rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 3

Találatok szűrése
  • Mahler_Husvet_lead

    Naptárunk ujjáalakítása és a Húsvétkérdés

    Értekezések a történeti tudományok köréből sorozat, 24.7. rész

    Felolvasva 1916. deczember 4-én
    Részlet a műből: "Ezen értekezés keretében két olyan kérdés kerül vizsgálat alá, melyek tudományos, társadalmi és gazdasági életünket ép úgy mint korunk vallásos berendezéseit érintik: 1./ Naptárunk alapját alkotó napév keretében az időnek 7-napos hétté való ősi beosztása. 2./ A kereszténység husvétünnepének meghatározása."
    Husvétreform: mivel "a husvét ünnep (...) ideje néha több heti időközben ingadozik (...), vajjon nem kapcsolhatnók-e ezen ünnepet egy határozott naptári adathoz, mint ezt a karácsony ünnepének esetében látjuk. Épen mert tavaszszal ünnepeljük ezt az ünnepet s így a társadalmi élet majdnem valamennyi terén döntő szerepe van, érint bennünket oly kellemetlenül, hogy ezen ünnep ideje majdnem 5 hét — márczius 22 — április 25 — között ingadozik. És így komolyan tudományos körökben is egészen nyíltan vetették föl a kérdést: vajjon teljesen lehetetlen volna-e a husvétünnep meghatározására olyan szabályt léptetni érvénybe, mely által az ünnep, ha nem is lehet teljesen állóvá, legalább is kisebb ingadozásoknak lenne alávetve (...)".

  • Mahler_okori_lead

    Ókori chronologiai kutatások

    Értekezések a történeti tudományok köréből sorozat, 24.1. rész

    Részletek a bevezetésből:
    "Csak a műveltség emelkedésével, midőn az ember kulturális fejlődésének hullámai kezdtek magasra csapni, érezték szükségét annak, hogy a természetes időköröket vagy időmértékeket pontosabban és közelebbről állapítsák meg és kisebb szakaszokra oszszák be. (...) Így az időbeosztás s az időszámítás története egyben a népek és egyáltalában az emberiség kulturális fejlődéstörténetének egy része."
    "Mióta tudomány van és tudományos kutatás foglalkoztatja az emberi elmét, mindig előtérbe jutott időbeosztásunk keletkezésének a kérdése s ez a probléma mindig a legnagyobb érdeklődéssel találkozott. Már más helyen bebizonyítottuk, hogy az óra hatvan perczre való beosztása úgy keletkezett, hogy a napkört az évkörrel analóg módon 12 részre osztották és eme naptizenkettedet, tehát azt, a mit mi kettős órának neveznénk, épúgy osztották 30 részre, mint az év tizenkettedrészét, vagyis a hónapot; a mint azután később a napoknak (azaz az év tizenkettedének harminczad részének) négy részre való osztását átvették a nap tizenkettedének harminczadrészére is, úgy eme naptizenketted (azaz a kettős óra) 30x4 = 120 kisebb egységre oszlott, a miből azután ennek felére, azaz az órára vonatkozólag a hatvan ily egységre való beosztás keletkezett."

  • Mahler_Keleti 13_lead

    Keleti Tanulmányok

    Népszerű Zsidó Könyvtár sorozat, 13. rész

    "A Biblia néhány egyszerű szóval vezeti be Izraél fiai Egyiptomban való letelepedésének ecsetelését. Tragikus eset folytán jut József Egyiptomba, ahol kezdetben Potifárnak, a fáraó testőrsége főnökének a házában rabszolga ; gazdája feleségének szemérmetlen ajánlata folytán, amelynek ő magát alávetni nem akarja, a börtönbe kerül, ahol nagy bölcsességével és tántoríthatatlan istenfélelmével nemsokára elnyeri börtöntársainak a bizalmát és ahonnan végre azáltal szabadul ki, hogy a fáraó két álmát, amelyeket az udvari bölcsek és a király bizalmasai közül egyik sem tudott megfejteni, de amelyekben ö éppen Istenben való erős hiténél fogva isteni megnyilatkozásokat sejtett, a fáraó előtt is teljesen érthető módon megmagyarázni tudja."