rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 459

Találatok szűrése
/46
<< >>
  • Kisújszállás – Üdvözlet Kisújszállásról

    Kisújszállás – Üdvözlet Kisújszállásról

    Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 5 kép látható 2x2-es elrendezésben, valamint az ötödik középen elhelyezve. A képeket fehér csík választja el egymástól, a középső kép fehér szegéllyel keretelt ugyanúgy, mint a képeslap egésze. Bal oldali felső kép: Városháza: A 2015-ben műemlékké nyilvánított neobarokk stílusú városháza épületét Módl Lajos budapesti építészmérnök tervezte, a kivitelezők Reiman Herman és Gross Benő voltak. Az építkezés 1899. június 25-től 1900. augusztus 15-ig tartott, az első közgyűlésnek pedig 1900. szeptember 4-én adott otthont az épület. A 2. világháborúban bombatalálatot kapott épület tetőszerkezetének középső része teljesen leégett és a két középső torony is megsemmisült, amit a helyreállítás során már nem építettek újjá.; Bal oldali alsó kép: Református Elemi Fiúiskola: 1926-27-ben épített épületben ma a Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium található.; Jobb oldali felső kép: Főgimnázium: Az iskola története 1717-ben kezdődött a törökök által feldúlt területekre történő visszatelepedéssel. A visszatérők egy levitát is vittek magukkal Musnai Mózes személyében, aki nemcsak a gyermekek szellemi fejlődéséről gondoskodott, hanem az iskola történetében az első oktató és első vezető is volt egyben. Az iskola működésének célja ebben a szakaszban, a debreceni főgimnáziumban való továbbtanulás előkészítése volt. Az oktatás nyelve hosszú ideig a latin volt, a magyar nyelv tanítása csak 1833-ban kezdődött. A hat évfolyamos gimnáziumi képzést is kiszolgáló egyemeletes, árkádos épület Rábl Károly gyöngyösi építőmester tervei alapján a városközpontban épült 1798-ban, ez a mai Kálvin téren állt 1926-ig. A közoktatást szabályozó,1849-ben kiadott Organisationsentwurf teljesíthetetlen előírásai miatt, egy ideig, mint magánjellegű algimnázium működik 3 osztállyal és tanárral. 1854-ben felállítják a 4. tanszéket és a 4. osztályt,1861-ben az 5., 1862-ben a 6., 1893-ban a 7., végül 1894-ben államsegéllyel megnyílik a 8. osztály is. 1863-ban az iskola megkapta a nyilvánosság jogát. 1883-ban újabb válságot élt át a gimnázium, mivel az új közoktatási törvény szigorított a tárgyi és személyi feltételeken. Hiába állították fel azonban a 6. és 7. tanszéket is, hiába javították az iskola épületét és fejlesztették felszereléseit, a szűk épület alkalmatlan volt a korszerű nyolcosztályos gimnázium feladatainak ellátására. Az egyháztanács 1890-ben döntött egy új iskolai épület építésének támogatásáról. A Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium támogatta a főgimnázium építésének ötletét, anyagi segítséget is biztosítva az építéshez és a működéshez. Végül a minisztérium, a város és az egyház együttműködésének köszönhetően 1893-ra megszületett a megállapodás a főgimnázium építéséről, és további fenntartásának szabályairól. Az épületet a kor neves építésze, Alpár Ignác tervezte, a kivitelezést Berger Jenő debreceni építész vállalta. A munkálatok egy év alatt befejeződtek, az iskola épületének átadására 1894. szeptember 12-én, került sor. Az első érettségi vizsgát 1895-ben tartották. A századforduló környéke a gazdasági fejlődés, anyagi stabilitás, ezzel együtt a szellemi fejlődés időszaka is volt. Az iskola tanári kara állandósult, és 1896-ban megválasztották igazgatónak a fiatal, kiváló tudományos felkészültségű, haladó pedagógiai elveket valló dr. Pallagi Gyulát. Az igazgató még ennek az évnek a végén magához vette unokaöccsét, a hatodik osztályt járó Móricz Zsigmondot, aki 1899-ben tett sikeres érettségi vizsgát, majd 1902-ben 2 hétig segédtanár volt az iskolában. Kisújszálláshoz kötődő fiatalkori élményeit a Forr a bor című művében örökítette meg. A századfordulótól magántanulóként egy-egy lány is megjelent, de az első női érettségi vizsgára csak 1915-ben került sor. Az első világháború erősen éreztette hatását, sokkal kevesebben iratkoztak be az első osztályba, valamint a tanári karból és a 7.-8. évfolyamos tanulók közül is sokan a frontra kerültek. A háború után a tanulók száma emelkedett és ismét stabil tanári kar alakult ki. A gimnáziummal szembeni földszintes épületben 1929-től negyven diák elhelyezése vált lehetővé, majd az 1931-es emeletráépítés során a befogadóképesség megduplázódott. A 2. világháború is ugyanolyan nehézségeket okozott, mint az első. Az 1944-es októberi harcokban a gimnázium épülete is súlyosan megsérült, a könyvtár és a levéltár pótolhatatlan anyaga megsemmisült. A főépület, amelyet a német majd szovjet csapatok is kórházként használták, 1945-ben vált ismét alkalmassá a tanulók befogadására. Az 1945/46-os tanévtől felmenő rendszerben a gimnázium alsóbb osztályait felváltotta az általános iskola felső tagozata, egyelőre még a gimnázium épületében. Ezzel kezdetét vette a négyosztályos gimnáziumi képzés kialakítása. 1948-ban megtörtént az államosítás, így az általános iskolai osztályok megszűntek az iskolában. Az intézmény kezdetben az Állami Gimnázium, majd a Bercsényi Miklós Gimnázium nevet viselte. 1952-ben, az író halálának 10. évfordulóján került sor Móricz Zsigmond nevének felvételére. A 60-as években az akkori irányelveket követve szakközépiskolai képzések indításával kívánták megtörni a gimnáziumok egyeduralmát. Először 1962-től a növényvédő gépész szakközépiskolai tagozat indult, majd két évvel később az első közgazdasági szakközépiskolai osztály. Míg a növényvédő ágazat egy évtizedig működött, a közgazdasági szakmacsoportos képzés a mai napig szélesíti az iskola képzési kínálatát. Az oktatás feltételrendszerének rohamos javulásával először a sportudvar készült el, majd 1981-ben az új tornacsarnok, amely az iskolai és a városi igényeket azóta is kielégíti. 1982 őszén épült fel a Dózsa György úti háromszintes kollégiumi épület, és kezdődött a gimnázium épületének átfogó, teljes felújítása, melynek utolsó lépései az épület homlokzatának restaurálása 1990-ben, és a díszterem könyvtárrá alakítása voltak 1992-ben. Az iskola jelenleg a Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda nevet viseli.; Jobb oldali alsó kép: Városi Takarékpénztár épülete, melyet később összeépítették a Színház- és Vigadó épületével és a Korona Szállóval. Városi Takarékpénztár: 1892-ben létesült takarékpénztár a településen, melynek célja a takarékosság és tőkegyűjtés előmozdítása, a földművelés, ipar, kereskedelem hiteligényeinek kielégítése, továbbá a betétek és az intézet alaptőkéjének gyümölcsöző kezelése által a város közjövedelmeinek gyarapítása volt. Az épületet 1897-ben építtette a város Berger Jenő debreceni építésszel. A takarékpénztár az emeleti részen kapott helyet, a földszinti helyiségeket pedig bérbe adta. Így kapott helyet az épületben a postahivatal is.; Színház- és Vigadó: 1911-ben építették az egykori Színház- és Vigadó szecessziós épületét, mely ma többfunkciós kulturális központnak ad otthont.; Korona Szálló: 1871. május 19-én kötött a város szerződést Gaál József debreceni építésszel a „Nagyvendéglőként” ismert Szálló épületének megépítésére. Az átadásra 1873. január 16-án fényes ünnepség és bál keretében került sor. A város legjelentősebb szórakozóhelye volt 1929-ig, amikor is az épületet átalakították, és 1930. szeptemberétől polgári leányiskola intézményévé vált. Jelenleg a Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium főépülete.; Középső kép: Szovjet hősi emlékmű: A városháza parkjában állt az emlékmű egészen a rendszerváltásig. Előtte 1936-ban turulmadaras emlékművet állítottak, melyet 1945-ben lebontottak. Helyén egy közös sírt készítettek, ahová a városban elesett különböző nemzetiségű katonákat temették. Ennek a sírnak a tetején helyezték el a szovjet hősi emlékművet. A rendszerváltás után sokáig nem állt semmi az emlékmű helyén, 2010-ben viszont Győrfi Lajos turulmadaras Trianoni-emlékművét állították- és avatták fel.; Postai futott, de a postai bélyegző hiányos, így a feladás dátuma pontosan nem meghatározható.; Gyártási szám: XVI-111.

  • Karcag - Üdvözlet Karcagról

    Karcag - Üdvözlet Karcagról

    Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 4 kép látható 2x2-es elrendezésben. A képeket vastag fehér csík választja el egymástól, valamint a képeslap széle vastag fehér kerettel szegélyezett. Bal felső kép: Kossuth tér és Petőfi szobor. Kossuth tér: Karcag központjában egyesültek az öt irányból idevezető egykori jelentős országutak: az egykori postaút Debrecen felől, a püspökladányi, a füzesgyarmati, a kisújszállási és a kunmadarasi út. Mivel a város közelében volt a Hortobágy, a mocsaras árterén átvezető egyetlen átkelőhely a Zádor-híd volt. A mocsárvilág lecsapolása, a tervszerű vízrendezés előtti időszakban az ezen a tájon utazók, kereskedők részére Karcag szinte kikerülhetetlen volt. Természetes, hogy az utak ilyen koncentrációja, egy helyen történő találkozási pontja, a közeli és távoli tájak kereskedőinek, iparosainak, gazdáinak találkozóhelyévé, fórumává vált és igen nagy területet igénylő kereskedelmi központtá, piaccá alakult. A természetföldrajzi adottságok, a 17-18. századi közlekedési, gazdasági, társadalmi viszonyok együttesen hozták létre azt a hatalmas piacteret, amelyből a mai Kossuth tér kialakult. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján változtatták meg a tér nevét, az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet.; Petőfi szobor: A szobor György Dezső szobrászművész alkotása, 1948. március 15-én avatták fel. Különlegessége, hogy talapzatát abból a márványobeliszkből faragták, melyet 1805-ben József nádor emlékére emeltek, és amelyet, mint Habsburg jelképet 1849. áprilisában a karcagiak ledöntöttek.; Bal alsó kép: Kossuth tér a Kossuth szoborral, háttérben a református templommal. Kossuth szobor: 1849-ben Kossuth fiai hetekig a városban laktak, június végén pedig maga Kossuth is tiszteletét tette a városban. Szobrát 1907-ben avatták fel fia, Ferenc jelenlétében. A magas talpazaton álló szobor alkotója az a századforduló igen neves szobrásza, aki a New York-i Kossuth szobrot is készítette, nevezetesen Horvay János.; Református templom: A város egyik jelentős épülete. A református egyház adatai szerint ezen a helyen 1633-ban már egy korábban épült, itt álló templomhoz építettek tornyot. A templom hamarosan szűknek bizonyult, így 1743-ban emellé a torony mellé egy új, nagyobb templom alapjait rakták le. Már az utolsó simításoknál tartottak, amikor a helytartótanács felfüggesztette az építkezést. Ekkor Varró István jegyző és Sütő András főbíró Bécsbe ment 112 mocsári teknősbékával, mely akkoriban ínyencségnek számított, valamint pénzzel vesztegetve az ügyintézőket elérték, hogy elkészülhessen végre a templom 1756-ban, melyet azután 1793-97 között teljesen újjáépítettek a régi tornyával együtt, mert szerkezetében gyengének bizonyult. Az újjáépítéssel a gyöngyösi építőmestert, Rábel Károlyt bízták meg. Ekkor az eredetileg keletelt templom tengelyét is 90 fokkal elforgatták. Az új Nagytemplomot 1797. november 7-én szentelték fel. A torony körbefutó, klasszicista mellvédrácsokkal ellátott konzolos galériáját csak 1820-ban építették hozzá. A galéria tűzfigyelés és jelzés céljára készült, az ugyanezen a szinten lévő toronyszoba pedig a tűzőr lakása volt. E fölött a tornyot pártázat zárja le. A galéria alatt órát is elhelyeztek. A tornyot három osztópárkány tagolja, ablakai kerekek, szegmensíves és félköríves záródásúak. Rendkívül szép a háromhajós templom későbarokk-copf belső tere. A faltükrökkel tagolt, különleges fejezetű pillérek közötti kosárívek tartják az oldalhajók galériájának mellvédjét, melyet fűzésdíszítés gazdagít. A galéria feletti kosárívek a templom csehsüveg boltozatát tartják. A hossztengely végében lévő orgonakarzatot két kosáríves boltmező támasztja alá. A templombelső hat boltmezős, a hevederíveket is faltükrök díszítik. A templom 1560 síppal készült orgonája 1866-ból való, melyet 1906-ban korszerűsítettek.; Jobb felső kép: A Kossuth téren lévő Városháza, a városházától jobbra a szovjet emlékmű, balra a katolikus templom. Városháza: A régi Nagykun Kerületi Székház helyén áll a karcagi városháza szecessziós épülete, melyet 1910-1912 között építettek fel. A főtéren nagy tömegű, egyemeletes városháza épületét Vida Artúr műépítész tervezte, a kivitelező egy helyi építőmester, Kása József építőmester volt Vidákovits József építész irányítása mellett. A Kossuth tér felőli főhomlokzat egy kiemelkedő, hármas nyílástengelyű középső főbejárati részből, a két szélén egy-egy ablaktengelyes rizalitból és az általuk közrefogott három-három nyílástengelyű épülettömegből áll. Nagyméretű háromosztatú ablakok jellemzik. A földszinti és az emeleti ablakok közötti falmezők szecessziós ornamentikája vertikális hangsúlyt ad az ablakok függőleges osztásainak. A főbejárat feletti oromzaton látható a város címere.; Szovjet emlékmű: Az emlékmű 5 méter magas mészkő obeliszk, melyet 1945. októberében avattak fel.; Római katolikus templom: A katolikusok 1770-től települtek Karcagra. 1773-ban épült az első templomuk, mely a Piac téren (később Kossuth téren) állt. 1834-ben egy tűzvész következtében leégett a templom tetőzete. Ezt az egykori barokk épületet 1903-ban lebontották. A mostani templomot a Szent István sugárút és a Püspökladányi út sarkán 1901-ben szentelték fel Szent István tiszteletére. A templomépület tervezője Wind István volt. Az egyhajós, keresztházas, a nyolcszög három oldalával záródós szentélyű templom eklektikus stílusban épült. Homlokzata előtt magas, lesarkított gúlasíkos, órapárkányos torony áll. A torony sarkain, az osztópárkány felett lizénák fogják közre a toronyablakokat. A torony két oldalán látható hengeres lépcsőtornyokon keresztül közelíthető meg a karzat. A torony és a keresztház sarkait, illetve az oldalhomlokzatot támpillérek tartják. Az ablakok félköríves záródásúak. A templom bejárta félköríves, neoromán jellegű bélletes keretezésű, akárcsak a kerek ablak. Kiemelkedik a szószék és az oltárok, valamint a gótizáló díszítőfestés romantikus jellege.; Jobb alsó kép: Állami Gimnázium (ma Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium): A gimnázium eklektikus épületét Walsh Viktor budapesti műépítész tervezte. 1894-ben adták át a gimnázium főbejáratától a sarki épületszárnyig tartó részt. 1906-ban megkezdett iskolabővítéskor épült a jelenlegi bejárat és az attól balra lévő épületrész, ekkor kapta meg az épület a végleges mai formáját. 1676-ban kért rektort a karcagi református gyülekezet a debreceni kollégiumtól. Kezdetben az oktatás a latin ismeretanyagra épült. A 19. század közepén Karcagon is a nemzeti nevelés vált hangsúlyossá. A század vége felé megkezdődött az oktatás az algimnáziumi osztályokban. A Nagykunság meghatározó oktatási intézményévé a 20. század elején vált, amikor is nyolcosztályos gimnázium lett, és az érettségiztetés jogát is elnyerte. 1948-ban államosították, majd 1950-ben vette fel Gábor Áron nevét. 1968-ban indult meg az egészségügyi oktatás. A képzési szerkezet 1998-ban változott, amikor világbanki modell alapján működő humán szakközépiskolai oktatás indult meg. A 2009. esztendő elhozta a Református Egyház számára a gimnázium újraindításának lehetőségét.; Postai futott 1952.11.25. dátummal.; 14 x 9 cm Gyártási szám: XVI.-167

  • Karcag - Városháza

    Karcag - Városháza

    Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képet fehér szegély övezi. A régi Nagykun Kerületi Székház helyén áll karcagi városháza szecessziós épülete, melyet 1910-1912 között építettek fel. A főtéren nagy tömegű, egyemeletes városháza épületét Vida Artúr műépítész tervezte, a kivitelező egy helyi építőmester, Kása József építőmester volt Vidákovits József építész irányítása mellett. A Kossuth tér felőli főhomlokzat egy kiemelkedő, hármas nyílástengelyű középső főbejárati részből, a két szélén egy-egy ablaktengelyes rizalitból és az általuk közrefogott három-három nyílástengelyű épülettömegből áll. Az épületet nagyméretű ablakok jellemzik. A földszinti és az emeleti ablakok közötti falmezők szecessziós ornamentikája vetikális hangsúlyt ad az ablakok függőleges osztásainak. A főbejárat feletti oromzaton látható a város címere.; A képeslap jobb oldalán egy szovjet emlékmű látható. Az emlékmű 5 méter magas mészkő obeliszk, melyet 1945 októberében avattak fel.; A kép bal oldalának hátterében a Szent István római katolikus templom: A katolikusok 1770-től települtek Karcagra. 1773-ban épült az első templomuk, mely a Piac téren (később Kossuth téren) állt. 1834-ben egy tűzvész következtében leégett a templom tetőzete. Ezt az egykori barokk épületet 1903-ban lebontották. A mostani templomot a Szent István sugárút és a Püspökladányi út sarkán 1901-ben szentelték fel Szent István tiszteletére. A templomépület tervezője Wind István volt. Az egyhajós, keresztházas, a nyolcszög három oldalával záródós szentélyű templom eklektikus stílusban épült. Homlokzata előtt magas, lesarkított gúlasíkos, órapárkányos torony áll. A torony sarkain, az osztópárkány felett lizénák fogják közre a toronyablakokat. A torony két oldalán látható hengeres lépcsőtornyokon keresztül közelíthető meg a karzat. A torony és a keresztház sarkait, illetve az oldalhomlokzatot támpillérek tartják. Az ablakok félköríves záródásúak. A templom bejárta félköríves, neoromán jellegű bélletes keretezésű, akárcsak a kerek ablak. Kiemelkedik a szószék és az oltárok, valamint a gótizáló díszítőfestés romantikus jellege. Postai futott, de a bélyegző hiányzik.;

  • Szolnok - Városi Tanácsház

    Szolnok - Városi Tanácsház

    Szolnok - Városi Tanácsház Típus: Kép; Megjelenés: Budapest, Művészeti Alkotások, [é.n.]; Megjegyzések: ill., fekete-fehér, fekvő képeslap; A kép körül fehér keret látható; 13,9 x 9,1 cm; Postai futás dátuma: Nem olvasható;

  • Szolnok - Tiszapart

    Szolnok - Tiszapart

    Szolnok - Tiszapart Típus: Kép Megjelenés: Budapest, Művészeti Alkotások, [é.n.] Megjegyzések: ill., feketefehér, fekvő képeslap; A képeslap szélén fehér keret látható; 13,9 x 9 cm; Postai futás dátuma rosszul olvasható: 1952 (?)

  • Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról Típus: Kép Megjelenés: Budapest, Művészeti Alkotások, [é.n.] Megjegyzések: ill., feketefehér, fekvő képeslap; 4 kép, 2 x 2-es elrendezésben: - Nerfeld-palota, Tiszavidéki Hitelintézet és Takarékpénztár Részvénytársaság - Autóbuszok, Gyógyszertár és a Varga Katalin Gimnázium - Utcarészlet - Bábaképző A képek között és körül fehér keret látható; 14 x 9,1 cm; Postai futás dátuma: Nem olvasható

  • Szolnok - Látkép

    Szolnok - Látkép

    Szolnok - Látkép Típus: Kép Megjelenés: Budapest, Művészeti alkotások, [é.n.] Megjegyzések: ill., feketefehér, fekvő képeslap; A kép körül fehér keret látható; 13,8 x 9 cm; Postai futás nélkül

  • Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról Típus: Kép Megjelenés: Budapest, Művészeti Alkotások, [é.n.] Megjegyzések: ill., feketefehér, fekvő képeslap; 4 kép, 2x2-es elrendezésben: - iskola - Vasút állomás - Nerfeld-palota, Tiszavidéki Hitelintézet és Takarékpénztár Részvénytársaság - Megyeháza (hátsó nézet a parkkal) A képek között és körül fehér keret látható; 14 x 8,6 cm; Postai futás nélkül Gyártási szám: XVI.-F.164.

  • Kunhegyes – Üdvözlet Kunhegyesről

    Kunhegyes – Üdvözlet Kunhegyesről

    Illusztrált, fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 4 kép látható 2x2-es elrendezésben. A képeket fehér csík választja el egymástól, valamint a képeslap szélét körben fehér szegély övezi. Bal oldali felső kép: Városháza épülete az 1848-as emlékművel: Városháza: Az első községháza 1734-ben épült a református templom mellett a főtéren, mely „T” alakú fundamentumával, boltíves pincesorával, földszintes felépítményű szobáival, boltíves, árkádos tornácával, három nyeregtetős homlokfalával és oromzatával a korabeli barokk építészet igen szép emléke. 1961-től könyvtárként működik. 1978-1981 között teljesen felújításon esett át a műemlék jellegű épület. A könyvtár 1986-tól viseli a helyi születésű Zsigmond Ferenc irodalomtörténész nevét. A könyvtár pincéjében internet kávézó és ifjúsági Zeneklub működik. 1878-ban új városházát építettek a református templommal szemben. Az épület eklektikus terveit Pum József készítette, a kivitelezéssel Karlik János balassagyarmati és Koczka Géza budapesti építészt bízták meg. A főhomlokzat timpanonján 1991-ben helyezték el Kunhegyes címerét, mely Czobor Sándor szobrászművész alkotása.; 1848-as honvédemlékmű: A trianoni békediktátum után az Országzászló állítás országos mozgalmához Kunhegyes is csatakozott. 1937 novemberében avatták fel az Országzászlót az akkor községháza előtt, a települést átszelő út mentén. Az obeliszk tetején a Nagy-Magyarország térképét, alatta pedig a felirat: "Egy volt, Egy lesz!" volt látható. A 2. világháborút követően a kommunista berendezkedés idején eltávolították a Trianonra emlékeztető országzászlókat. A kunhegyesi emlékmű azonban másodlagos funkcióval fennmaradhatott. 1948-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma alkalmából tartott ünnepségsorozat keretében átalakították az egykori Országzászló posztamensét és a szabadságharc hősei emlékére avatta fel újra a település tanácsa és a centenáriumra alakult Országos 48-as Ifjúsági Bizottságba tömörült különféle helyi társadalmi csoportok, ifjúsági szervezetek és állami intézmények. A rendszerváltást követően újabb változtatás történt az emlékműn, amikor a Magyar Népköztársaság címerét lecserélték az új koronás címerre.; Bal oldali alsó kép: Járási könyvtár, Önkiválasztó cipőbolt és Csőregi István műszerész háza.; Jobb oldali felső kép: Rákóczi út részlet az egykori Járási Rendőrkapitányság épületével, ami a mai rendőrőrs, háttérben a református templommal: Református templom: A legrégebbi református egyház jegyzőkönyve már említést tesz arról, hogy 1640-ben Kunhegyesnek volt református temploma, egyháza, prédikátora és oskolamestere. A törökök kiűzése után csak 1698-ban kezdtek visszatelepedni, a következő éves hivatalos bejárás leírása szerint a kőtemplom még megvolt. Romladozásából Egerből hozatott kőművesek állították helyre. 1776-ban templomot építtettek a kunhegyesi reformátusok, mely a jelenlegi templom és a lelkészlak között volt. A ma is álló és az ország 2. legnagyobb református templomát 1827-1844 között építették klasszicista stílusban. Homályossy Ferenc tervei alapján Grizner József hevesi építész kezdte meg az akkor még egy tornyos templom megépítését. 1837-ben keresték fel az országos hírű Hild József pesti építészt, hogy a tervrajzokat átdolgozva kéttornyos templomot építsen a közösségnek. Streimelvogel Mihály egri építőmester készítette a két tornyot, a tetőzetet, valamint a templom belsejét és a karzatait. A főbejárat felett lévő ablak, a toronyablakok, a félkört alkotó felső ablakok, a tornyok tetőzete román stílust, a főbejárat mellett lévő ión féloszlopok, a belső dór oszlopok, a szószék körüli díszítések pedig reneszánsz stílust mutatnak. A 3 hajós csarnoktemplom 3 szintes mellékhajókkal és csehsüveg boltozatokkal rendelkezik, mely belülről kétemeletes, körülfutó karzatos. A templom orgonáját Docsekát József debreceni orgonaépítész készítette 1885-ben.; Jobb oldali alsó kép: Parkrészlet.; 2 példány megcímezve, de postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI-109.

  • Kunhegyes – Üdvözlet Kunhegyesről

    Kunhegyes – Üdvözlet Kunhegyesről

    Illusztrált, fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 3 kép látható 2 felső, egymás felé enyhén megdöntött fekvő kép és egy alsó fekvő kép formájában. Bal oldali felső kép: A városháza épülete az 1848-as emlékművel: Városháza: Az első községháza 1734-ben épült a református templom mellett a főtéren, mely „T” alakú fundamentumával, boltíves pincesorával, földszintes felépítményű szobáival, boltíves, árkádos tornácával, három nyeregtetős homlokfalával és oromzatával a korabeli barokk építészet igen szép emléke. 1961-től könyvtárként működik. 1978-1981 között teljesen felújításon esett át a műemlék jellegű épület. A könyvtár 1986-tól viseli a helyi születésű Zsigmond Ferenc irodalomtörténész nevét. A könyvtár pincéjében internet kávézó és ifjúsági Zeneklub működik. 1878-ban új városházát építettek a református templommal szemben. Az épület eklektikus terveit Pum József készítette, a kivitelezéssel Karlik János balassagyarmati és Koczka Géza budapesti építészt bízták meg. A főhomlokzat timpanonján 1991-ben helyezték el Kunhegyes címerét, mely Czobor Sándor szobrászművész alkotása.; 1848-as honvédemlékmű: A trianoni békediktátum után az Országzászló állítás országos mozgalmához Kunhegyes is csatakozott. 1937 novemberében avatták fel az Országzászlót az akkor községháza előtt, a települést átszelő út mentén. Az obeliszk tetején a Nagy-Magyarország térképét, alatta pedig a felirat: "Egy volt, Egy lesz!" volt látható. A 2. világháborút követően a kommunista berendezkedés idején eltávolították a Trianonra emlékeztető országzászlókat. A kunhegyesi emlékmű azonban másodlagos funkcióval fennmaradhatott. 1948-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma alkalmából tartott ünnepségsorozat keretében átalakították az egykori Országzászló posztamensét és a szabadságharc hősei emlékére avatta fel újra a település tanácsa és a centenáriumra alakult Országos 48-as Ifjúsági Bizottságba tömörült különféle helyi társadalmi csoportok, ifjúsági szervezetek és állami intézmények. A rendszerváltást követően újabb változtatás történt az emlékműn, amikor a Magyar Népköztársaság címerét lecserélték az új koronás címerre.; Jobb oldali felső kép: Rákóczi út részlet az egykori Járási Rendőrkapitányság épületével, ami a mai rendőrőrs, háttérben a református templommal: Református templom: A legrégebbi református egyház jegyzőkönyve már említést tesz arról, hogy 1640-ben Kunhegyesnek volt református temploma, egyháza, prédikátora és oskolamestere. A törökök kiűzése után csak 1698-ban kezdtek visszatelepedni, a következő éves hivatalos bejárás leírása szerint a kőtemplom még megvolt. Romladozásából Egerből hozatott kőművesek állították helyre. 1776-ban templomot építtettek a kunhegyesi reformátusok, mely a jelenlegi templom és a lelkészlak között volt. A ma is álló és az ország 2. legnagyobb református templomát 1827-1844 között építették klasszicista stílusban. Homályossy Ferenc tervei alapján Grizner József hevesi építész kezdte meg az akkor még egy tornyos templom megépítését. 1837-ben keresték fel az országos hírű Hild József pesti építészt, hogy a tervrajzokat átdolgozva kéttornyos templomot építsen a közösségnek. Streimelvogel Mihály egri építőmester készítette a két tornyot, a tetőzetet, valamint a templom belsejét és a karzatait. A főbejárat felett lévő ablak, a toronyablakok, a félkört alkotó felső ablakok, a tornyok tetőzete román stílust, a főbejárat mellett lévő ión féloszlopok, a belső dór oszlopok, a szószék körüli díszítések pedig reneszánsz stílust mutatnak. A 3 hajós csarnoktemplom 3 szintes mellékhajókkal és csehsüveg boltozatokkal rendelkezik, mely belülről kétemeletes, körülfutó karzatos. A templom orgonáját Docsekát József debreceni orgonaépítész készítette 1885-ben.; Alsó kép: Park: A park tervezője Kassai József. A parkkal szemben épült fel a Művelődési Központ 1964-ben.; Postai futás nélkül.;

/46
<< >>