rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 2729

Találatok szűrése
/273
<< >>
  • hn13

    Csehov: Három nővér

    Három nővér színmű 2 részben A NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Író: Anton Pavlovics Csehov Rendező: Andrei Şerban Színész: Prozorov, Andrej Szergejevics - Znamenák István Natalja Ivanovna, a menyasszonya, majd felesége - Mészáros Piroska Olga - Udvaros Dorottya Mása - Schell Judit Irina - Péterfy Bori Kuligin, Fjodor Iljics, tanár, Mása férje - Kulka János Versinyin, Alekszandr Ignatyevics, alezredes, ütegparancsnok - Alföldi Róbert Tuzenbach, Nyikolaj Lvovics, báró, főhadnagy - Mátyássy Bence Szoljonij, Vaszilij Vasziljevics százados - Szabó Kimmel Tamás Csebutikin, Ivan Romanics katonaorvos - Sinkó László Fedotyik, Alekszej Petrovics hadnagy - Szatory Dávid Rode, Vlagyimir Karlovics hadnagy - Fehér Tibor Ferapont, öreg szolga az elöljáróságon - Fodor Tamás Anfisza, öreg dada - Nagy Mari Díszlet: Menczel Róbert Jelmez: Daróczi Sándor Dramaturg: Keszthelyi Kinga Rendező munkatársa: Daniela Dima, Tüű Zsófi Bemutató időpontja: 2010. szeptember 24., Nemzeti Színház

  • anamnesis3

    Anamnesis

    Bodó Viktor-Róbert Júlia: Anamnesis

    Anamnesis A Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös produkciója. Szereplők: Czukor Balázs, Dankó István, Fábián Gábor, Hajduk Károly, Hay Anna / Jordán Adél, Jankovics Péter, Keresztes Tamás, Kovács Lehel, Kun Vilmos, Lajkó Bence, Király Dániel e.h., Lengyel Ferenc, Mészáros Béla, Olsavszky Éva, Pálos Hanna, Szabó Zoltán, Székely Rozi, Szirtes Ági, Tóth Simon Ferenc, Vajdai Vilmos. Díszlet Balázs Juli Jelmez Nagy Fruzsina Fény Bányai Tamás m. v. Zene Klaus von Heydenaber Hang Keresztes Gábor Karvezető Halas Dóra Dalszöveg Baróthy Dramaturg Róbert Júlia A rendező munkatársa Tóth Judit Rendező Bodó Viktor Anamnesis. Kórelőzmény, kórkép, kórtörténet. A Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös előadásában a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét próbáljuk feltérképezni. Tesszük ezt úgy, hogy a nézőket is bevonjuk az alkotófolyamatba, és közös játékra hívjuk. Arra kérjük őket, hogy írják meg nekünk saját tapasztalataikat betegséggel, egészséggel, kórházakkal, ellátással kapcsolatban. Akár az egészségügyi dolgozók, akár a betegek oldaláról nézve. Lehet ez humoros, tragikus, tragikomikus, felemelő, elgondolkoztató, kétségbeejtő, hihető, hihetetlen... Nincs előre megírt színdarab, csak mindannyiunk személyes élményei: tipikus helyzetek, abszurd képek, meglepő fordulatok. Ezeket szerkesztjük össze, ezekből születnek majd jelenetek, dalok, videóbejátszások. Nem ítélkezni akarunk, csak felmutatni. Bemutató időpontja: 2012. április 27. Katona József Színház

  • virágos6

    Virágos Magyarország

    Kovács Dániel - Vinnai András: Virágos Magyarország

    Nagyoperett két felvonásban Szigeti Jácint, vidékfejlesztési kormánybiztos: Ötvös András Nyulassi Viola, virágkötő Ónodi Eszter Drevenka Norbi, személyi asszisztens Tasnádi Bence Kovács Rózsi, néptáncoktató Pálmai Anna Bölcső Sándor, vállalkozó Elek Ferenc Bölcső Nikoletta, a lánya Borbély Alexandra Nyulassyné Ibolya, polgármester Bodnár Erika Nyulassi Pista, a fia Kocsis Gergely Hajmási B. Péter, polgárőr Rajkai Zoltán Közmunkások Mindenki Zene Kákonyi Árpád, Matkó Tamás Dalszöveg Máthé Zsolt Dramaturg: Radnai Annamária, Szabó-Székely Ármin, Boronkay Soma Asszisztens: Budavári Réka Írta: Kovács Dániel és Vinnai András Rendező: Kovács Dániel „2012 áprilisában a Kamrába költözik az operett csillogó, izgalmas világa! A Katona társulata kísérletet tesz az operett: e hagyományos, a magyar színházi tradícióban mélyen gyökerező műfaj megújítására – egy új, kortárs operett létrehozásával, amely a hazai jelenségek taglalásától sem riad vissza. A Virágos Magyarországért egy kis falusi közösség öntudatra ébredésének megható, hazafias története, melyben a széthúzó erők végül összefognak a nemes cél érdekében, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését. Magyarságunk újra megtalálásának e lélekemelő példázata igényes szórakozást kínál a zenés műfajt kedvelő közönségnek, ugyanakkor a népszerű slágerek, fülbemászó melódiák, és persze a humorral is fűszerezett édes-bús szerelmi bonyodalmak ebből az előadásból sem hiányozhatnak. Dőljön hátra székében, merüljön bele az édes dallamokba, és adja át magát a tanulságos történetnek, melyből sugárzik a magyar temperamentum! A fergeteges szórakozást csodálatos muzsika, látványos showműsor, sztárvendégek és a lenyűgöző jelmezek garantálják e két felvonásos szuperprodukcióban! Bemutató időpontja 2012. április 26.

  • Veled, Uram 23

    Veled, Uram

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 22

    Veled, Uram

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 21

    Veled, Uram

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 20

    Veled, Uram

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 19

    Veled, Uram

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 18

    Veled, Uram

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

  • Veled, Uram 17

    Veled, Uram

    Szörényi Levente és Bródy János: Veled, Uram! operett

    Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! operett Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely „…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak.” – jellemzi alkotását a zeneszerző. A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól – izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő „zivataros” századokban… A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok. A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét. Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák. A Thália Színházzal közös produkció Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. – Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. – Mentler Krisztina – képviselik. Március 30-án és 31-én debütál a két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében, és a premierek után folyamatosan repertoáron tartják majd a művet. Az idős István királyt Sasvári Sándor és Földes Tamás, Orseolo Pétert Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt, Imrét Kádár Szabolcs és Barkóczi Sándor, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László énekli, mellettük többek között Janza Kata, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Geszthy Veronika, Vágó Bernadett, Fekete- Kovács Veronika és Németh Attila lép színpadra. Az előadást szimfonikus nagyzenekar kíséri, és százan dolgoznak majd a színpadon. A díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Velich Rita tervezte, a koreográfiát Bodor Johanna készítette.

/273
<< >>