rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 59

Találatok szűrése
/6
<< >>
  • VF_30345

    Becsali Csárda

    Becsali Csárda, Komáromi országút mellett. Feszty Árpád rajza Vasárnapi Újság 1881 38 sz. 599.p.

  • VF_30341_1

    Roskovics Ignác: Csárda jelenet

    Roskovics Ignác, ifjabb (Szalók, 1854. szeptember 28. – Budapest, 1915. november 28.) magyar egyházi és zsánerfestő, az ún. müncheni realizmus jellegzetes képviselője, Roskovics Ignác nagyprépost fia. Könyveket is illusztrált, különösen sokat rajzolt az Osztrák-magyar monarchia című képes vállalkozás számára. 1918-ban a Műcsarnok hagyatéki kiállítást rendezett műveiből. Roskovics Ignác: Csárda jelenet. Rajz a Vasárnapi Újság 1885-ös számában

  • VF_32613

    Újházy Ferenc: Képek a hazai népéletből XLIX Szegény legények a csárdában

    Újházy Ferenc (Szolnok, 1827. december 8. – Budapest, 1921. június 7.) magyar festőművész, fotográfus. Miután tanulmányait félbeszakította, önkéntesként harcolt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. Ezt követően Bécsbe költözött, s az ottani képtárban tanulmányozta és másolta régi holland mesterek csendéleteit. Különböző iskolákban évekig dolgozott mint rajztanár. A Pesti Műegylet tárlatain 1851-ben szerepelt első ízben, 1867-ben már a párizsi világkiállításon szerepeltek munkái. Műveit 1922-ben a Műcsarnokban megrendezett emlékkiállításon is bemutatták. Képeit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, önarcképe megtekinthető a Magyar Történelmi Képtárban. Síremléke a budapesti Kerepesi úti temető 34. parcellájában található (34-6-11). Újházy Ferenc: Képek a hazai népéletből XLIX Szegény legények a csárdában. Vasárnapi Újság 1865 június 25.

  • VF_38176

    Frecskay László: Rögtönzött bál a pusztai csárdában

    Frecskay László (Pest, 1844. jún. 25. – Budapest, 1916. okt. 22.): festő és grafikus. 1867-től a bécsi képzőművészeti ak.-án Geigernél tanult. Laci v. F. jelzésű karikatúrái a bécsi képeslapokban jelentek meg. Akvarell és olaj zsánerképeit Budapesten és Bécsben állította ki (Álarcos bál után, Végre egyedül, Gitáros spanyol táncosnő stb.). Hazatérése után (1911) a Vasárnapi Újságnak volt rajzolója.

  • VF_31050

    Debreczeni csárda

    Debreczeni csárda, Az 1885-ös kiállításra készült rajz. Vasárnapi Újság 1885 április 5.

  • VF_30344_1

    Becsali Csárda

    Becsali Csárda, Komáromi országút mellett. Feszty Árpád rajza Vasárnapi Újság 1881 38 sz. 599.p.

  • VF_30540_1

    Kisbagi Csárda

    Kisbagi Csárda Vasárnapi Újság 1885

  • VF_30560

    Kacziány Ödön: Régi csárda Szeged környékén

    Kacziány Ödön (Marosvásárhely, 1852. január 7. – Budapest, 1933. január 10.) Kolozsvárt, Aradon és Budapesten végezte a főgimnáziumot és érettségi vizsgát tett. Először Barabás Miklós vezetése alatt tanult rajzolni és akvarelleket készíteni; 1869-ben a müncheni akadémiára ment és ott maradt 1870 júliusáig, a porosz–francia háború kitöréséig. 1871-ben néhány hónapig a bécsi képzőművészeti akadémia növendéke volt, de katonai kötelezettsége és egy hosszabb betegség megszakították pályáját és csak 1873 tavaszán utazhatott ismét Münchenbe, ahol 1874 augusztusáig maradt. Az 1875. évet Párizsban töltötte, mint az École des Beaux-Art növendéke. Innen Toldy István nemzeti Hírlapjának párizsi levelezője volt. Két ízben élvezett művészeti ösztöndíjat a vallás- és közoktatási minisztériumtól az országos képzőművészeti tanács ajánlatára. 1876 szeptemberében a zentai községi gimnáziumhoz választatott meg tanárnak, 1877-től 1880-ig a ceglédi polgári iskolánál tanított. 1878-ban az országos rajztanárvizsgáló-bizottság előtt a szabadkézi s mértani rajzból oklevelet nyert. 1880. november 10-én a szegedi magyar királyi állami főreáliskolához rendes tanárrá nevezték ki. 1890-ben egészségi okból szabadságoltatott, azután ideiglenesen nyugdíjaztatott. Később mint festőművész Budapesten működött. Kacziány főleg mint humoros témák feldolgozója ismeretes; de vannak komoly tárgyú életképei is. Mint illusztrátor és író is tevékeny munkása volt az időszaki sajtónak. Neje Kral Anasztázia volt.

  • VF_32602

    Szegedi halász-csárda

    Szegedi halász-csárda, Budapest Városliget a Milleniumi Kiállítás idején.

  • VF_30655

    Aggházy Gyula: No ne izéljen!

    Aggházy Gyula (Dombóvár, 1850. március 20. – Budapest, 1919. május 23.) magyar festőművész, tanár. A müncheni naturalista művészeti irányzat egyik hazai képviselője. Anekdotikus naturalista zsánerképei közül sokat a Műcsarnokban állítottak ki. Testvére Aggházy Károly zeneszerző, zongorista. Fia Aggházy Tibor építészmérnök, MÁV főfelügyelő, városi képviselő, a Zeneművelő Egyesület titkára. Tanítványa és menye Aggházyné Balló Mariska (festőművész, rajztanár. Unokája Aggházy Mária (Gulácsy Lajosné) művészettörténész. A Képzőművészeti Társulat Jubiláns Kiállítása Vasárnapi Újság 1886.

/6
<< >>