rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 6773

Találatok szűrése
/678
<< >>
  • GyN_2016_58_363

    Művészetét ismerteti: Réthy I.

    Menyhárt Józsefről kortársa, Réthy István tartott előadást annak idején, 1962. január 3-án. Érdekes este lehetett, hiszen Menyhárt kisgrafikáiról ott és akkor komolyan szó esett. Erre az alkalomra Menyhárt a névjegykártyák méreténél nem sokkal nagyobb rajzos meghívót készített. A kisgrafikán a dátum és az előadás címe szerepel de számunkra a képi üzenet még fontosabb. Egyéni szignója kétszer szerepel a rajzon. Az egyik valóban a kézjegye, az M-betűt függőlegesen húzza át, a j, a másik szignó már alkotás az alkotáson. Ez utóbbi mérete többszöröse a valódi szignónak. A betűk látványos szimmetriája esztétikai élmény. Ám nem éri be ennyivel és tovább játszik az M-betű formájával. A szignó felé kinyúló kéz szelíden és barátságosan táruló tenyerében harmadszor is megismétli nevének kezdőbetűjét. Ez egyáltalán nem csupán formajáték a részéről, hanem arra a latin mondásra utal, amelynek két szava szintén M-betűvel kezdődik: Memento mori. Minden ember ott hordozza ugyanis az M-betűt tenyerének erezetében. A mondás mindenkihez szól, gondoljatok a végzetre, a mulandóságra. Ez egyben Menyhárt művészi hitvallása is, mély humánuma.

  • GyN_2016_58_332

    Nagy Dezső könyve

    Menyhárt József könyvjegyén éles kontrasztba kerül egymással a modern város és a természet kettőse. A könyvjegy középpontjában szimmetrikusan kettéoszott, nagy méretű fát látunk, lombozatában egy nagy méretű nyitott könyvvel, benne a tulajdonos nevével. Egyik oldala még lombos, a másikról már lehullatta leveleit. Ezen az oldalon egy hegytetőn álló várat látunk, amelyhez hosszú, kanyargós út vezet. A kép másik felén -a fa lombos oldala alatt- a modern városképet pillantjuk meg, emeletes házakkal, a tetőn antennákkal. A kép előterében egy mindkét térrészt átfedő Pegazus áll. A lény éppen egy tóból iszik, azonban észrevesszük, hogy nem szabad, egy oszlophoz kötötték. A sötét világos fényjáték ezen a könyvjegyen is megtalálható.

  • GyN_2016_58_331

    Meghívó bridgejátékra

    Menyhárt József kártyajátékra is készített meghívót. A bridzs sport és szórakozás együtt. Szellemi torna kártyával, társasági játék. A képen ugyanazt a nőalakot látjuk, azonban más-más felállásban. Az elől álló dáma jól öltözött, ékszerekkel díszített, a jobb kezében lévő legyezővel hűsíti magát. A mögötte lévő "önmaga" azonban kivetkőzött magából, felül meztelen alakként került ábrázolásra. Kezeiben kártyalapok; a jobb kezében lévő lapok hátoldalát lájuk, míg a baljában egy kőrt tart. A könyvjegy bal felén egy nagy méretű treff-jelet is rajzolt a grafikus.

  • GyN_2016_58_329

    Ex libris Alapítványi közkórház, Gyöngyös 1838

    Menyhárt József a Gyöngyösi kórház alapításának évfordulójáról emlékezett meg könyvjegyén. A Gyöngyösi Gyógyintézet közadakozásból, 1838-ban nyitotta meg kapuit Dr. Horner (Vezekényi) István tisztiorvos és segítői jóvoltából. Erre a célra báró Orczy Józsefné engedte át az egykori posztógyár az ún. Fabrika épületét. A könyvjegyen a kórház tornyos főépülete szerepel, amely mögött egy emberi kézben lévő kelyhet látunk, köré tekeredő kígyóval. A kehely a napsugár útjába került elhelyezésre, ezzel kifejezve valódi fontosságát, mondanivalóját. (A jelkép a görög mitológiából származik: a kehelyből vagy pálcán tekerőző kígyó Aszklépioszt, a gyógyítás istenét szimbolizálta.) Az épület előtt aratásban megfáradt munkás embert látunk, vállán kaszával.

  • GyN_2016_58_327

    Juli könyve

    Menyhárt József könyvjegyén díszes ruhába öltözött fiatal párt látunk. Egymással szemben állnak, a fiú jobb kezével kedvese szintén jobb kezét fogja. A lány rakott szoknyában, kötényben áll a fiú előtt, aki szintén népviseletbe öltözött, fejét tollal díszített kalap fedi. Mivel a háttérben egy stilizált szívet is látunk, ebből tudjuk, hogy szerelmesekről van szó. A jellegzetes sugár-motívumok ezen a kisgrafikán is megtalálhatók.

  • GyN_2016_58_326

    Boros Sándor könyve

    Menyhárt József nyugalmat árasztó jelenetet rajzolt könyvjegyére. Egy öreg fa alatt ülő idős embert látunk, aki a kezeiben tartott könyvét olvassa. Több könyvet is vitt magával, ezeket a lábai mellett látjuk. Botját is a könyvekre helyezte. A táj dimbes-dombos, a távolban hegyvonulatot is látunk. Az öreg fa és az idős ember találkozása, egymásra "találása" mutatja számunkra azt, hogy az idő múlásával is kamatoztathatjuk bölcsességünket, az idő múlásával is találhatunk alkalmat arra, hogy számunkra kedves dologgal foglalatoskodjunk; Boros Sándor esetében az olvasással.

  • GyN_2016_58_325

    Nagy Emese könyve

    Ha filmes nyelven fogalmazunk, akkor az mondható el a kompozícióról, hogy a felvétel alsó kameraállásból készült. Ez esetben az ég fele nyúlnak, és meghosszabbodnak a jelenségek. Ez történik a rajzon is: egy fiatal lányka a magasba emel egy nyitott könyvet. Nem pontosan a napba, de egészen biztos, hogy mozdulata az ég legmagasabb pontjáig tart. A fényforráson kívül ugyanis van egy stilizált virág még a rajzon, amely a néző szemét a napnál is magasabbra vezeti. Ez a virág az ún. égig érő fával azonos. Nem is fér rá a könyvjegy felületére, a rajzon is túlra nő. E virágnak a szára folytatja a nyitott könyv sorait, a magasból is még fölfelé. A látvány szerkesztésében különösen szép, hogy a napból aláhulló fénysugarak a virág növekedésével ellentétes mozgásúak.

  • GyN_2016_58_324

    Ex libris Nagy Dezső

    Menyhárt József Nagy Dezső számára olyan könyvjegyet készített, amelyen szinte egy filmes ötletet valósít meg. Nevezetesen az áttűnést. Finom női arcél, amelyhez jobbról balra libbenő hosszú haj tartozik áttűnik egy felröppenő galamb selymes tollazatává. A női haj szelídsége és a galamb teste ívének szelídsége így egymásba olvad. Nem tudjuk hol kezdődik az egyik, hol végződik a másik. A galamb jelentése a békesség harmonizál a szép női tulajdonsággal. Nem a harciasság, hanem az örök női jóság van jelen az alkotásban. Ezt a gondolatot Babits Mihály költészetében látjuk viszont, a békéről, és hitvese legkedvesebb tulajdonságairól. A nőalak a föld, a galamb az ég képzetét kelti, de a két elem kettejük révén egybefonódik.

  • GyN_2016_58_323

    Nagy Ildikó könyve

    Menyhárt József ezek a könyvjegyén egy igazi, nem hamis idillt ábrázol. A XX. századra Európa-szerte festők kedves témája lett az olvasó nő ábrázolása. Ezen a képen is egy fiatal, hosszú hajú lányt látunk viszont, aki felhúzott térde és arca közé egy nyitott könyvet emel. Jobb keze felől fény árad be az ablakon. Minden részlet nyugalmat és békét áraszt. Lábát kényelmesen pihenteti, és közelében a váza és a benne lévő virág külön csendéletet él. (A Távol-keleti ikebanák világát is idézi, hogy a pillanat egészen időtlenné váljék.)

  • GyN_2016_58_321

    Ex libris Dr. Herczeg László

    A könyvjegyen Menyhárt József tulajdonképpen ars poeticáját fogalmazza meg. A költő tollal, ő pedig szikével dolgozik, azzal metszi a képet a fába. Munkaeszköze a bal alsó és a jobb felső sarkot összekötő átló is egyben, ilyen tudatosan gondolta mestersége szabályai szerint a kompozíciót. A bal felső sarokban egy csillag ragyog, ám sugárözöne nappali fényt bocsájt a megcsillanó szike felé. A fény-nyalábokba egy hosszú hajú angyalféle hölgyalak röppen, kezében nyitott könyvet tart. Ez az ember - vagy angyal-alak emlékeztet Marc Chagall haránt repülő álomi figuráira is. A fénybe tartott könyv hordozza leghangsúlyosabban a hitvallás lényegét.

/678
<< >>