rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 13

Találatok szűrése
/2
<< >>
  • Náthán gyermekei12

    Ulrich Hub: Náthán gyermekei

    kép

    Réges-régen élt egy férfi Keleten, három fia volt, akiket egyformán szeretett. Amikor közeledett a halála, sokat töprengett azon, hogy őseitől örökölt bűvös erejű gyűrűjét melyikükre hagyja. Ezt a gyűrűt tulajdonosa soha nem húzta le az ujjáról, így isten és ember egyaránt kedvelte. Az apák mindig legkedvesebb fiaikra hagyták, így szállt nemzedékről nemzedékre. Ez a keleti férfi végül úgy döntött, hogy egyik fiának sem kedvez a másik kettő rovására. Titokban csináltatott két teljesen hasonlót, még ő sem tudta megkülönböztetni őket. Magához hívta fiait a halálos ágyához, titokban mindegyiknek átadott egy gyűrűt, majd meghalt. Halála után mindhárom fiú azt hitte, hogy övé a bűvös erejű gyűrű, és mindhárom a ház ura akart lenni. Melyik az igaz gyűrű? Melyik az igaz hit? A Náthán gyermekei Lessing: Bölcs Náthánjának újrafogalmazása. Egy 21. századi mese, mely kérlelhetetlen hitvallást tesz a hitek egymás iránti tisztelete, a vallási tolerancia, az emberség mellett. Az 1963-ban született Ulrich Hub sokoldalú művész: színházi szerző, prózaíró, forgatókönyvíró, színész és rendező. Németországban 2009-ben az évad legjobb gyermek- és ifjúsági darabjának járó díjjal tüntették ki. Szereplők: Náthán Kulka János Recha Martinovics Dorina Kurt Földi Ádám Szultán Sinkó László Püspök Fodor Tamás m.v. Zenész Halas Dóra m.v. Zenész Dezső Sára m.v. Stáb: Fordította Perczel Enikő Dramaturg Perczel Enikő Zeneszerző Halas Dóra m.v. Rendezőasszisztens Bencze Zsuzsa Rendező Gigor Attila Bemutató: 2012. február 4. Nemzeti Színház

  • Náthán gyermekei8

    Ulrich Hub: Náthán gyermekei

    kép

    Réges-régen élt egy férfi Keleten, három fia volt, akiket egyformán szeretett. Amikor közeledett a halála, sokat töprengett azon, hogy őseitől örökölt bűvös erejű gyűrűjét melyikükre hagyja. Ezt a gyűrűt tulajdonosa soha nem húzta le az ujjáról, így isten és ember egyaránt kedvelte. Az apák mindig legkedvesebb fiaikra hagyták, így szállt nemzedékről nemzedékre. Ez a keleti férfi végül úgy döntött, hogy egyik fiának sem kedvez a másik kettő rovására. Titokban csináltatott két teljesen hasonlót, még ő sem tudta megkülönböztetni őket. Magához hívta fiait a halálos ágyához, titokban mindegyiknek átadott egy gyűrűt, majd meghalt. Halála után mindhárom fiú azt hitte, hogy övé a bűvös erejű gyűrű, és mindhárom a ház ura akart lenni. Melyik az igaz gyűrű? Melyik az igaz hit? A Náthán gyermekei Lessing: Bölcs Náthánjának újrafogalmazása. Egy 21. századi mese, mely kérlelhetetlen hitvallást tesz a hitek egymás iránti tisztelete, a vallási tolerancia, az emberség mellett. Az 1963-ban született Ulrich Hub sokoldalú művész: színházi szerző, prózaíró, forgatókönyvíró, színész és rendező. Németországban 2009-ben az évad legjobb gyermek- és ifjúsági darabjának járó díjjal tüntették ki. Szereplők: Náthán Kulka János Recha Martinovics Dorina Kurt Földi Ádám Szultán Sinkó László Püspök Fodor Tamás m.v. Zenész Halas Dóra m.v. Zenész Dezső Sára m.v. Stáb: Fordította Perczel Enikő Dramaturg Perczel Enikő Zeneszerző Halas Dóra m.v. Rendezőasszisztens Bencze Zsuzsa Rendező Gigor Attila Bemutató: 2012. február 4. Nemzeti Színház

  • Náthán gyermekei6

    Ulrich Hub: Náthán gyermekei

    kép

    Réges-régen élt egy férfi Keleten, három fia volt, akiket egyformán szeretett. Amikor közeledett a halála, sokat töprengett azon, hogy őseitől örökölt bűvös erejű gyűrűjét melyikükre hagyja. Ezt a gyűrűt tulajdonosa soha nem húzta le az ujjáról, így isten és ember egyaránt kedvelte. Az apák mindig legkedvesebb fiaikra hagyták, így szállt nemzedékről nemzedékre. Ez a keleti férfi végül úgy döntött, hogy egyik fiának sem kedvez a másik kettő rovására. Titokban csináltatott két teljesen hasonlót, még ő sem tudta megkülönböztetni őket. Magához hívta fiait a halálos ágyához, titokban mindegyiknek átadott egy gyűrűt, majd meghalt. Halála után mindhárom fiú azt hitte, hogy övé a bűvös erejű gyűrű, és mindhárom a ház ura akart lenni. Melyik az igaz gyűrű? Melyik az igaz hit? A Náthán gyermekei Lessing: Bölcs Náthánjának újrafogalmazása. Egy 21. századi mese, mely kérlelhetetlen hitvallást tesz a hitek egymás iránti tisztelete, a vallási tolerancia, az emberség mellett. Az 1963-ban született Ulrich Hub sokoldalú művész: színházi szerző, prózaíró, forgatókönyvíró, színész és rendező. Németországban 2009-ben az évad legjobb gyermek- és ifjúsági darabjának járó díjjal tüntették ki. Szereplők: Náthán Kulka János Recha Martinovics Dorina Kurt Földi Ádám Szultán Sinkó László Püspök Fodor Tamás m.v. Zenész Halas Dóra m.v. Zenész Dezső Sára m.v. Stáb: Fordította Perczel Enikő Dramaturg Perczel Enikő Zeneszerző Halas Dóra m.v. Rendezőasszisztens Bencze Zsuzsa Rendező Gigor Attila Bemutató: 2012. február 4. Nemzeti Színház

  • Náthán gyermekei3

    Ulrich Hub: Náthán gyermekei

    kép

    Réges-régen élt egy férfi Keleten, három fia volt, akiket egyformán szeretett. Amikor közeledett a halála, sokat töprengett azon, hogy őseitől örökölt bűvös erejű gyűrűjét melyikükre hagyja. Ezt a gyűrűt tulajdonosa soha nem húzta le az ujjáról, így isten és ember egyaránt kedvelte. Az apák mindig legkedvesebb fiaikra hagyták, így szállt nemzedékről nemzedékre. Ez a keleti férfi végül úgy döntött, hogy egyik fiának sem kedvez a másik kettő rovására. Titokban csináltatott két teljesen hasonlót, még ő sem tudta megkülönböztetni őket. Magához hívta fiait a halálos ágyához, titokban mindegyiknek átadott egy gyűrűt, majd meghalt. Halála után mindhárom fiú azt hitte, hogy övé a bűvös erejű gyűrű, és mindhárom a ház ura akart lenni. Melyik az igaz gyűrű? Melyik az igaz hit? A Náthán gyermekei Lessing: Bölcs Náthánjának újrafogalmazása. Egy 21. századi mese, mely kérlelhetetlen hitvallást tesz a hitek egymás iránti tisztelete, a vallási tolerancia, az emberség mellett. Az 1963-ban született Ulrich Hub sokoldalú művész: színházi szerző, prózaíró, forgatókönyvíró, színész és rendező. Németországban 2009-ben az évad legjobb gyermek- és ifjúsági darabjának járó díjjal tüntették ki. Szereplők: Náthán Kulka János Recha Martinovics Dorina Kurt Földi Ádám Szultán Sinkó László Püspök Fodor Tamás m.v. Zenész Halas Dóra m.v. Zenész Dezső Sára m.v. Stáb: Fordította Perczel Enikő Dramaturg Perczel Enikő Zeneszerző Halas Dóra m.v. Rendezőasszisztens Bencze Zsuzsa Rendező Gigor Attila Bemutató: 2012. február 4. Nemzeti Színház

  • Náthán gyermekei1

    Ulrich Hub: Náthán gyermekei

    kép

    Réges-régen élt egy férfi Keleten, három fia volt, akiket egyformán szeretett. Amikor közeledett a halála, sokat töprengett azon, hogy őseitől örökölt bűvös erejű gyűrűjét melyikükre hagyja. Ezt a gyűrűt tulajdonosa soha nem húzta le az ujjáról, így isten és ember egyaránt kedvelte. Az apák mindig legkedvesebb fiaikra hagyták, így szállt nemzedékről nemzedékre. Ez a keleti férfi végül úgy döntött, hogy egyik fiának sem kedvez a másik kettő rovására. Titokban csináltatott két teljesen hasonlót, még ő sem tudta megkülönböztetni őket. Magához hívta fiait a halálos ágyához, titokban mindegyiknek átadott egy gyűrűt, majd meghalt. Halála után mindhárom fiú azt hitte, hogy övé a bűvös erejű gyűrű, és mindhárom a ház ura akart lenni. Melyik az igaz gyűrű? Melyik az igaz hit? A Náthán gyermekei Lessing: Bölcs Náthánjának újrafogalmazása. Egy 21. századi mese, mely kérlelhetetlen hitvallást tesz a hitek egymás iránti tisztelete, a vallási tolerancia, az emberség mellett. Az 1963-ban született Ulrich Hub sokoldalú művész: színházi szerző, prózaíró, forgatókönyvíró, színész és rendező. Németországban 2009-ben az évad legjobb gyermek- és ifjúsági darabjának járó díjjal tüntették ki. Szereplők: Náthán Kulka János Recha Martinovics Dorina Kurt Földi Ádám Szultán Sinkó László Püspök Fodor Tamás m.v. Zenész Halas Dóra m.v. Zenész Dezső Sára m.v. Stáb: Fordította Perczel Enikő Dramaturg Perczel Enikő Zeneszerző Halas Dóra m.v. Rendezőasszisztens Bencze Zsuzsa Rendező Gigor Attila Bemutató: 2012. február 4. Nemzeti Színház

  • 1-szer élünk 7

    Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe

    kép

    Kovács Márton-Mohácsi István-Mohácsi János: Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe történelmi színmű 3 részben A NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Katonadolog három részben Rendező: Mohácsi János Színész: Bánfalvi Eszter Dénes Zsolt Farkas Dénes Fehér Tibor Földi Ádám Tenki Réka Hevér Gábor Szegedi Dezső Kulka János László Attila László Zsolt Makranczi Zalán Martinovics Dorina Mátyássy Bence Nagy Mari Radnay Csilla Stohl András Szabó Zoltán Szarvas József Szatory Dávid Tompos Kátya Zenész: Kovács Márton, Rozs Tamás, Csíkvár Gábor, Némedi Árpád, Zságer-Varga Ákos, Sebesi Tamás, Bárány Tibor Zeneszerző: Kovács Márton Díszlettervező: Khell Zsolt Jelmeztervező: Remete Kriszta Dramaturg: Mohácsi István, Perczel Enikő Koreográfus: Bodor Johanna Világításterv: Bányai Tamás Zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa Rendezőasszisztens: Kolics Ágota, Tüű Zsófi Ismertető: 1946. A kis falu színjátszókörét a János vitéz előadásáról Szibériába hurcolják. Egy megdöbbentő, igaz történeten alapuló darab szerelemről, hazaszeretetről, vakhitről, a XX. századi Magyarországról. Ahol egy rózsaszál szebben mesél, ahol az élők emlékeznek, ahol a haza még Tündérországnál is szebb, és ahol a hihetetlen mindig valósággá válik. Ahol élned, halnod kell - kivéve, ha az ország vagy más ország diktátorai másképp döntenek. Bemutató időpontja: 2011. február 25. Nemzeti Színház

  • 1-szer élünk 4

    Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe

    kép

    Kovács Márton-Mohácsi István-Mohácsi János: Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe történelmi színmű 3 részben A NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Katonadolog három részben Rendező: Mohácsi János Színész: Bánfalvi Eszter Dénes Zsolt Farkas Dénes Fehér Tibor Földi Ádám Tenki Réka Hevér Gábor Szegedi Dezső Kulka János László Attila László Zsolt Makranczi Zalán Martinovics Dorina Mátyássy Bence Nagy Mari Radnay Csilla Stohl András Szabó Zoltán Szarvas József Szatory Dávid Tompos Kátya Zenész: Kovács Márton, Rozs Tamás, Csíkvár Gábor, Némedi Árpád, Zságer-Varga Ákos, Sebesi Tamás, Bárány Tibor Zeneszerző: Kovács Márton Díszlettervező: Khell Zsolt Jelmeztervező: Remete Kriszta Dramaturg: Mohácsi István, Perczel Enikő Koreográfus: Bodor Johanna Világításterv: Bányai Tamás Zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa Rendezőasszisztens: Kolics Ágota, Tüű Zsófi Ismertető: 1946. A kis falu színjátszókörét a János vitéz előadásáról Szibériába hurcolják. Egy megdöbbentő, igaz történeten alapuló darab szerelemről, hazaszeretetről, vakhitről, a XX. századi Magyarországról. Ahol egy rózsaszál szebben mesél, ahol az élők emlékeznek, ahol a haza még Tündérországnál is szebb, és ahol a hihetetlen mindig valósággá válik. Ahol élned, halnod kell - kivéve, ha az ország vagy más ország diktátorai másképp döntenek. Bemutató időpontja: 2011. február 25. Nemzeti Színház

  • jó estét  14

    Fejes Endre - Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem!

    kép

    A Fiú vidékről jön. Szereti az életet, de nem azt, amit a fővárosban talál. Hazudik helyette másikat: vonzóan rejtélyeset, jómódút, nagyvilágit. A görög diplomata szerepét. Magányos nők fogadják boldogan érdeklődését, az elegáns szórakozóhelyeket, a siker, pénz, csillogás illúzióját. Mind azt akarják, hogy a hazugság igaz legyen. Hiszékenységükben eszükbe sem jut, milyen veszélyes játékban vesznek részt. Rendező: Rába Roland Bemutató: 2010. december 10., Nemzeti Színház

  • um 15

    Móricz Zsigmond:Úri muri

    kép

    A Nemzeti Színház előadása

    Az Úri murihoz nem kell ismertető, gondolná az ember. Ki ne hallott volna a legendás előadásról a régi Nemzetiben, Somlay Artúrral (Szakmáry), Simonyi Máriával (Rhédey Eszter, Móricz "Rozikája") és Somogyi Erzsivel (Rozika)? Ki ne tudná, hogy híres film is készült belőle páratlan alakításokkal? Mégis érdemes megfogalmazni, miről szól Móricz nagy klasszikusa. Mert az eredeti szándék nem azonos a legendával. Erre tesz kísérletet a Nemzeti Színház vendégrendezőjeként Bezerédi Zoltán. "Szinpadon már számtalanszor láttunk boros-cigányos mulatozást, - de a Móricz murija egészen különös valami. Nem kedves, vidám mulatozás, hanem nekikeseredett, vad tombolása a megsűrűsödött férfivérnek, tragikus, dühös dőzsölés, vesztükbe rohanó emberek menekülése a feledésbe, a borba, a duhaj nótába, szilaj ázsiai táncba." Schöpflin Aladár

  • um 6

    Móricz Zsigmond:Úri muri

    kép

    A Nemzeti Színház előadása

    Az Úri murihoz nem kell ismertető, gondolná az ember. Ki ne hallott volna a legendás előadásról a régi Nemzetiben, Somlay Artúrral (Szakmáry), Simonyi Máriával (Rhédey Eszter, Móricz "Rozikája") és Somogyi Erzsivel (Rozika)? Ki ne tudná, hogy híres film is készült belőle páratlan alakításokkal? Mégis érdemes megfogalmazni, miről szól Móricz nagy klasszikusa. Mert az eredeti szándék nem azonos a legendával. Erre tesz kísérletet a Nemzeti Színház vendégrendezőjeként Bezerédi Zoltán. "Szinpadon már számtalanszor láttunk boros-cigányos mulatozást, - de a Móricz murija egészen különös valami. Nem kedves, vidám mulatozás, hanem nekikeseredett, vad tombolása a megsűrűsödött férfivérnek, tragikus, dühös dőzsölés, vesztükbe rohanó emberek menekülése a feledésbe, a borba, a duhaj nótába, szilaj ázsiai táncba." Schöpflin Aladár

/2
<< >>