Plohn Illés hódmezővásárhelyi fotográfus által az ó-gimnáziumról a bővítés (1883) után készített felvétele.

Hódmezővásárhely, ismeretlen baba fotója. A kép Szabó József családi fotógyűjteményéből való.

Hódmezővásárhelyi Evangélikus Református Főgimnázium VIII. osztályának arcképcsarnoka 1892-ben. A tablón középen Halmi János osztályfőnök és Futó Mihály igazgató tanár. Futó Mihály (1835-1909) Boldván született. Középiskolai bölcseleti és teológiai tanulmányait a sárospataki református főiskolán végezte és itt maradt segédtanárnak. 1860-ban került Hódmezővásárhelyre a hat osztályos gimnáziumba. Itt magyar nyelvet és irodalmat tanított, majd 1874-től 1904-ig az időközben nyolc osztályos gimnáziummá fejlődő gimnázium igazgatója volt. A fotó reprodukció.

Hódmezővásárhely, Banga Mária (1882-1967) 14 éves korában. 1908. április 15-én kötött házasságot és ettől kezdve Szabó Imréné.

Nyizsnyay Gusztáv (Eger, 1829. október 12. – H. 1882. január 7.) Zeneszerző, előadóművész. Ősei lengyel nemesek voltak, eredetileg Nyizsnyánszkynak hívták. Tanulmányait szülővárosában és Kassán végezte, majd nemesi családoknál nevelősködött. Hidászként részt vett az 1848-as szabadságharcban. Az ötvenes évek közepén már Vásárhelyen élt. 1858-ban Nagykőrösre ment és ott 1859-ben dalárdát alapított. 1862-ben telepedett végleg Vásárhelyre, ahol bírósági kistisztviselőként dolgozott. A helyi zenei élet lelkes szervezőjeként tevékenykedett. Az abszolutizmus ideje alatt sajátos gitárjával, melyet „hangorának” nevezett és amellyel dalait kísérte, bejárta az országot. A korabeli sajtó „magyar trubadúrként” emlegette. Mintegy hetven dala ismeretes, valószínű azonban, hogy ennél több volt, mert számosat le sem jegyzett. Dalai közül a legismertebbek: Hej szegedi szép csaplárné, Elátkozom azt a cudar világot, Hej, de szomorúan szól a furulyám. Ezek oly mértékben elterjedtek voltak, hogy népdal gyűjteményekbe is bekerültek. Csárdásokat is írt, ezek közül a legismertebbek: Friss csárdás, Aradi emlény-csárdás, Magyar gazdasszonyok csárdás. Dalgyűjteményei: Dalvirágok (1859), Nefelejcsek (1862). Dalainak 1882-ben tervezett összkiadásából csak két füzet jelent meg.