. Villa, üdülő, épület, turizmus

/25
<< >>