rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 269

Találatok szűrése
/27
<< >>
  • VF_25405

    Guggerhegyi Kioszk - képeslap, bUdapest 1941

    A képeslapról készített fotón, az egykori Guggerhegyi kioszk terasza és az onnan nyíló páratlan panoráma látható. Az 1930-as évek elejétől működő pazar panorámájú szórakozó- és vendéglátóhely, az 1950-es évek végéig működött. Az Árpád kilátó alatt állt. Sajnos ma már nem látható, leégett elbontották. Üzemeltetők, időrendben: Löry Imre, Szegedi Imre, Budapesti Vendéglátóipari Vállalat. Hátoldalán kézzel írt szöveg az Árpád kilátóhoz vezető útról: 83. villamossal a Lipótmező úti megállóig, onnan séta jobbra felfelé az "Oroszlánsziklához". A dátum, a keltezés alapján.

  • VF_28788

    Tisza Szálloda terasza - képeslap, Szolnok, 1938

    Tisza szálló és a gyógyfürdő terasza

    A levelezőlap képes oldalán, a szolnoki Tisza szálló földszinti terasza látható, a Tiszára és a Verseghy parkra néző kilátással. Háttérben az 1912-ben átadott Tisza-híd. A hotel 1927 és 1928 között épült, az egykori Scheftsik-féle gőzmalom helyére. A neobarokk épület tervezője Hegedűs Ármin (1869-1945) építész volt. A második világháborút követően szovjet katonai kórházként működött, majd a szocialista éra első részében az OISZÉV, később az 1960-as évek közepétől a HungarHotels keretein belül üzemelt. Napjainkban is működik, Hotel Tisza Szálló és Gyógyfürdő néven (2018). A dátum, a keltezés alapján.

  • VF_21698

    Pannónia Szálloda - képeslap, Sopron, 1945

    A levelezőlap képes oldalán, a soproni Pannónia szálloda utcai frontja látható, az előtte kialakított kiülős terasszal. Korábban az Arany Szarvas fogadó állt a helyén, jelenlegi formáját a 19. század végén nyerte el. Az 1891 és 1893 között épült szállodát, Wiedemann János bérelte huszonkét évig, míg nem "kilicitálták". Utána Kőszegen próbált szerencsét, Tremmel Károlytól vette bérbe a Korzó kávéházat 1914 júliusában. 1914 második felében így már Groszner és tsa. vezette az akkor 80 szobával, étteremmel és kávéházzal rendelkező a hotelt. Az 1919-ben "Pannonia szálló" néven részvénytársasággá alakuló vezetőség tagjai: Seidl Samu, Pistel Miksa, Feigl Gyula, Groszner Pál, Müller József dr., Roth Gusztáv, Thurner Mihálv dr., Szüsz Károly, Zwinz Károly voltak. Az 1920-as években Varró József bérelte. A várost 1944-ben ért szőnyegbombázás után, csak a Pannónia maradt épen a település szálláshelyeiből. Teljesen megsemmisült a Lövér szálló 2. sz. és az éttermi szárnya, továbbá a Várkerületi Fehér Rózsa, a Baross utca 4. sz. alatti Baross szálló, a Hatvani Ferenc turistaház panziója, a Tómalmi szálló és a Hubertus vendéglő és szálló. Súlyosan megsérült a Gruber szálló, a Lövér szálló 1. szárnya, az István menedékház, az Erzsébet kerti kioszk, akárcsak a befejezés előtt álló Ciklámen Szálló. Még az ötvenes évek elején is egyedüli szállodaként működött, az akkori Lenin krt 75 szám alatt. A szocialista éra második felében a HungarHotels üzemeltette változatlan néven. A Pannónia szálloda ma is üzemel (2018). A következő, egyemeletes magas-tetős épület földszintjén működött az egykori Magyar Király fogadó. Napjainkban, az egyik olasz eredetű regionális bank helyi fiókja működik a helyén. A dátum, a keltezés alapján.

  • VF_26379

    Kastélyszálloda villái - képeslap, Radvány, 1950

    Károlyi kastély

    A levelezőlap képes oldalán a füzérradványi Kastélyszálló parkjában álló vendégházak láthatóak. Az 1938-ban megnyitott luxusszálloda épületét övező parkban, több pavilont is emeltek a szállóvendégek elhelyezésére - a parkról készített térképen 9 vendégház szerepel. Napjainkban is szállásként működnek, Borbála, Mária, Klarissza és Franciska néven (2017). A dátum, a keltezés alapján, azonban a képeslap korábbi kiadású, hisz 1950-től az MFI többszöri névváltoztatás után, Magyar Híradó-és Dokumentumfilmgyárként működött. Az 1923-ban alapított Magyar Film Iroda RT. (MFI) fénykép-és levelezőlapüzemének évi termelőképessége kétmillió darab volt, az 1940-es évek elején.

  • VF_33627

    Kastélyszálloda dolgozószobája - képeslap, Radvány, 1940

    Károlyi kastély

    A levelezőlap képes oldalán, az egykori füzérradványi Kastélyszálló dolgozószobájának egyik részlete látható. Középen az íróasztal, mögötte lévő fal közepén pedig egy márványkandalló áll. A falra függesztett két nagyméretű olajfestményen a Károlyi család felmenői tekintenek reánk. 1879-ben kezdtek bele a kastély belső tereinek átalakításába, akkori grófi tulajdonosai Károlyi László és felesége Apponyi Franciska. A neoreneszánsz szellemben alkotott építészeti terveket Albert Pio, milánói születésű, bécsi építész készítette 1907 körül. Ekkor nyerte el reprezentatív kialakítását, a földszinti dolgozószoba is. Napjainkban, is megtekinthető a fél óránként induló tárlatvezetés keretében. A kastély nyolc, földszinti terme látogatható ily módon: többek között a könyvtárszoba, a márványfolyosó, a grófi nagy szalon, az ebédlő, a hálószoba, a márványmedencés fürdőszoba és végül egy nagyobb terem, melynek egyik falán az afrikai vadászatok trófeái tekinthetőek meg. A dátum, a postai bélyegző alapján.

  • VF_23334

    Kastélyszálloda előcsarnoka - képeslap, Radvány, 1943

    Károlyi kastély

    A levelezőlap képes oldalán, az egykori füzérradványi Kastélyszálló előcsarnokának egyik részlete látható. 1879-ben kezdtek bele a kastély belső tereinek átalakításába, akkori grófi tulajdonosai Károlyi László és felesége Apponyi Franciska. A neoreneszánsz szellemben alkotott építészeti terveket Albert Pio, milánói születésű, bécsi építész készítette 1907 körül. Ekkor nyerte el reprezentatív kialakítását, a két csavart, vörös márványoszloppal egyedi szépségűvé varázsolt szalon is. Napjainkban, is megtekinthető a fél óránként induló tárlatvezetés keretében. A kastély nyolc, földszinti terme látogatható ily módon: többek között a könyvtárszoba, a márványfolyosó, a grófi nagy szalon – amely a képen is szerepel -, az ebédlő, a hálószoba, a márványmedencés fürdőszoba és végül egy nagyobb terem, melynek egyik falán az afrikai vadászatok trófeái tekinthetőek meg. A dátum, a keltezés alapján.

  • VF_27367

    Kastélyszálloda folyosója - képeslap, Radvány, 1940

    Károlyi kastély

    A levelezőlap képes oldalán, az egykori füzérradványi Kastélyszálló földszinti folyosójának egyik részlete látható. 1879-ben kezdtek bele a kastély belső tereinek átalakításába, akkori grófi tulajdonosai Károlyi László és felesége Apponyi Franciska. A neoreneszánsz szellemben alkotott építészeti terveket Albert Pio, milánói születésű, bécsi építész készítette 1907 körül. Ekkor nyerte el reprezentatív kialakítását, a fekete – fehér – vörös márvánnyal burkolt márványfolyosó is. Napjainkban is megtekinthető, a fél óránként induló tárlatvezetés keretében. A kastély nyolc, földszinti terme látogatható ily módon: többek között a könyvtárszoba, a márványfolyosó - mely a képen is szerepel -, a grófi nagy szalon, az ebédlő, a hálószoba, a márványmedencés fürdőszoba és végül egy nagyobb terem, melynek egyik falán az afrikai vadászatok trófeái tekinthetőek meg. A dátum, a postai bélyegző alapján.

  • VF_26384

    Kastélyszálloda - képeslap, Radvány, 1939

    Károlyi kastély

    A levelezőlap képes oldalán, a Károlyi kastély illetve a füzérradványi kastélyszálló épülete látható. A régi kastély helyén, annak egyes részeit felhasználva épült több periódusban, 1857-től 1907-ig. A szállodává történő átalakításának ötlete az egyik családtagtól származott, a terveket Lehoczky György budapesti építész készítette. A szálló 1938-ban nyílt meg, három évnyi átalakítási munkálatokat követően. A kastélyépületben kialakított szobák mellett a parkban pavilonokat emeltek, így összesen 87 szobában, 115 főt tudtak egyszerre elszállásolni. Az államosítást követően előbb gyermekszanatórium, majd a sátoraljaújhelyi kórház TBC-szanatóriuma működött a falai között. A kastély 1993 végén került a Műemlékek Állami Gondnokságának (újabban Műemlékek Nemzeti Gondnokságának ) a kezelésébe. Napjainkban, múzeum működik az épületben, szálláshelyként a kastélyparkban található vendégházak (pavilonok) szolgálnak (2017).

  • VF_7456

    Sipos Halászkert

    Az alapító, Sipos Ferenc kiskocsmája a Martinovics téren volt, ahol öccse, Sipos Károly mellette tanulta a mesterséget. Amikor a népszerűségük miatt kinőtték a kiskocsmát, Sipos Károly 1925-ben megnyitotta a Kőbányai Halászkertet a Belső Jászberényi út 43-ban. Károly a közeli Kispest vendéglősétől, a Gödör tulajdonosától tanulta meg, hogy a városok belsejében is kedvelt lehet egy hal-vendéglő. Egy hajdani hirdetés szerint „ózondús levegőjű kerthelyisége árnyas fáival az úri társaságok kedvenc szórakozó helye” volt. Minden nap friss halászlét és túrós csuszát is hirdettek, csütörtökönként pedig nyársonsült készült a kertben – a vendégek előtt, biztosan jócskán ingerelve az arra járók szagló-szerveit. Sipos úr a szálkanélküli halászlé készítését is a kispesti vendéglősöktől tanulta és vitte át Óbudára. A Sipos kert ugyanis 1930-ban megszűnt Kőbányán, mert elköltözött Óbudára. A Lajos utca 46. szám alatt nagyon régóta működött kocsma. Első tulajdonosa Milacher Imre volt, aki üzletét 1883-ban nyitotta meg. Milacher Rozália 1885-től kezdődően vezette tovább a kocsmát. Ő feltehetően az előző tulajdonos leánya volt. Valószínűleg nemsokára férjhez ment és a kocsmát ettől kezdve özv. Milacher Imréné vezette. Milacherék további sorsáról nem tudunk, de üzletüket a következő tulajdonos, Sipos Károly szinte világhírűvé avatta. Sipos Károly 1880-ban született Nagykárolyban. Tanulmányait 1896-ban fejezte be és először vidéki városokban dolgozott, majd 1910-ben Budapestre költözött. Feleségül vette Hess Annát, aki régi vendéglős családból, az ismert Maloschik famíliából származott. Óbudán a 30-as évek rengeteg vendéglője és kiskocsmája mellett, nehezen indult be az üzlet, de a remek ételek, a jó hangulat és a sramli zene hamarosan egész Budapestről csábította a vendégeket. Sipos úr felújította az épületet, a kocsi-beállásra szolgáló nagykaput is megnyitotta a vendégek előtt, így rögtön a kerthelyiségbe jöhettek az emberek. Ahol a legszembetűnőbb a kert közepén álló szokatlanul nagy akvárium volt, tele élő halakkal. Amit a vendégek kiszemeltek, az hamarosan a tányérjukra került, miközben egy-két liter jó balatoni és Eger vidéki borral vészelték át a várakozási időt. A legközelebbi Duna-partnál egy kis uszályban várakoztatták a friss halakat. A közeli Duna parton hamarosan nyitottak egy kerthelyiséget, amely nagyjából a mai Dereglye utca végénél, a vízparton lehetett, kilátással a Margit szigetre. Itt volt a kikötőstég is, ahol megálltak a Dunán közlekedő hajók, és hétvégeken ontották a halászlére éhes városlakókat. Sipos úr az érkező kirándulókat azonnal becsábította (a remek halászlé-illatokkal) a vendéglőbe, mielőtt még „szétszélednének” a sok egyéb vendéglő felé. Nagyon sokat költöttek hirdetésekre, így az üzlet egyre jobban ment. Sípos Károly felkérést kapott egy hegyvidéki étterem vezetésére is. A Zugligetben bérelt vendéglő közel volt a villamos végállomáshoz, és 1939-ben már híressé is vált – akkoriban a hétvégeken még zengett a Buda környéki hegyvidék a kirándulók tömegétől. A háború kitörése miatt azonban a forgalom gyengébb lett, így Sipos úr már nem tudta folytatni a saját autójával a napi ingázást Óbuda és Zugliget között – a hegyi éttermét továbbadta. Óbudán azonban nem csökkent a forgalom, folyamatosan bővítették az üzletet (a házban lévő kis lakások megszüntetésével), sőt egyre több külföldi vendég is látni akarta Óbuda gyöngyszemét és kóstolni a híres halászlét, túrós csuszával. Megjelentek tehát a vendéglőről olyan képeslapok is, amelyeken a magyar mellett német felirat is volt. Sipos Károly 1942-ben sajnos 62 évesen meghalt. Az éttermet ezután felesége vezette egy évig, amikor férjhez ment Kugler Ferenchez, akinek nevére került az üzlet. Néhány képeslap hátoldalán is szerepel, hogy Tul: Kugler Ferenc. Egy év múlva a halászkert továbbra is Sipos néven üzemelt. Óbuda rekonstrukciója során tervbe vették a Lajos utca egy részének lebontását a Bécsi útig, hogy ide is házgyári lakótelepet építsenek. Egyetlen helyen akarták megőrizni a régi hangulatot - a Fő-téren és környékén -, mint egy rezervátumot. Csak a Sipost akarták megtartani, ezért Új Sipos néven a vendéglőt a Fő térre mentették át. Az Óbuda-Újlak revitalizáció 1981-ben, majd 1987-ben keletkezett rendezési tervei még az épület lebontásával számoltak, így az akkori tulajdonos – a név megmentése érdekében – az óbudai Fő téren lévő földszintes épületbe tette át a Halászkertet. Hosszas viták után azonban az 1992-es rendezési terv már a megmaradást engedte. Óbudán ekkor két Sipos lett: a Lajos utcai „Régi”, a Fő-téri az „Új”. A Régi Sipos viszont 2014-ben bezárt. (www.melyenszanto.blog.hu/2016/12/14/obuda_kifogyhatatlan_vendeglos_emlekei és www.egykor.hu)

  • VF_7453

    Sipos Halászkert

    Az alapító, Sipos Ferenc kiskocsmája a Martinovics téren volt, ahol öccse, Sipos Károly mellette tanulta a mesterséget. Amikor a népszerűségük miatt kinőtték a kiskocsmát, Sipos Károly 1925-ben megnyitotta a Kőbányai Halászkertet a Belső Jászberényi út 43-ban. Károly a közeli Kispest vendéglősétől, a Gödör tulajdonosától tanulta meg, hogy a városok belsejében is kedvelt lehet egy hal-vendéglő. Egy hajdani hirdetés szerint „ózondús levegőjű kerthelyisége árnyas fáival az úri társaságok kedvenc szórakozó helye” volt. Minden nap friss halászlét és túrós csuszát is hirdettek, csütörtökönként pedig nyársonsült készült a kertben – a vendégek előtt, biztosan jócskán ingerelve az arra járók szagló-szerveit. Sipos úr a szálkanélküli halászlé készítését is a kispesti vendéglősöktől tanulta és vitte át Óbudára. A Sipos kert ugyanis 1930-ban megszűnt Kőbányán, mert elköltözött Óbudára. A Lajos utca 46. szám alatt nagyon régóta működött kocsma. Első tulajdonosa Milacher Imre volt, aki üzletét 1883-ban nyitotta meg. Milacher Rozália 1885-től kezdődően vezette tovább a kocsmát. Ő feltehetően az előző tulajdonos leánya volt. Valószínűleg nemsokára férjhez ment és a kocsmát ettől kezdve özv. Milacher Imréné vezette. Milacherék további sorsáról nem tudunk, de üzletüket a következő tulajdonos, Sipos Károly szinte világhírűvé avatta. Sipos Károly 1880-ban született Nagykárolyban. Tanulmányait 1896-ban fejezte be és először vidéki városokban dolgozott, majd 1910-ben Budapestre költözött. Feleségül vette Hess Annát, aki régi vendéglős családból, az ismert Maloschik famíliából származott. Óbudán a 30-as évek rengeteg vendéglője és kiskocsmája mellett, nehezen indult be az üzlet, de a remek ételek, a jó hangulat és a sramli zene hamarosan egész Budapestről csábította a vendégeket. Sipos úr felújította az épületet, a kocsi-beállásra szolgáló nagykaput is megnyitotta a vendégek előtt, így rögtön a kerthelyiségbe jöhettek az emberek. Ahol a legszembetűnőbb a kert közepén álló szokatlanul nagy akvárium volt, tele élő halakkal. Amit a vendégek kiszemeltek, az hamarosan a tányérjukra került, miközben egy-két liter jó balatoni és Eger vidéki borral vészelték át a várakozási időt. A legközelebbi Duna-partnál egy kis uszályban várakoztatták a friss halakat. A közeli Duna parton hamarosan nyitottak egy kerthelyiséget, amely nagyjából a mai Dereglye utca végénél, a vízparton lehetett, kilátással a Margit szigetre. Itt volt a kikötőstég is, ahol megálltak a Dunán közlekedő hajók, és hétvégeken ontották a halászlére éhes városlakókat. Sipos úr az érkező kirándulókat azonnal becsábította (a remek halászlé-illatokkal) a vendéglőbe, mielőtt még „szétszélednének” a sok egyéb vendéglő felé. Nagyon sokat költöttek hirdetésekre, így az üzlet egyre jobban ment. Sípos Károly felkérést kapott egy hegyvidéki étterem vezetésére is. A Zugligetben bérelt vendéglő közel volt a villamos végállomáshoz, és 1939-ben már híressé is vált – akkoriban a hétvégeken még zengett a Buda környéki hegyvidék a kirándulók tömegétől. A háború kitörése miatt azonban a forgalom gyengébb lett, így Sipos úr már nem tudta folytatni a saját autójával a napi ingázást Óbuda és Zugliget között – a hegyi éttermét továbbadta. Óbudán azonban nem csökkent a forgalom, folyamatosan bővítették az üzletet (a házban lévő kis lakások megszüntetésével), sőt egyre több külföldi vendég is látni akarta Óbuda gyöngyszemét és kóstolni a híres halászlét, túrós csuszával. Megjelentek tehát a vendéglőről olyan képeslapok is, amelyeken a magyar mellett német felirat is volt. Sipos Károly 1942-ben sajnos 62 évesen meghalt. Az éttermet ezután felesége vezette egy évig, amikor férjhez ment Kugler Ferenchez, akinek nevére került az üzlet. Néhány képeslap hátoldalán is szerepel, hogy Tul: Kugler Ferenc. Egy év múlva a halászkert továbbra is Sipos néven üzemelt. Óbuda rekonstrukciója során tervbe vették a Lajos utca egy részének lebontását a Bécsi útig, hogy ide is házgyári lakótelepet építsenek. Egyetlen helyen akarták megőrizni a régi hangulatot - a Fő-téren és környékén -, mint egy rezervátumot. Csak a Sipost akarták megtartani, ezért Új Sipos néven a vendéglőt a Fő térre mentették át. Az Óbuda-Újlak revitalizáció 1981-ben, majd 1987-ben keletkezett rendezési tervei még az épület lebontásával számoltak, így az akkori tulajdonos – a név megmentése érdekében – az óbudai Fő téren lévő földszintes épületbe tette át a Halászkertet. Hosszas viták után azonban az 1992-es rendezési terv már a megmaradást engedte. Óbudán ekkor két Sipos lett: a Lajos utcai „Régi”, a Fő-téri az „Új”. A Régi Sipos viszont 2014-ben bezárt. (www.melyenszanto.blog.hu/2016/12/14/obuda_kifogyhatatlan_vendeglos_emlekei és www.egykor.hu)

/27
<< >>