rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 239

Találatok szűrése
/24
<< >>
  • Lámpás 203

    Villányi Borvidék-Nagyharsányi Helytörténeti Gyűjtemény

    kép
    minősített tartalom

    Kiállított múzeumi tárgyak

    Lámpás. Akasztóval, fogantyúján gyertyatokkal.

  • 567266_lead

    Darnay Kálmán mellképe

    kép
    minősített tartalom

    A fiatal Darnay Kálmán (Dorner) fotója

    Darnay Kálmán Sümeg híres szülöttének nevét viselő múzeum alapítójának arcképe. Aranyozott fa képkeretben. Darnay Kálmán (Dorner) fiatal kori képe.

  • Ravatalozó kendő

    Ravatalozó kendő

    kép
    minősített tartalom

    'Halottas ruha'

    Két pamutos vászon szélből horgolt csipkével összedolgozva. Két négynyüstös szedett díszítő csík között hosszúkás, csipkés széldísz.

  • VF_35813_1

    Pollák Zsigmond: Az Újoncok

    kép
    minősített tartalom

    Pollák Zsigmond (Pozsony, 1837. február 8. – Budapest, 1912. május 13.) festő, fametsző, illusztrátor. A 19. század második felében nagy szerepet töltöttek be az ő illusztrációi a közművelődésben, az elvesztett 1848–49-es forradalom és szabadságharc után képekkel segítette a nemzet önmagára-találását. A bécsi akadémián tanult, majd Pestre ment dolgozni, pesti képes újságoknak rajzolt, festett. 1857-től a Vasárnapi Újságnál állandó munkatárs lett, e színvonalas, kulturális hetilapunk számára számos illusztrációt készített magyar tájakról, várakról, városokról, templomokról, híres emberekről. Készített borítókat a Franklin Társulat sorozatához, az Olcsó Könyvtárhoz is. 1889-ben Löthart Ferenc püspök és K. Papp Miklós képét készítette el rajzban. Gyakran csak annyit jelzett az illusztrációk alatt, hogy „Pollák”, vagy „S. Pollák”, vagy „Pol-lak sc.” Pollák illusztrációi úgy bújnak meg a jeles képes pesti lapokban, mint majd később termékenyebb költőink, novellaíróink művei, amelyeket az utókor összeszedeget, s csodálja együtt a gazdag termést.

  • VF_38176

    Frecskay László: Rögtönzött bál a pusztai csárdában

    kép
    minősített tartalom

    Frecskay László (Pest, 1844. jún. 25. – Budapest, 1916. okt. 22.): festő és grafikus. 1867-től a bécsi képzőművészeti ak.-án Geigernél tanult. Laci v. F. jelzésű karikatúrái a bécsi képeslapokban jelentek meg. Akvarell és olaj zsánerképeit Budapesten és Bécsben állította ki (Álarcos bál után, Végre egyedül, Gitáros spanyol táncosnő stb.). Hazatérése után (1911) a Vasárnapi Újságnak volt rajzolója.

  • VF_22853

    Aranybika Szálloda

    kép
    minősített tartalom

    Az 1536 óta Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben vásárolta meg a város. 1699-ben az épületet fogadónak alakították ki, 1799-ben pedig emeletet húztak fel rá. 1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló. 1882-ben Steindl Imre, az Országház építőjének tervei szerint egyemeletes szállodát építettek. A megnövekedett igények miatt 1913-ban ezt lebontották. Helyére 1915-ben épült fel az eklektikus stílusban tervezett épület. A terveit Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok készítette. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”. készítette. Hajós Alfréd emlékét tábla őrzi a szálló előterében. Mérnöktársa Villányi Lajos volt. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterek készítették. A közel 500 ágyas, négycsillagos szállodában helyet kapott egy koncertterem is. Nevét Bartók Béláról kapta, aki több hangversenyt adott itt. A szállodát 1976-ban egy építészetileg igénytelen, - leginkább panelépületre hasonlító - új szárnnyal bővítették. Megjelenésében nem illeszkedik a régi szárnyhoz és a városképhez sem. Az Aranybikában megszállt hírességek: Esterházy Antal generális, Széchenyi István, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Vörösmarty Mihály, Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia), Móricz Zsigmond (az utolsó regényét itt írta), Horváth Árpád színház igazgató. A második világháború vége felé dálnoki Miklós Béla kormányfő, Vásáry István és Nagy Imre miniszterek is itt laktak, mint a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány tagjai. Ez második világháború végén, 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben, amikor a várost az ország keleti felével együtt már megszállta a Vörös Hadsereg, de az ország nyugati részében még folytak a harcok. Később vendégeskedett az Aranybikában Bruno Kreisky osztrák és Helmut Kohl német kancellár is.

  • VF_8101

    Hotel Gellért

    kép
    minősített tartalom

    A Gellért Szálló és Gyógyfürdő múltja 1178-ból származó adatok szerint a betegápolással foglalkozó Johannita rendkórházat alapított a Gellért-hegy lábánál. Buda fürdőkultúrájának második virágkora az egyébként szomorú emlékű 150 éves török uralom idejére esik. Egy 1827-ben megjelent német nyelvű útikönyvben arról olvashatunk, hogy a Gellért-hegy fürdőihez már szálláslehetőség is csatlakozott, majd 1832-ben kezdődött meg az első, valóban nagyobb méretű szálloda és fürdő építése. A 19. században Sárosfürdőként emlegetik és jó állapotú, kellemes fürdő- és szállóépületnek tartják. A nevét gyógyító iszapjáról kapta, melynek mennyisége és tisztasága minden budai fürdőt felülmúlt, de sajnos az idők folyamán elfogyott. A Sárosfürdőt és környékét 1894-ben lebontották a Szabadság-híd építéséhez kapcsolódó tér rendezés miatt. (www.danubiushotels.com A Gellért története: Gellért-hegy, Gellért szálló és gyógyfürdő)

  • VF_41369

    Hotel Aranykéz

    kép
    minősített tartalom

    1787-ben nyílt meg az Aranykéz szálloda. Nevét egy vashorogra rögzített aranykéz cégérről kapta. A szálloda törzsvendégei voltak: Petőfi Sándor, Katona József, Kisfaludy Károly, Vahot Imre, Vajda János. Krúdy Gyula is írt róla Aranykéz utcai Szép napok címmel. Az Aranykéz Szállodát 1914-ben bontották le. Az 1920-as években Székely Béla és Barta Vilmos tervei alapján négyemeletes épület került a helyére, amely most is látható. Az Aranykéz utca neve máig őrzi az egykori szálloda emlékét. "Az Aranykéz-szálloda bontásra került épülete a Régi posta utczában"

  • VF_37_102_02

    Brunovszky József vendéglője, Budapest, 1800-as évek vége

    kép
    minősített tartalom

    Brunovszky József vendéglője a képes levelezőlap-másolaton. Ez az első Brunovszky vendéglő, ami a mai Istvántelek vasútállomásnál, a Wysocki u. - Pázmány u. kereszteződésénél található. A fénykép a Pázmány u. akkor még beépítetlen részének irányából van fotózva, az utca és a vasút között. A vendéglő itt az 1900-as évek legelején cca. 1911-ig működött, 1912-ben költözött át az Újpest-Rákospalota vasútállomás mellé.

  • VF_38_546

    Wampetics Ferenc vendéglős portré-fényképe, Budapest

    kép
    minősített tartalom

    Wampetics Ferenc vendéglős portré-fényképe. A fénykép másolat, MKVM reprodukció.

/24
<< >>