rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 3088

Találatok szűrése
/309
<< >>
  • Jászladány - Hősök szobra

    Jászladány - Hősök szobra

    Jászladány - Hősök szobra Megjelenés: Budapest, Monostory György [é.n.] Jászladányi fogy. és ért. szövetkezet kiadása Megjegyzések: Ill., fekete-fehér álló képeslap. A képeslap széle fehér kerettel szegélyezett, a fehér keret alsó részének bal oldalán "Jászladány", jobb oldalán "Hősök szobra" felirat olvasható. A szobor a katolikus templom melletti parkban áll, a 2. világháborús emlékmű társaságában. A szobor egy kb. 3 m magas talapzaton áll. A talapzat két oldalán bronz-, illetve a hátulján márványtábla tartalmazza az áldozatok névsorát. A talapzat elején idézet a Szózatból. Felül bronztáblán: Vörösmarty idézet. A főkompozíció, a talapzat tetején helyet foglaló, sebesült társát karoló katona. A szobrot Martinelli Jenő készítette 1926-ban. A képeslap keltezett és postai futott 1927. július 08. dátummal. 14 x 9 cm

  • Jászkisér - Hősök emléke Jászkiséren

    Jászkisér - Hősök emléke Jászkiséren

    Ill. fekete-fehér fekvő képeslap. 1. világháborús emlékmű, 1930. június 29-én avatták fel. A szobor Telcs Ede, a lábazat Andreotti Géza munkája. A talpazat terveit Kotál Henrik budapesti építész készítette. A bronzszobor egy elernyedt izomzatú elesett katonát ábrázol, akit fekvő helyzetéből a mögötte térdelő Hungária egyik kezével felemel, másik kezével babérkoszorút tart fölé. A talpazat hátsó oldalán, márványtáblán megörökítve a hősök neve. Elől felirat: „1914-1918 Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért.” A lábazat anyaga haraszti kő, magassága 3 m, a teljes magasság 5 m. Az emlékművet 16 oszlopon függő lánckerítés övezi, a talpazat két domborművét 1945-ben eltávolították, az alattuk lévő feliratokat 1949-ben levésték.; A képeslap keltezett és postai futott 1930. szeptember 11. dátummal.

  • Jászkisér

    Jászkisér

    Jászkisér Megjelenés: Budapest, Monostory György [é.n.] Megjegyzések: Ill., fekete-fehér álló képeslap. A képeslap szegélye fehér keretes, valamint a képeslapon látható két kép között is fehér csík húzódik. Felső kép: Városháza: 1896-ban felépült községháza épülete a Millennium emlékére. Az épület lépcsőházában ez olvasható: "Magyarország ezeréves alkotmányos fennállásának megünneplésének évében a Múlt iránti kegyelettel s Jelen hazafias lelkesedésével s a Jövőbe vetett törhetetlen bizalommal emelte ezen közházat Jász-Kis-ér közönsége 896 – 1896."; Alsó kép: Hősök szobra: 1. világháborús emlékmű, 1930. június 29-én avatták fel. A szobor Telcs Ede, a lábazat Andreotti Géza munkája. A talpazat terveit Kotál Henrik budapesti építész készítette. A bronzszobor egy elernyedt izomzatú elesett katonát ábrázol, akit fekvő helyzetéből a mögötte térdelő Hungária egyik kezével felemel, másik kezével babérkoszorút tart fölé. A talpazat hátsó oldalán, márványtáblán megörökítve a hősök neve. Elől felirat: „1914-1918 Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért.” A lábazat anyaga haraszti kő, magassága 3 m, a teljes magasság 5 m. Az emlékművet 16 oszlopon függő lánckerítés övezi, a talpazat két domborművét 1945-ben eltávolították, az alattuk lévő feliratokat 1949-ben levésték.; A képeslap keltezett és postai futott 1932. augusztus 07. dátummal. 14,1 x 9 cm

  • Jászkisér

    Jászkisér

    Jászkisér Megjelenés: Budapest, Monostory György [é.n.]; Megjegyzések. Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A fehér hátterű képeslap bal oldalán egy álló képen a Református templom, jobb oldalán egy fekvő képen a Református iskola látható. Református templom: A régi református templom 1657-ben épült vályogból, mellette fából készült torony állt. Ez a templom azonban a Tisza árvizei és a települést sújtó belvizek miatt egy félévszázad alatt tönkrement. A kisériek Eszterházy Károly katolikus egri püspök és Mária Terézia királynő segítségét kéri egy új templom és torony felépítésére. 1770-re készültek el a tervek, majd 1770. november 28-án kezdik meg az új torony építését kő és tégla felhasználásával. A tetőt eredetileg fazsindellyel fedték be. A torony építésének emlékét egy vörös márványtábla őrzi a torony falában. Az új templom építését 1785-ben fejezik be. Az új templomot a régi templom köré építették fel téglából. A fazsindelyes toronysisakot 1926-ban építették át vörösréz borításura, ekkor készült az új templomtető is. 1930-ban kerítették körül kőlábazatú vasráccsal. A templombelső késő barokk stílusú műemlék jellegű épület.; Református iskola: A Fő úti iskola épületét 1929-ben vette meg a református egyház a volt jászkiséri takarékpénztártól és átalakította. Hat tanterem, egy nevelői szoba, egy szertár kapott benne helyet. 1962-ben két tanteremmel és egy szertárral bővítették. Postai futott 1931. július 29. dátummal.; 14 x 8,9 cm

  • Kenderes - Községi óvoda és csendőrlaktanya

    Kenderes - Községi óvoda és csendőrlaktanya

    Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. Az 1907-1908-ban épült épületben jelenleg a Területi Gondozási Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat üzemel. A képeslap keltezett 1945.02.21 dátummal, de postai futás nem igazolható.

  • Karcag - Gyógymedence

    Karcag - Gyógymedence

    Karcag m.v 76 fokos gyógyhatású parti fürdője; Vendéglő, zene, táncplató, tennisz és csolnakázó

    Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A kép fehér kerettel szegélyezett, valamint a képeslap széle recézett. 1927-ben Karcag város vezetősége dr. Pávai-Vajna Ferenc geológust bízta meg egy meleg-vizű kút fúrásával. 1928. január 24-én 626 méteres mélységből 56 fokos víz tört fel. 1929-ben megépült az első, a következő évben a második medence. Az 1960-as években gyermekmedencével és egy 50 m-es medencével bővült a strand. 1974-ben gyógyvízzé minősítették a fürdő vizét, fedett medenceteret építettek, valamint gyógyászati kezeléseket kezdtek biztosítani. Azóta is folyamatosan tart a fürdő bővítése, korszerűsítése. A fürdő népszerűségét fokozza a fürdő közvetlen közelében kialakított kemping területe, valamint vendégházak létesítése.; Postai futott 1938.06.24. dátummal.

  • Karcag - m.v 76 fokos gyógyhatású parti fürdője

    Karcag - m.v 76 fokos gyógyhatású parti fürdője

    Vendéglő, zene, táncplató, tennisz és csolnakázó

    Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslap széle fehér kerettel szegélyezett. 1927-ben Karcag város vezetősége dr. Pávai-Vajna Ferenc geológust bízta meg egy melegvizű kút fúrásával. 1928. január 24-én 626 méteres mélységből 56 fokos víz tört fel. 1929-ben megépült az első, a következő évben a második medence. Az 1960-as években gyermekmedencével és egy 50 m-es medencével bővült a strand. 1974-ben gyógyvízzé minősítették a fürdő vizét, fedett medenceteret építettek, valamint gyógyászati kezeléseket kezdtek biztosítani. Azóta is folyamatosan tart a fürdő bővítése, korszerűsítése. A fürdő népszerűségét fokozza a fürdő közvetlen közelében kialakított kemping területe, valamint vendégházak létesítése. Postai futott 1937.07.18. dátummal. Gyártási szám: 6. sz. 14 x 9 cm

  • Újszász

    Újszász

    Újszász Dátum: 1934; Megjelenés: Budapest, Monostory György [é.n.]; Megjegyzések. ill., fekete-fehér fekvő képeslap, melyen 3 kép látható. A képek között vastagabb fehér csík húzódik, valamint a képeslap szélén fehér keret látható. Bal oldali álló kép: Római Katolikus templom: A Szent István templomot 1884-85-ben Orczy Béla és I. Orczy Andor építtette Weber Antal neoromán stílusú tervei alapján a korábban ott lévő képolna alapjaira.; Jobb oldali felső kép: Báró Orczy régi kastélya: I. Orczy István miután visszaverte az erdélyi lázadást, jutalmul megkapta az Újszász-pusztát. Újszász már a XIV. században jászok által lakott terület volt egészen a Tizenöt éves háborúig. A terület újra benépesítéséről Orczy (I.) István és fia Orczy (I.) Lőrinc gondoskodott 1721-1747 között, apróbb részletekben vásárolták fel a területeket, így 1744-re már 9 család lakta a területet. Orczy (I.) Lőrinc unokája Orczy (I.) György örökölte meg az újszászi birtokot, és a Zagyva parton 1831-re az első kastélyát klasszicista stílusban Zofahl Lőrinccel felépíttette. Az 1871-ben bekövetkezett halálakor az újszászi uradalmat fiai Béla és I. Andor örökölték, de ténylegesen csak I. Andor lakott Újszászon. 1901-ben elkészült a második kastély, ahová I. Andor és családja átköltöztek, így a régi kastélyt eladta gróf Dessewffy Emilnek, a gróf pedig 1922-ben Horthy Miklós vejének, vitéz Fáy Lászlónak. 1925-ben az Orczy család visszavásárolt mindent, ami egykoron az ő tulajdonuk volt. 1931-ben I. Andor halálakor Zsuzsanna lánya megörökölte az újszászi birtokot, aki később a szarvashalmi kastélyt az Isteni Megváltó Leányai apácarendnek, a régi kastélyt pedig egy londoni székhelyű angol cégnek adott el. A II. világháborúban kórházként használta a német hadsereg. A háború utáni károk helyreállítását 1958-ban kezdték és 1960-ra szociális otthont hoztak létre, ami azóta is szociális otthonként működik.; Jobb oldali alsó kép: Zagyvarészlet.; Postai futott, a bélyegző nem jól olvasható, de a képeslap keltezett 1934. VII. 21. dátummal.; 14 x 9 cm

  • Szolnok - Parkrészlet

    Szolnok - Parkrészlet

    Szolnok - Parkrészlet; Típus: Kép; Megjelenés: Budapest, Monostory György, [é.n.]; Megjegyzések: ill., fekete-fehér, fekvő képeslap; A kép körül fehér keret látható; 14,1 x 8,9 cm; Postai futás dátuma: 1941.09.03. (?);

  • Szolnok - Királyi törvényszék

    Szolnok - Királyi törvényszék

    Szolnok - Királyi törvényszék Típus: Kép Megjelenés: Budapest, Monostory György, [é.n.] 68.sz. Megjegyzések: ill., fekete-fehér, fekvő képeslap; A képeslap szélén fehér keret látható; 14 x 9 cm; Postai futás éve: 1940

/309
<< >>