rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 5

Találatok szűrése
  • 7817_lead

    Körhinta

    Pataki úgy dönt, hogy kilép a szövetkezetből - mert már lehet -, és Farkas Sándorral, a lányának szánt jövendőbelivel együtt újból magángazdálkodók lesznek. Mari viszont Mátét szereti, aki a saját életét összekötötte a szövetkezet sorsával, nem akar a régi módon élni. Egy lakodalomban Máté és Mari egymással táncolnak, boldogok, mint korábban a vásárban a körhintán. Pataki ekkor eltiltja a lányát Mátétól, Farkas meg sürgeti az esküvőt. Mari megtagadja az engedelmességet, mire Pataki dühében fejszét vág a lányához. A fejsze egy fa törzsében áll meg. Mari ezek után világgá indul. Máté a vasúti sínek között talál rá, hazaviszi, és bejelenti Patakinak, hogy feleségül veszi Marit. A konok parasztember kénytelen beletörődni: a család is, a társadalom is visszafordíthatatlanul megváltozott.

  • huszora

    Húsz óra

    A számadásos filmdráma története párhuzamos visszaemlékezésekből, szaggatott időrendben bontakozik ki. Húsz órát tölt a riporter a faluban, hogy húsz év eseményeit felidézze. 1945-ben együtt indult a földosztásnak négy volt cseléd. Közülük később Jóskából a termelőszövetkezet elnöke, Vargából ávós lett, aki 1952-ben majdnem lelőtte a pártból kilépő Balogh Antit. A kevély elnök Jóskát, aki Kiskovácsot kitetette az egyetemről, sokan nem szerették a faluban. 1956-ban Anti ellene vezette az embereket, rá is lőtt Jóskára. A két férfi csak egy durva, nagy verekedés után békélt meg egymással. A forradalom után Varga rendet akart teremteni, de Kocsis Bénit, aki nyugtatta, lelőtte az ajtón keresztül. Varga azóta már elment a faluból. Az emlékek, a sebek azonban élénkek, az ajtón, a falon megmaradtak a golyó ütötte nyomok. Csak a Párizsról merengő fogorvos rezignált, és az egykori gróf, aki azóta is a faluban él.

  • hannibaltanar

    Hannibál tanár úr

    Nyúl Béla, a jelentéktelen, négygyermekes latintanár Hannibálról ír tanulmányt, amely szerint a hadvezér egy karthágói forradalom áldozata lett. Újságíró jelenik meg Nyúléknál, interjút készít a tanárral. Nyúl Béla és családja boldog: vége a lekvároskenyér-korszaknak. A parlamentben a szélsőjobb botrányt robbant ki a dolgozat ürügyén, és Nyúl Bélát kiteszik az állásából. A tanár felkeresi volt osztálytársát, a jobboldali Muray képviselőt. Az megígéri a segítséget, egy amfiteátrumi nagygyűlésen azonban már a tömeget uszítja Nyúl ellen. A tanár nyilvánosan "megtér". A tömeg kitörő lelkesedése elől meghátrál, és a párkányról lezuhanva halálra zúzza magát.

  • apalutcaifiuk

    A Pál utcai fiúk

    Az "édes grundot" ésszel védi meg nagy csatában Boka tábornok és lelkes kis csapata a vörösinges túlerővel szemben. Nem sikerülne győzniük, ha az árulónak bélyegzett közlegény, a kis Nemecsek nem derítené ki a gazdag Geréb árulását, vállalva ezért a megalázó hideg fürdőket is. A csata döntő pillanatában már minden veszni látszik, amikor megint ő menti meg a helyzetet: félájultan dönti le a lábáról a szabálytalanul harcoló vörösinges vezért, Áts Ferit. Nemecsek halálos ágyánál ott tiszteleg mindkét csapat. De hiába a győzelem, a grundon nagy építkezés kezdődik.

  • budapesti tavasz

    Budapesti tavasz

    1944 karácsonyán a Budapest körül bezáruló szovjet ostromgyűrűn még átjut a katonaszökevény Pintér és Gozsó. Pintér a hozzátartozói által elhagyott lakást szemeli ki búvóhelyül, de ott Turnovszky nevű rokonait találja, akik a zsidó származású Jutkát is bújtatják. Zoltán és Jutka között szerelem ébred. Míg Gozsó a partizánokhoz keres kapcsolatot, Zoltán csak túlélni akar. Jutka titokban elhagyja a lakást, mert érzi Turnovszkyék növekvő félelmét. A lányt kereső Zoltán későn ér a Duna-partra, a rakparton csak a kivégzettek cipőit találja. Zoltán csatlakozik Gozsóhoz, most már harcolni akar ő is. A szovjet csapatok bevonulnak Budapestre.