rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 1277

Találatok szűrése
/128
<< >>
  • VF_36517

    A szolnoki Kádár cukrászdában készült fotó

    "A valamikori Molnár utca (1891-től Szapáry utca) egyik földszintes házában már a 19. század közepén is működött egy cukrászda. Az 1890-es években új tulajdonost kapott az épület Kádár Kálmán (1869-1948) személyében, aki itt nyitotta meg első szolnoki üzletét, mely hamarosan országos hírű cukrászdává vált. Ide járt a megyeszékhely apraja-nagyja, a városi értelmiségtől, a piacra igyekvő parasztasszonyokon át, a pesti színésztől, az idelátogató miniszterig. A Kádár cukrászda szimbólummá vált. A földszintes ház helyén épült fel 1910-ben az az eklektikus stílusú épület (Jánszky-Szivessy), amely a néhány évvel későbbi emeletráépítéssel kiegészítve ma is látható. Kádár Kálmán tervei alapján készült, aki kimondottan cukrászdának tervezte: az alagsorban működött a kor legmodernebb eszközeivel felszerelt üzem, az udvarból nyílt a mester lakása, de itt voltak elszállásolva az alkalmazottak is. A korabeli fényképek alapján az üzlet belső berendezése szecessziós stílusban készült el, a falakat virágmintás tapéták és girlandok díszítették, a bejárattól balra lévő szalon végén pedig egy nagyméretű tükröt helyeztek el. A családi vállalkozásként működő cukrászda kínálatát Hegedűs László, a Kádár cukrászda meghatározó alakjának receptfüzetében is nyomon követhetjük, melyet 1928-ban, első szolnoki tanulóévében kezdett el vezetni. (Hegedűs László 1928-tól egészen 1960-ig dolgozott a cukrászdában, 1947-től ifj. Kádár Kálmán üzlettársaként.) A tejes fagylalt receptje például így szerepel a füzetben: „1 liter tej, 30 dkg. Cukor, 1 db vanília, 5 drb tojás sárga vagy 4 egész 2 sárga, vagy 2 egész 2 sárga, lehet egy pici krém port is, jól főzni átszűrni”. Az édesszájú vendég a klasszikus sütemények és torták mellett talált itt különböző tésztákat, mignonokat, bonbonokat, de készített az üzem fagylaltot, figurális csokoládét, szaloncukrot, savanyúcukrot és drazsét is. A forgalmat (vagy a szolnokiak sütemény-imádatát) jelzi, hogy csokoládéból, melyet 1922 után kezdtek el használni, karácsonyi időszakban napi 25-30 kg került felhasználásra! A Kádár cukrászda fogalommá vált a városban és környéken, de híre eljutott az ország számos pontjára is. Az 1930-as években az a mondás járta, hogy „Szolnokot a Művésztelep, a Tisza Szálló és a Kádár cukrászda miatt érdemes felkeresni”. Egyik különlegessége az volt, hogy a hazánkban elterjedt bécsi receptek uralma helyett a Párizsban divatos gyümölcszselés édességek domináltak a kínálatban. Az ifj. Kádár Kálmán tíz évet töltött a francia fővárosban, és miután 1940-ben hazatért kiválóan kamatoztatta az ott szerzett tapasztalatait. Az ő nevéhez fűződik a „Zúzmara” néven szabadalmaztatott, csomagolt csokoládéfagylalt is, amely a jégkrémek ősének tekinthető. A második világháborút követően a Kádár cukrászda sem kerülhette el sorsát: az üzletet államosították, a bejárat fölötti cégtáblát leszedték, még a kapu díszes rézkilincseit is leszerelték. Később Tünde presszó néven működött, amit az 1990-es évek közepén botrányos körülmények között bezártak, majd ugyanezen a néven újra megnyitottak. 2013-ban a valamikori Kádár cukrászda több mint 100 éves fennállását követően ebben a minőségében bezárt. Ma Tünde étterem és cukrászda néven üzemel, de a régi hangulatot, a polgárosodó Szolnok „édes zarándokhelyét” már hiába keressük a falak között." http://mesevaros.iszolnok.hu/2014/02/a-kadar-cukraszda/

  • VF_27261

    A pécsi Nádor szálló bárja

    1846-ban a Pécsi Schönherr kereskedőcsalád a Nádorhoz címzett előkelő fogadót épített a mai Széchenyi téren, mely harminc szobával és egy kávéházzal várta vendégeit. A fogadó különlegessége volt, hogy az étterem kupoláját egy sajátságos kézi irányítású szerkezettel el lehetett húzni, így a vendégek akár a csillagos ég alatt is vacsorázhattak. 1902-ben, az átépítések után Schlauch Imre tervei alapján egy új, kétemeletes, szecessziós stílusú Nádor Szálló nyílt meg, mely a pécsi vendéglátás fellegvárává vált. Földszintjén a városi polgárok körében rendkívül népszerű kávéház, - ahol élénk társasági élet folyt - és étterem kapott helyet. Az 1944. novemberében bevonuló orosz csapatok főparancsnoka a Nádor Szállodát választotta főhadiszállásnak, majd a felszabadulás után állami tulajdonba került. A Nádor Szálló 1989-ig fogadta a vendégeket. (egykor.hu) Kiállítóterem és kávézók azóta időnként működtek az épületben. Szállodaként azóta sem.

  • VF_11176

    Tihany Rege Cukrászda

    A Bencés Apátsági Templom lábánál bújik meg varázslatos panorámájával a Rege cukrászda. A Rege Cukrászda 1950-ig a Tihanyi Bencés Apátság gazdasági udvara volt. 1950-ben Magyarországon a szerzetesrendeket megszüntették, így a terület az állam tulajdonába került. 1961 június 16-án az egykori gazdasági udvar helyén megnyitották a Rege presszót. Harminc év elteltével saját cukrászműhelyt alakítottak ki és így a presszóból cukrászda lett.

  • lead_KF_F_71_61_345_02

    Fénykép egy budapesti fotó szaküzletről

    OFOTÉRT

    A képen a budapesti Múzeum körúti Ofotért optikai és fotócikk kereskedés utcai frontja látható.

  • VF_SZK_9

    Üdvözlet Zentáról - képes levelezőlap

    Üdvözlet Zentáról - képes levelezőlap. Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb-magyar határtól.

  • VF_35885

    Szálloda, Zsolna, 1915

    A képeslapról készített fotón, a felvidéki Zsolna főtere látható, a Szent Pál templommal és a szomszédságában álló egykori szálloda saroképülete. Napjainkban egy étterem, a Restaurant Royal működik az aljában. A fotó bal szélén még felfedezhető Klein Kálmán üzletének portálja. A képeslap kiadása idején, a következő szállodák működtek a város központjában: az Úri szálloda, Folkmann szálloda és a Central (Városi szálloda?). Kicsit arrébb állt, az egyik térre nyíló utca sarkán az egykori Reisz, napjaink Grand Hotel néven működik. Az Úri Szálloda irodalmi vonatkozással is bír, hiszen Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye szerint, az asztalánál beszélte le arról a hóbortos Pongrácz István grófot a rokona, Pongrácz Károly ezredes, hogy felgyújtsa Besztercét (Vágbesztercét). Már nem látható, vélhetően a Hotel Dukla épült a helyére. A dátum, az eredeti képeslap alapján.

  • VF_11_692

    Abbázia Kávéház nyári terasza, 1927-ben

    A képen az Abbázia Kávéház nyári terasza látható. A Pesti Napló (folyóirat) egy 1927-ben kiadott számának egy kép-illusztrációja.

  • lead_VF_15_121

    Marcipánhíd a New York Kávéház cukrászkiállításán

    Egy 1948-ban megrendezett cukrászkiállításon készült fénykép.

  • lead_VF_34874_06

    A New York Hotel étterme, 1980-ban

    A képen az 1954-től Hungáriának nevezett, egykori New York kávéház belső tereinek egyike, az úgynevezett "Mélyvíz" terem látszik a hozzá vezető lépcsősor tetejéről. Jól látszanak a jellegzetes csavart oszlopok, melyek jelzés értékűen választották el a különböző helyiségrészeket.

  • lead_VF_22101

    A New York Hotel étterme, 1960-ban

    A képen a budapesti Hungária étterem és kávézó egyik belső terének részlete látható. Az úgynevezett "Mélyvíz" (a helyiség neve), amely a helyiségrész mélyített jellegére utal, az 1894-es nyitáskor a teremben még biliárdasztalok voltak, a húszas években az akkori bérlő Tarján Vilmos alakíttatta át étteremmé. Az 1960-as években készített fotón a Hungária felszolgálói láthatóak.

/128
<< >>