Utcakép az üveggyár kertes munkáslakásaival. Látkép.

Az Erzsébet Királyné Szállót (akkori címe: IV. Egyetem-utca 5.), a Schmidt testvérek építették 50 szobával. A szállodát Wittelsbach Erzsébetről (becenevén: Sisi, München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József feleségéről nevezték el. Az alapítók hamar megbuktak, de bérlőként még 20 évig üzemeltették a szállodát. Utódjuktól Mayer Vincétől, illetve özvegyétől 1908-ban Szabó Imre főpincér vette át az üzemeltetést. A szomszédos telken hatemeletes épülettel bővítette a szállodát. Ez a Szabó Szálloda nevet viselte a második világháború végéig. A felszereltségről a korabeli képeslapok hátoldala szolgáltat információval: 100 szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, fürdőszobák, liftek, étterem, kávéház, söröző pince. Az 1927-ben kialakított János Pincében Sándor Béla 12 falfestménye volt látható, a János vitéz (Petőfi) jeleneteivel. Erről a festmény-sorozatról képeslapsorozat is megjelent. A helyén jelenleg Hotel Erzsébet City Center szálloda modern beton-üveg épülete működik. A szállodai ma is a kitűnő konyhájáról, cigányzenekaráról és falfestményeiről, János Pince Sörözőről híres.

Az Erzsébet Királyné Szállót (akkori címe: IV. Egyetem-utca 5.), a Schmidt testvérek építették 50 szobával. A szállodát Wittelsbach Erzsébetről (becenevén: Sisi, München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József feleségéről nevezték el. Az alapítók hamar megbuktak, de bérlőként még 20 évig üzemeltették a szállodát. Utódjuktól Mayer Vincétől, illetve özvegyétől 1908-ban Szabó Imre főpincér vette át az üzemeltetést. A szomszédos telken hatemeletes épülettel bővítette a szállodát. Ez a Szabó Szálloda nevet viselte a második világháború végéig. A felszereltségről a korabeli képeslapok hátoldala szolgáltat információval: 100 szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, fürdőszobák, liftek, étterem, kávéház, söröző pince. Az 1927-ben kialakított János Pincében Sándor Béla 12 falfestménye volt látható, a János vitéz (Petőfi) jeleneteivel. Erről a festmény-sorozatról képeslapsorozat is megjelent. A helyén jelenleg Hotel Erzsébet City Center szálloda modern beton-üveg épülete működik. A szállodai ma is a kitűnő konyhájáról, cigányzenekaráról és falfestményeiről, János Pince Sörözőről híres.

Az Erzsébet Királyné Szállót (akkori címe: IV. Egyetem-utca 5.), a Schmidt testvérek építették 50 szobával. A szállodát Wittelsbach Erzsébetről (becenevén: Sisi, München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József feleségéről nevezték el. Az alapítók hamar megbuktak, de bérlőként még 20 évig üzemeltették a szállodát. Utódjuktól Mayer Vincétől, illetve özvegyétől 1908-ban Szabó Imre főpincér vette át az üzemeltetést. A szomszédos telken hatemeletes épülettel bővítette a szállodát. Ez a Szabó Szálloda nevet viselte a második világháború végéig. A felszereltségről a korabeli képeslapok hátoldala szolgáltat információval: 100 szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, fürdőszobák, liftek, étterem, kávéház, söröző pince. Az 1927-ben kialakított János Pincében Sándor Béla 12 falfestménye volt látható, a János vitéz (Petőfi) jeleneteivel. Erről a festmény-sorozatról képeslapsorozat is megjelent. A helyén jelenleg Hotel Erzsébet City Center szálloda modern beton-üveg épülete működik. A szállodai ma is a kitűnő konyhájáról, cigányzenekaráról és falfestményeiről, János Pince Sörözőről híres.

Az Erzsébet Királyné Szállót (akkori címe: IV. Egyetem-utca 5.), a Schmidt testvérek építették 50 szobával. A szállodát Wittelsbach Erzsébetről (becenevén: Sisi, München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József feleségéről nevezték el. Az alapítók hamar megbuktak, de bérlőként még 20 évig üzemeltették a szállodát. Utódjuktól Mayer Vincétől, illetve özvegyétől 1908-ban Szabó Imre főpincér vette át az üzemeltetést. A szomszédos telken hatemeletes épülettel bővítette a szállodát. Ez a Szabó Szálloda nevet viselte a második világháború végéig. A felszereltségről a korabeli képeslapok hátoldala szolgáltat információval: 100 szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, fürdőszobák, liftek, étterem, kávéház, söröző pince. Az 1927-ben kialakított János Pincében Sándor Béla 12 falfestménye volt látható, a János vitéz (Petőfi) jeleneteivel. Erről a festmény-sorozatról képeslapsorozat is megjelent. A helyén jelenleg Hotel Erzsébet City Center szálloda modern beton-üveg épülete működik. A szállodai ma is a kitűnő konyhájáról, cigányzenekaráról és falfestményeiről, János Pince Sörözőről híres.

1896-ban Rémi szálló néven nyílik meg a mai Hotel Nemzeti. A négyemeletes hotelt a neves pesti vendéglős dinasztia, a Rémi család építtette. Fényűző szobáit, valamint városszerte azonnal a legdivatosabb helynek számító kávéházát hamar megkedvelte a közönség. Számos technikai újdonsága is volt. A körúti hoteltől a Rémi család 1929-ben vált meg, akkor kapta a Hotel Nemzeti nevet, a színház szomszédsága miatt. A szállodát többször is felújították és átépítették. 2012. december 11-én újra megnyitott a Hotel Nemzeti Budapest szálló. Csekő étterem, Dréher söröző is itt működött. A képes levelezőlapot 1938 november 15.-én adták fel Pécsre piros 10 filléres bélyeggel.

A levelezőlap képes oldalán, a Kincstári (Kis) szálló épülete látható. A hámori nyaralótelep vagy ismertebb nevén Lillafüred, 1891-ben gr. Bethlen András földművelésügyi miniszter kezdeményezésére jött létre mint kincstári nyaralótelep, mely elsősorban arra volt hivatva, hogy a Bükkvidéki turizmus központja legyen. A területen az üdülőtelkek kialakítása ugyan már 1891-ben kezdődött, de a vendéglátás infrastruktúrája még gyerekcipőben járt: a kis üdülőtelepen egy szálloda, az 1890–1892-ben épült Nagyszálló (a Palotaszálló felépülte után kapta a Lilla nevet) és egy étterem volt, de 1898-ig már több mint tíz magánvilla is felépült. 1914-ben az akkor éppen Lillafüred néven működő hotel bérlője Pléli György volt. A kétemeletes "svájci" stílusú szállodának felső szintjein 24 vendégszoba várta a vendégeket, míg a földszinten étterem és kávéház szolgálta kényelmüket. Mivel a nagyszállót a Palotaszálló átadása után nevezték Lilla szállodának, a képeslap vélhetően 1928 előtti.

A levelezőlap képes oldalán, a balatonlellei Törzsné Győry Erzsébet panziója és udvara látható. A budapesti Főiskolai Nőhallgatók Otthonának balatoni nyaralója volt (Győry penzió). Elől a kertben, az árnyat adó fák alatt, vendégek ülnek az asztalok körül, háttérben a panzió épületének részlete látszik. A magáninternátus 1910-ben a Szarka utca 7. szám alatt, 1916-ban a Ráday utca 22. szám alatt működött. Vezetője Törsné (Törzsné) Győry Erzsébet volt.

A levelezőlap képes oldalán, az egykori Kiszely Pensio emeletes épülete látható, a villát övező park fáinak takarásában. Később Fasor Szálló néven működött. Hátoldalán kézzel írt szöveg olvasható, a településen fellelhető kiadó vendégszobák áráról. A dátum a keltezés alapján.

A levelezőlap képes oldalán a budapesti Erzsébet Királyné szálló kávéházának belső részlete látható. A hátoldalán olvasható feliratok szerint ebben az időszakban Szabó Imre volt a tulajdonosa. A hotel 100 szobája központi fűtéssel rendelkezett, a mosdók vízvezetékkel volta ellátva. A vendégek kényelmét liftek, étterem, söröző és kávéház is szolgálta.