rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 38

Találatok szűrése
/4
<< >>
  • Plohn Illés hódmezővásárhelyi fotográfus által az ó-gimnáziumról a bővítés (1883) után készített felvétele.

    Plohn Illés hódmezővásárhelyi fotográfus által az ó-gimnáziumról a bővítés (1883) után készített felvétele.

    kép

    Plohn Illés hódmezővásárhelyi fotográfus által az ó-gimnáziumról a bővítés (1883) után készített felvétele.

  • babafotó

    Ismeretlen babafotó

    kép

    Hódmezővásárhely, ismeretlen baba fotója. A kép Szabó József családi fotógyűjteményéből való.

  • tabló

    Gimnáziumi tabló 1892

    kép

    Hódmezővásárhelyi Evangélikus Református Főgimnázium VIII. osztályának arcképcsarnoka 1892-ben. A tablón középen Halmi János osztályfőnök és Futó Mihály igazgató tanár. Futó Mihály (1835-1909) Boldván született. Középiskolai bölcseleti és teológiai tanulmányait a sárospataki református főiskolán végezte és itt maradt segédtanárnak. 1860-ban került Hódmezővásárhelyre a hat osztályos gimnáziumba. Itt magyar nyelvet és irodalmat tanított, majd 1874-től 1904-ig az időközben nyolc osztályos gimnáziummá fejlődő gimnázium igazgatója volt. A fotó reprodukció.

  • portré

    Banga Mária

    kép

    Hódmezővásárhely, Banga Mária (1882-1967) 14 éves korában. 1908. április 15-én kötött házasságot és ettől kezdve Szabó Imréné.

  • Nyizsnyai Gusztáv és Beér József

    Nyizsnyai Gusztáv és Beér József

    kép

    Nyizsnyay Gusztáv (Eger, 1829. október 12. – H. 1882. január 7.) Zeneszerző, előadóművész. Ősei lengyel nemesek voltak, eredetileg Nyizsnyánszkynak hívták. Tanulmányait szülővárosában és Kassán végezte, majd nemesi családoknál nevelősködött. Hidászként részt vett az 1848-as szabadságharcban. Az ötvenes évek közepén már Vásárhelyen élt. 1858-ban Nagykőrösre ment és ott 1859-ben dalárdát alapított. 1862-ben telepedett végleg Vásárhelyre, ahol bírósági kistisztviselőként dolgozott. A helyi zenei élet lelkes szervezőjeként tevékenykedett. Az abszolutizmus ideje alatt sajátos gitárjával, melyet „hangorának” nevezett és amellyel dalait kísérte, bejárta az országot. A korabeli sajtó „magyar trubadúrként” emlegette. Mintegy hetven dala ismeretes, valószínű azonban, hogy ennél több volt, mert számosat le sem jegyzett. Dalai közül a legismertebbek: Hej szegedi szép csaplárné, Elátkozom azt a cudar világot, Hej, de szomorúan szól a furulyám. Ezek oly mértékben elterjedtek voltak, hogy népdal gyűjteményekbe is bekerültek. Csárdásokat is írt, ezek közül a legismertebbek: Friss csárdás, Aradi emlény-csárdás, Magyar gazdasszonyok csárdás. Dalgyűjteményei: Dalvirágok (1859), Nefelejcsek (1862). Dalainak 1882-ben tervezett összkiadásából csak két füzet jelent meg.

  • portré fotó

    Gojdár János és felesége Hódmezővásárhely

    kép
    minősített tartalom

    Gojdár János és felesége Gojdár Jánosné szili és enyingi Török Zsuzsanna.

  • fénykép

    Pap Sára Hódmezővásárhely

    kép
    minősített tartalom

    Nyikos Sámuel felesége Pap Sára volt s házasságukból ered a Nyikos nemzetség ma élő és köztekintélynek örvendő három férfiági rokontörzse.

  • családi kép

    Bereczk Pál és családja Hódmezővásárhely

    kép
    minősített tartalom

    Bereczk Pál és családja felesége Soós Julianna gyerekei Bereczk Pál, Bereczk Péter, Bereczk Sándor, Bereczk Mária.

  • portré fotó

    Tóth Sándor és felesége Hódmezővásárhely

    kép
    minősített tartalom

    Tóth Sándor és felesége Tóth Sándorné Gojdár Zsuzsanna Hódmezővásárhely.

  • portré fotó

    Gaál Dániel 1862-1935. Hódmezővásárhely

    kép
    minősített tartalom

    Gaál Dániel (Hódmezővásárhely, 1862 – 1935. április 30.) Városi kamarás, úszó, kerékpáros, tornász. A HTVE alapító sportolója, az egyesület kezdeti szakaszának egyik kiemelkedő alakja.

/4
<< >>