rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 18

Találatok szűrése
/2
<< >>
  • tanítónő2

    Bródy Sándor: A tanítónő

    kép

    Bródy Sándor: A tanítónő Bródy Sándor a századforduló egyik legizgalmasabb íróegyénisége volt. A tanítónő című színművének témáját eredetileg egy vidéki lapban megjelent újsághír ihlette, mely egy frissen végzett, Pestről érkezett szép, fiatal tanítónő tragédiájáról szólt. Az ősbemutató 1909. március 21-én volt a Vígszínházban, Varsányi Irén főszereplésével. Még a bemutató évében a berlini Deutsches Theater is nagy sikerrel mutatta be. A történetet háromszor is filmre vitték, 1917-ben Janovics Jenő rendezésében, 1945-ben Jávor Pál és Szörényi Éva szereplésével. "Úgy szólt a zene, hogy Pestről jött egy gyönyörű, fiatal tanítónő. A falu egész úgynevezett "intelligenciája" rárohant, meg akarta kapni. Szabad prédának nézték, akit senki se véd meg. Jegyző, bíró, orvos, minden nadrágos a saját ágyába szerette volna fektetni, de főleg a parasztnábob. A kis tanítónő erős volt, jól állt a lábán. Belerúgott a tolakodókba, de a végén a sok harc felemésztette. Vette a sátorfáját, és eltűnt az élet nagyon bonyolult forgatagában." Szerző: Bródy Sándor Cím: A tanítónő Rendező: Novák Eszter Zenész: Pagonyi András, Szakál Tamás Zene: Lázár Zsigmond Díszlettervező: Khell Zsolt Jelmeztervező: Zeke Edit Dramaturg: Kárpáti Péter Munkatárs: Keszthelyi Kinga Szereplők: Szilágyi Csenge, Bodrogi Gyula, Nagy Zsolt, Molnár Piroska, Hevér Gábor, Szarvas József, Mészáros Piroska, Blaskó Péter, Znamenák István, Mátyássy Bence, Makranczi Zalán, Marton Róbert, Újvári Zoltán, László Attila, Radnay Csilla, Wunderlich József, Fritz Attila Bemutató: 2012. február 3., Nemzeti Színház

  • tanítónő1

    Bródy Sándor: A tanítónő

    kép

    Bródy Sándor: A tanítónő Bródy Sándor a századforduló egyik legizgalmasabb íróegyénisége volt. A tanítónő című színművének témáját eredetileg egy vidéki lapban megjelent újsághír ihlette, mely egy frissen végzett, Pestről érkezett szép, fiatal tanítónő tragédiájáról szólt. Az ősbemutató 1909. március 21-én volt a Vígszínházban, Varsányi Irén főszereplésével. Még a bemutató évében a berlini Deutsches Theater is nagy sikerrel mutatta be. A történetet háromszor is filmre vitték, 1917-ben Janovics Jenő rendezésében, 1945-ben Jávor Pál és Szörényi Éva szereplésével. "Úgy szólt a zene, hogy Pestről jött egy gyönyörű, fiatal tanítónő. A falu egész úgynevezett "intelligenciája" rárohant, meg akarta kapni. Szabad prédának nézték, akit senki se véd meg. Jegyző, bíró, orvos, minden nadrágos a saját ágyába szerette volna fektetni, de főleg a parasztnábob. A kis tanítónő erős volt, jól állt a lábán. Belerúgott a tolakodókba, de a végén a sok harc felemésztette. Vette a sátorfáját, és eltűnt az élet nagyon bonyolult forgatagában." Szerző: Bródy Sándor Cím: A tanítónő Rendező: Novák Eszter Zenész: Pagonyi András, Szakál Tamás Zene: Lázár Zsigmond Díszlettervező: Khell Zsolt Jelmeztervező: Zeke Edit Dramaturg: Kárpáti Péter Munkatárs: Keszthelyi Kinga Szereplők: Szilágyi Csenge, Bodrogi Gyula, Nagy Zsolt, Molnár Piroska, Hevér Gábor, Szarvas József, Mészáros Piroska, Blaskó Péter, Znamenák István, Mátyássy Bence, Makranczi Zalán, Marton Róbert, Újvári Zoltán, László Attila, Radnay Csilla, Wunderlich József, Fritz Attila Bemutató: 2012. február 3., Nemzeti Színház

  • f 14

    Moliére: A fösvény

    kép

    A Nemzeti Színház előadása

    Moliére az emberi természet legmélyét feltáró jellemkomédiájának főszereplője maga a pénz. A pénz, amiből sosincs elég - egyesek számára. A pénz, ami mindig a másé; a pénz, amit meg kell őrizni, amit gyarapítani kell, amit irigyelni kell; a pénz, amely a szerelem helyett a legfontosabb szenvedéllyé válik; a pénz, amely az emberiség szerint igenis boldogít? Harpagon pénzhez fűződő végletes, tragikomikus vonzalmát Moliere gazdagon, részletekbe menően, gyilkos humorral ábrázolja.

  • f 21

    Moliére: A fösvény

    kép

    A Nemzeti Színház előadása

    Moliére az emberi természet legmélyét feltáró jellemkomédiájának főszereplője maga a pénz. A pénz, amiből sosincs elég - egyesek számára. A pénz, ami mindig a másé; a pénz, amit meg kell őrizni, amit gyarapítani kell, amit irigyelni kell; a pénz, amely a szerelem helyett a legfontosabb szenvedéllyé válik; a pénz, amely az emberiség szerint igenis boldogít? Harpagon pénzhez fűződő végletes, tragikomikus vonzalmát Moliere gazdagon, részletekbe menően, gyilkos humorral ábrázolja.

  • um 11

    Móricz Zsigmond:Úri muri

    kép

    A Nemzeti Színház előadása

    Az Úri murihoz nem kell ismertető, gondolná az ember. Ki ne hallott volna a legendás előadásról a régi Nemzetiben, Somlay Artúrral (Szakmáry), Simonyi Máriával (Rhédey Eszter, Móricz "Rozikája") és Somogyi Erzsivel (Rozika)? Ki ne tudná, hogy híres film is készült belőle páratlan alakításokkal? Mégis érdemes megfogalmazni, miről szól Móricz nagy klasszikusa. Mert az eredeti szándék nem azonos a legendával. Erre tesz kísérletet a Nemzeti Színház vendégrendezőjeként Bezerédi Zoltán. "Szinpadon már számtalanszor láttunk boros-cigányos mulatozást, - de a Móricz murija egészen különös valami. Nem kedves, vidám mulatozás, hanem nekikeseredett, vad tombolása a megsűrűsödött férfivérnek, tragikus, dühös dőzsölés, vesztükbe rohanó emberek menekülése a feledésbe, a borba, a duhaj nótába, szilaj ázsiai táncba." Schöpflin Aladár

  • hamlet 5

    William Shakespeare: Hamlet

    kép

    Apja temetésének halotti torára érkezik haza a fiatalember, aki nagyhírű külföldi egyetem hallgatója. Egy mai történet is kezdődhetne így, de ez a történet nem más, mint Shakespeare Hamletje, mely jelenidejűségével, időszerűségével újra és újra megdöbbentően hat… Amikor a fiú elindult szülőhazájából, egy boldog, büszke apát, egy szép és szerető anyát és egy fejlődő országot hagyott maga mögött. Hazatérve egy szabadságától megfosztott rendőrállamot, élén egy despota nagybácsit és saját anyját találja. A fiatalember kutatni kezd, mert érteni szeretné a változások okait valamint anyja váratlan házasságát – így jut el apja halálának körülményeihez. Végül megérti, hogy a legnehezebb feladatot kell magára vállalnia: feltárni és kimondani a jelen múltban gyökerező összes hazugságát. A fiatalembert Szabó Kimmel Tamás játssza, az anyát Básti Juli, a nagybácsit Makranczi Zalán. Rendező: Alföldi Róbert.

  • hamlet 3

    William Shakespeare: Hamlet

    kép

    Apja temetésének halotti torára érkezik haza a fiatalember, aki nagyhírű külföldi egyetem hallgatója. Egy mai történet is kezdődhetne így, de ez a történet nem más, mint Shakespeare Hamletje, mely jelenidejűségével, időszerűségével újra és újra megdöbbentően hat… Amikor a fiú elindult szülőhazájából, egy boldog, büszke apát, egy szép és szerető anyát és egy fejlődő országot hagyott maga mögött. Hazatérve egy szabadságától megfosztott rendőrállamot, élén egy despota nagybácsit és saját anyját találja. A fiatalember kutatni kezd, mert érteni szeretné a változások okait valamint anyja váratlan házasságát – így jut el apja halálának körülményeihez. Végül megérti, hogy a legnehezebb feladatot kell magára vállalnia: feltárni és kimondani a jelen múltban gyökerező összes hazugságát. A fiatalembert Szabó Kimmel Tamás játssza, az anyát Básti Juli, a nagybácsit Makranczi Zalán. Rendező: Alföldi Róbert.

  • Az ember tragédiája 15

    Madách Imre: Az ember tragédiája

    kép

    A mű megírásának története jellemzi a kort, melyben született és rávilágít Madách sokszor és sokat kritizált pesszimista világlátására: 1852-ben a halálra ítélt Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt Madách Imrét letartóztatták. A börtönben írta meg Az ember tragédiája első változatát Lucifer címen, aztán 1856 és 1857 között a mű második változatát. 1859. február 17. és 1860. március 26. között született meg az egyetlen fennmaradt változat. A mű ősbemutatója 1883. szeptember 21-én volt - a magyar drámát ezen a napon ünnepeljük -, azóta is ez a legtöbbet játszott magyar színművünk és mégis voltak olyan időszakai a történelemnek, amikor nem volt kívánatos a madáchi gondolatok nyilvánossága. (1947-ben tartották a darab utolsó előadását a Nemzetiben, ezután hét évre betiltották, s csak a Nagy Imre miniszterelnöki kinevezésével beköszöntő "enyhülés" légkörében lehetett újra játszani.) Újra és újra kihívás a színházak számára megméretődni a madáchi mű gondolatgazdag világával. A Nemzeti Színház készülő előadásában Évát és Ádámot két törékenyen fiatal ember játssza - Tenki Réka és Szatory Dávid -, akikhez a gyermekkor naiv ártatlansága még közelebb áll. Útjuk a történelmi képeken keresztül a felnőtté válás, az önmegismerés küzdelméről is szól. Kalandjuk korántsem veszélytelen, mert a felfedezőút tétje legvégül a szerelem és a boldogság maga. Lucifer, a fényt hozó - László Zsolt - inkább játékostársa a fiataloknak, ki nem mondott kételyeik és kétkedéseinek hangadója, mintsem mitologikus gonosz. Az Úr - Blaskó Péter - nem csak a mű elején és végén jelenik meg, hanem az események sorát ugyanúgy végigköveti, mint Lucifer. Nem egy bölcselkedő aggastyán, hanem tevékeny gondolkodó, aki kíváncsian és aggódva figyeli teremtményei metamorfózisát. Fiatal színészek játsszák a Tragédia többi szerepét is, állandó jelenlétük - minden történelmi színen ugyanők vannak jelen - arccal látja el, megszemélyesíti a jeltelen, névtelen tömeget. Az előadás egyszerű, világos, közérthető gesztusokkal, mai színházi nyelven fogalmazza meg Madách egyetemes gondolatait. Rendező: Alföldi Róbert Bemutató időpontja: 2011. május 6., Nemzeti Színház

  • f 15

    Moliére: A fösvény

    kép

    A Nemzeti Színház előadása

    Moliére az emberi természet legmélyét feltáró jellemkomédiájának főszereplője maga a pénz. A pénz, amiből sosincs elég - egyesek számára. A pénz, ami mindig a másé; a pénz, amit meg kell őrizni, amit gyarapítani kell, amit irigyelni kell; a pénz, amely a szerelem helyett a legfontosabb szenvedéllyé válik; a pénz, amely az emberiség szerint igenis boldogít? Harpagon pénzhez fűződő végletes, tragikomikus vonzalmát Moliere gazdagon, részletekbe menően, gyilkos humorral ábrázolja.

  • 1-szer élünk 27

    Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe

    kép

    Kovács Márton-Mohácsi István-Mohácsi János: Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe történelmi színmű 3 részben A NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Katonadolog három részben Rendező: Mohácsi János Színész: Bánfalvi Eszter Dénes Zsolt Farkas Dénes Fehér Tibor Földi Ádám Tenki Réka Hevér Gábor Szegedi Dezső Kulka János László Attila László Zsolt Makranczi Zalán Martinovics Dorina Mátyássy Bence Nagy Mari Radnay Csilla Stohl András Szabó Zoltán Szarvas József Szatory Dávid Tompos Kátya Zenész: Kovács Márton, Rozs Tamás, Csíkvár Gábor, Némedi Árpád, Zságer-Varga Ákos, Sebesi Tamás, Bárány Tibor Zeneszerző: Kovács Márton Díszlettervező: Khell Zsolt Jelmeztervező: Remete Kriszta Dramaturg: Mohácsi István, Perczel Enikő Koreográfus: Bodor Johanna Világításterv: Bányai Tamás Zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa Rendezőasszisztens: Kolics Ágota, Tüű Zsófi Ismertető: 1946. A kis falu színjátszókörét a János vitéz előadásáról Szibériába hurcolják. Egy megdöbbentő, igaz történeten alapuló darab szerelemről, hazaszeretetről, vakhitről, a XX. századi Magyarországról. Ahol egy rózsaszál szebben mesél, ahol az élők emlékeznek, ahol a haza még Tündérországnál is szebb, és ahol a hihetetlen mindig valósággá válik. Ahol élned, halnod kell - kivéve, ha az ország vagy más ország diktátorai másképp döntenek. Bemutató időpontja: 2011. február 25. Nemzeti Színház

/2
<< >>