A grafikus tükörszimmetrikusan képzelte egymással szembe a Napot és a Holdat. A kép bal oldalán szemből pillanthatjuk meg a félorcás Napot, meglehetősen komor ábrázattal. A másik oldalon a Holdat látjuk, szintén meglehetősen komoran. A két arcot egy körvonal fogja közre, ezzel alkotva meg a két égitest egységét.

A könyvjegy előterében vízből kiálló buzogánysás, mögötte jellegzetes vitorlás. A vitorlát éppen egy emberalak állítja. A háttérben hegyvonulat, az égen pedig egy sirályt pillanthatunk meg.

Menyhárt József kiváló portrérajzoló és így jellemábrázoló is volt. E kisgrafikáján a hajdani térképész és rézmetsző arcképén kívül semmilyen más részlet nem található. Elszánt, karakteres férfiarc néz jobbra a keretből. Magas homloka méginkább kiemeli a jellemét. Mesterségével mindig jellemesen bánt és szolgált. A legnevesebb térképírók között tarthatjuk számon: Lázár deák és Kogutowicz Manó között a legjelentősebb térképkészítőink egyike. Menyhárt úgy tisztelgett vonásai és emléke előtt, hogy rajzából akár kisplasztika is készülhessen.

Menyhárt József nem csupán egy könyvjegyet készített a legfiatalabb olvasóknak, a gyermekeknek. A gyerekkuckók világát legjellegzetesebben talán a játékmackók képviselik, amelyek divatja már a 20. században Magyarországot is elérte. Menyhárt a mackó kezébe egy égbe nyúló virágot helyezett, amely már-már Micimackó léggömbjére emlékeztet. A növény szára szinte cérnavékony. A harmadik motívum maga a könyv. Igaz, ez sem a hagyományos korpusz, hanem néhány oldalból álló leporelló. A kihajtott képeskönyv érzékelteti a teret.

Ecsedi József számára Menyhárt József hasonló könyvjegyet készített, mint Lustig Istvánnak. Növényzet, könyv és nap látható ezen a kisgrafikán is. A könyv oldalait egy virágos szőlőág és egy lehajtott kalászfejű búzaszál szúrja át. A kalász belesimul a nap sugaraiba. Nyarat idéz tehát a jelenet, bár az aratás kétségtelenül a szőlő virágzás után következik csak. A növények szimbolikája nyilvánvaló, a bor és a kenyér ígéretét testesíti meg. Krisztus személyét, szellemiségét látjuk így a sorok közül fényre jönni. Ezzel a többletjelentéssel elevenebbé tudta tenni kompozícióját Menyhárt, ismételt motívumai egy új jelentéssel gazdagították képi világát.

Menyhárt József a neves szentesi történész, tanár és levéltáros részére készítette ezt a könyvjegyet. A rajzon a Debreceni Egyetem főépülete látható, azé, amelyben tanulmányait végezte és doktorált is Bartha László. Az épület fölött kétféle fényforrást is komponált a grafikus, mindkettő értelmezhető a felvilágosodás szimbólumrendszere felől. Értelmet, tudományt jelképez, a szellem napvilágát. Egy harmadik körben szabályos kockákat látunk egymáson, egészen pontosan hat darabot a hatlapú idomokból. (Utóbbi egzaktsága szépen illik a humán megismerési folyamatokhoz.) A kisgrafika egyszerre praktikus könyvjegy, valamint a híres felsőoktatási intézmény dicsérete.

Menyhárt Józsefről kortársa, Réthy István tartott előadást annak idején, 1962. január 3-án. Érdekes este lehetett, hiszen Menyhárt kisgrafikáiról ott és akkor komolyan szó esett. Erre az alkalomra Menyhárt a névjegykártyák méreténél nem sokkal nagyobb rajzos meghívót készített. A kisgrafikán a dátum és az előadás címe szerepel de számunkra a képi üzenet még fontosabb. Egyéni szignója kétszer szerepel a rajzon. Az egyik valóban a kézjegye, az M-betűt függőlegesen húzza át, a j, a másik szignó már alkotás az alkotáson. Ez utóbbi mérete többszöröse a valódi szignónak. A betűk látványos szimmetriája esztétikai élmény. Ám nem éri be ennyivel és tovább játszik az M-betű formájával. A szignó felé kinyúló kéz szelíden és barátságosan táruló tenyerében harmadszor is megismétli nevének kezdőbetűjét. Ez egyáltalán nem csupán formajáték a részéről, hanem arra a latin mondásra utal, amelynek két szava szintén M-betűvel kezdődik: Memento mori. Minden ember ott hordozza ugyanis az M-betűt tenyerének erezetében. A mondás mindenkihez szól, gondoljatok a végzetre, a mulandóságra. Ez egyben Menyhárt művészi hitvallása is, mély humánuma.

Menyhárt József könyvjegyén éles kontrasztba kerül egymással a modern város és a természet kettőse. A könyvjegy középpontjában szimmetrikusan kettéoszott, nagy méretű fát látunk, lombozatában egy nagy méretű nyitott könyvvel, benne a tulajdonos nevével. Egyik oldala még lombos, a másikról már lehullatta leveleit. Ezen az oldalon egy hegytetőn álló várat látunk, amelyhez hosszú, kanyargós út vezet. A kép másik felén -a fa lombos oldala alatt- a modern városképet pillantjuk meg, emeletes házakkal, a tetőn antennákkal. A kép előterében egy mindkét térrészt átfedő Pegazus áll. A lény éppen egy tóból iszik, azonban észrevesszük, hogy nem szabad, egy oszlophoz kötötték. A sötét világos fényjáték ezen a könyvjegyen is megtalálható.

Menyhárt József kártyajátékra is készített meghívót. A bridzs sport és szórakozás együtt. Szellemi torna kártyával, társasági játék. A képen ugyanazt a nőalakot látjuk, azonban más-más felállásban. Az elől álló dáma jól öltözött, ékszerekkel díszített, a jobb kezében lévő legyezővel hűsíti magát. A mögötte lévő "önmaga" azonban kivetkőzött magából, felül meztelen alakként került ábrázolásra. Kezeiben kártyalapok; a jobb kezében lévő lapok hátoldalát lájuk, míg a baljában egy kőrt tart. A könyvjegy bal felén egy nagy méretű treff-jelet is rajzolt a grafikus.

Menyhárt József a Gyöngyösi kórház alapításának évfordulójáról emlékezett meg könyvjegyén. A Gyöngyösi Gyógyintézet közadakozásból, 1838-ban nyitotta meg kapuit Dr. Horner (Vezekényi) István tisztiorvos és segítői jóvoltából. Erre a célra báró Orczy Józsefné engedte át az egykori posztógyár az ún. Fabrika épületét. A könyvjegyen a kórház tornyos főépülete szerepel, amely mögött egy emberi kézben lévő kelyhet látunk, köré tekeredő kígyóval. A kehely a napsugár útjába került elhelyezésre, ezzel kifejezve valódi fontosságát, mondanivalóját. (A jelkép a görög mitológiából származik: a kehelyből vagy pálcán tekerőző kígyó Aszklépioszt, a gyógyítás istenét szimbolizálta.) Az épület előtt aratásban megfáradt munkás embert látunk, vállán kaszával.