rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 3

Találatok szűrése
  • „Kecskemét is kiállítja…”

    „Kecskemét is kiállítja…” 2012

    Népművészeti kiállítás a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület tagjainak alkotásaiból Megnyitó: április 20-án 17 órakor Helyszín: Kiállító terem 1982-ben alakult kecskeméti székhellyel a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület, vezetője 25 éven keresztül dr. Bánszky Pál művészettörténész. Az elnök, aki a néphagyomány és népi iparművészet felkarolását, segítését országos szinten is eredményesen segítette, az első pillanattól konok következetességgel ragaszkodott a valódi néphagyomány, népművészet őrzéséhez, megismeréséhez, alkotó, korunk követelményeinek is megfelelő használati tárgyak készítéséhez. A tagság is magáénak vallotta ezeket az elveket, így egymás után születtek a magas szakmai színvonalat képviselő szőttesek, hímzések, faragások, fazekas munkák és a népi kismesterségek egyéb szép és hasznos darabjai. A tagság létszáma folyamatosan nőtt, Kecskemét és környéke után a szomszédos megyékből és még távolabbról is jelentkeztek az alkotók. Három országos hatókörű csoport is csatlakozott az egyesülethez: a Játék Céh és a Nemezkészítők szakosztálya jelenleg is, a Tokaji Művésztelep 2007-ig működött az egyesület keretein belül. A nagy létszámú, jelentős múltra visszatekintő Kecskeméti Díszítőművész Kör tagjainak többsége szintén az egyesület tagja, amelynek össz- taglétszáma jelenleg: 171 fő. Mindezek eredményeként az évenként meghirdetett helyszíni zsűrizésekre mindig szép számmal jelentkeztek az egyesület tagjai, így mára 44 fő kapta meg a "Népművészet Mestere", 35 fő a "népi iparművész" és 6 fő a "Népművészet Ifjú Mestere" elismerést. (2010-ben négy tagunk részesült a Népművészet Mestere Díjban. Nagy Mari és Vidák István, Schneider Péterné, Verseghy Ferenc.) Jelentős az Egyesület tevékenysége a kiadványozás területén is. Folyamatosan jelennek meg Nagy Mari - Vidák István kiadványai a nemez különböző alkalmazási módjairól, nemrégiben jelent meg az egyesület kiadásában az "Ifjabb Kapoli Antal rajzai" című kiadvány és 2007-ben készült el Bács megyében és a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesületben munkálkodó "Népművészet Mestereit" bemutató informatív kiadvány. Az egyesület tagjai közül 5-en kapták meg a "Király Zsiga" díjat (Nagy Mari - Vidák István, dr. Bánszky Pál, Orisek Ferenc, Varga Ferencné, F. Tóth Mária). Év mestere díjat kapott Kovács Miklós kékfestő és Kovács László fazekas mesterek, az Év Ifjú Mestere lett Madár Helga fazekas. Aranykoszú és Életfa díjjal dr. Bánszky Pál elnök munkásságát becsülték meg. Az ÉLŐ NÉPMŰVÉSZET XV. Országos Népművészeti Kiállításon az egyesület tagjai közül 18-an részesültek díjazásban. Egyesületünk a Magyar Kultúra Napja alkalmából 2008. január 22-én a népművészet és népi iparművészet hagyományt őrző és fejlesztő tevékenységéért Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjat kapott. Tagjaink folyamatosan részt vesznek a helyi, régiós és országos vásárokon, bemutatókon, és tárlatokon. Alkotó közösségeink a nagykőrösi alkotóházunkban rendezett közösségformáló nyári táborainkban adják át tudásukat az ide érkező vendégeknek.

  • Kölcsey Ferenc szobrának megkoszorúzása

    Maradandóság és megújulás kiállítás a Magyar kultúra napja 2011.

    A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. január 22-én, szombaton több eseményt is szervez a Magyar Kultúra Napja alkalmából. A magyar kultúra napján Maradandóság és megújulás- debreceni viseletek egykor és ma címmel rendeztek kiállítást a Belvárosi Közösségi Ház Galériájában. A Déri Múzeummal közösen készített tárlaton a Debrecenre jellemző színek, formák és stílusjegyek jelennek meg. A kiállítás a 650 éves mezővárosi ranghoz kapcsolódva a mezővárosi cívis lakosság öltözeteit is bemutatja. A tárlat megnyitóján Vajda Mária elmondta, a kiállítás célja, az volt, hogy megmutassák, már a 17 században is volt divat. Az ünnepségsorozat részeként a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány díjátadó ünnepségét tartott. Késő délután 11 debreceni alkotót díjaztak a Belvárosi Közösségi Házban. Kilencen alkotói ösztöndíjat kaptak, Krénné Cserép Zsuzsanna népművelő és Márkus Béla irodalomtörténész pedig a kulturális életben végzett munkásságukért Debrecen Kultúrájáért-díjban részesült. Duffek Mihály az ünnepségen felhívta a figyelmet arra, hogy a debreceni kultúra sajátos és meghatározó. Az alapítvány elnöke szerint ezért nem szabad megfeledkezni azokról az értékekről, amelyeket a művészet adhat. Az elnök emellett kiemelte azt is, hogy nemcsak a művészek dolgoznak a kultúráért, hanem azok is, akik közvetítik, vagy tanítják azt.

  • Pikó Sándor 65.jub.kiállítás

    Vendégkönyv2012.11.09-2013.12.13.

    „Gajdán Zsuzsa töretlen hite megóvja attól, hogy letérjen a maga választotta útról. Művei nem árulkodnak arról, hogy az emberi szemmel nem látható világ képzetét sugallja vagy éppen a kozmosz iszonyatos méretét. Együtt lélegzik benne a világmindenség – az atommagtól a galaxisig – a színek, formák, arányok és a mozgás egyensúlyával.” Aby Szabó Csaba alkotásaiban a kezdeti évek realisztikus ábrázolásmódja az évek során egyre inkább az elvonatkoztatott látásmód irányába tolódott. Legújabb munkáiban tovább folytatta a leegyszerűsítést. Többnyire horizontális és vertikális elemekből építkezik, érintve a konkrét festészet, a színfoltfestészet, és a minimal-art határait esetenként konceptuális utalásokkal. Fekete György Kossuth- díjas belsőépítész és iparművész most bemutatott alkotásainak döntő többsége új, és "egy új technikában való elmélyülés eredményei". A természetes színű, különleges, egzotikus fatípusokat is felvonultató famozaik-technika türelem-, munka- és időigényes műfaj, de a művész számára régóta létrehozni vágyott kompozíciók megszületését jelentette. Számos kisplasztika és rajz mellett a kiállítás fotókon, modelleken mutatja be a művész nagyméretű murális kompozícióit, amelyek közül mára több is megsemmisült, illetve elveszett. A tárlat legnagyobb egysége Fekete György famozaikjaiból válogat. A festék és pác nélkül feldolgozott faanyag mellett a kompozíciók fontos részét képezik a beépített emléktárgyak. Pillantás a Mennyországból című alkotásába Fekete György például felesége unokáinak angyalrajzát, Marianna arany madara című munkájába Makovecz Imre hitvesének sztaniolmadarát, Sylvia hegedűje című mozaikjába pedig egy családi hangszer darabjait helyezte el. A hazai természetfotósok legrangosabb seregszemléjén 2012-ben Daróczi Csabáé a legmagasabb elismerés: összesített teljesítményéért elnyerte "Az Év Természetfotósa" megtisztelő címet, emellett a kategóriaelső fotók közül "Szeánsz" című alkotását értékelte legkiemelkedőbbnek a héttagú zsűri, így ő az év természetfotójának készítője is. H. Csongrády Márta Holló László-díjas debreceni fotó- és képzőművész, etnográfus több évtizedes alkotói pályáját mutatja be a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Galériájában (Kossuth u.1.). Fotóművészi munkásságát a tematikai sokszínűség, gazdagság jellemzi, 23 önálló kiállítási anyaga van, műveiből eddig 245 ízben rendeztek egyéni tárlatot. Több debreceni galéria létrehozója és működtetője, számos alkotótelep résztvevője és szervezője, a Hortobágyi Nemzetközi és a Cívis Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetője, a Művésznők Nemzetközi Táborának művészeti vezetője Vámospércsen, illetve a tavaly létrehozott Káplár Miklós Nemzetközi Alkotótábor-Hortobágy alapítója és művészeti vezetője. Debrecen, 2013. december 13. Debreceni görögkatolikus betlehemes hagyományőrzők műsora a XXIII. Nemzetközi Betlehemes Találkozó megnyitóján a debreceni Kossuth téren 2013. december 13-án. A betlehemes találkozót 1991 óta rendezik meg Magyarországon és 2006 óta ad neki otthont a cívisváros. Pikó Sándor 65. születésnapja alkalmából nyílt kiállítás a Belvárosi Galériában.