rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 311

Találatok szűrése
/32
<< >>
  • Zsírosbödön

    Zsírosbödön

    Keményfa dongából készült 3 vaspánttal ellátott díszítetlen, ép állapotú zsírosbödön.

  • 635748_lead

    Kályhacsempe

    Zöld mázas, madaras, virágos mintával. Z.J. azaz Szafnauer János monogrammal ellátott. Anyaga: égetett agyag. A Sümegi Városi Múzeum fazekasgyűjteményének anyagából. Ajándékozó: Pintér Lászlóné, 1993. A SÜMEGI FAZEKASSÁG TÖRTÉNETE Sümeg a bakonyi fazekas központok közül a legjelentősebb volt.Jelentőségét két dolognak köszönheti.Egyrészt földrajzi fekvésének,mivel öt útvonal találkozási pontján épült.Ezért aztán hamar mezővárosi és vásártartási jogot kapott.Másrészt Sümeg határában jó minőségű tűzálló agyagot bányásztak.Köztudomású,hogy síkvidéken az agyag általában nem tűzálló,a hegyvidéken viszont igen. Hozzájárult a fazekasság fejlődéséhez az a tény is,hogy a környező földek földművelésre szinte alkalmatlanok ,rossz minőségűek. A kedvező társadalmi feltételeket is meg kell említeni.Kezdetben a vár igényeit kellett kielégíteni,ezért az első fazekasok várjobbágyok voltak. Ebben az időben a veszprémi püspökség tulajdona volt a vár.Az ásatások során sok gótikus, reneszánsz és barokk kori kerámia került elő. 1643.március 27-én személyi és vagyoni szabadságot,és önkormányzati jogot nyert Sümeg lakossága.Innét számíthatjuk Sümeg iparosodásának megindulását. Céhbe történő tömörülésüknek pontos évét nem ismerjük ,de minden valószínűség szerint ez az 1700-es évek végén már megtörtént. A Kisfaludy Sándor Emlékházban látható céhszászlójuk 1841-ből való. A mesterség igazi virágkorát a 19.század utolsó évtizedeiben,és a 20.század elején élte.Ebben az időszakban mintegy fészáz műhelyben folyt a munka,1900-ban pedig 72 fazekast számláltak a városban. Edényeik eljutottak Somogyba,Göcsejbe,Vas megyébe,Sopron megyébe.Egyes adatok arra utalnak,hogy még az Alföldről is jöttek kereskedők a sümegi fazékért. A sümegi kerámiák igen jellegzetes mintakincset őriztek,melyek közül a legjellemzőbb a fehér alapon kék,zöld,vörös,barna (habán) színekből képzett virágornamentika(rózsa,tulipán,rozmaring)volt. Az 1910-es években kezdődik a mesterség hanyatlása,melyhez a zománcedények megjelenése,majd elterjedése is hozzájárult.A fiatalok inkábba gyárakba mennek el dolgozni.Először inashiány jelentkezett,majd lassan a műhelyek száma is megfogyatkozott Sümegen.

  • 635747_lead

    Kályhacsempe

    Zöld mázas. Madaras, virágos mintázattal. Nem található rajta monogram. Ép, azonban a máz kopott. A Sümegi Múzeum fazekasgyűjteményének anyaga. Ajándékozó: Pintér Lászlóné, Sümeg Deák Ferenc utca 6.sz. A SÜMEGI FAZEKASSÁG TÖRTÉNETE Sümeg a bakonyi fazekas központok közül a legjelentősebb volt.Jelentőségét két dolognak köszönheti.Egyrészt földrajzi fekvésének,mivel öt útvonal találkozási pontján épült.Ezért aztán hamar mezővárosi és vásártartási jogot kapott.Másrészt Sümeg határában jó minőségű tűzálló agyagot bányásztak.Köztudomású,hogy síkvidéken az agyag általában nem tűzálló,a hegyvidéken viszont igen. Hozzájárult a fazekasság fejlődéséhez az a tény is,hogy a környező földek földművelésre szinte alkalmatlanok ,rossz minőségűek. A kedvező társadalmi feltételeket is meg kell említeni.Kezdetben a vár igényeit kellett kielégíteni,ezért az első fazekasok várjobbágyok voltak. Ebben az időben a veszprémi püspökség tulajdona volt a vár.Az ásatások során sok gótikus, reneszánsz és barokk kori kerámia került elő. 1643.március 27-én személyi és vagyoni szabadságot,és önkormányzati jogot nyert Sümeg lakossága.Innét számíthatjuk Sümeg iparosodásának megindulását. Céhbe történő tömörülésüknek pontos évét nem ismerjük ,de minden valószínűség szerint ez az 1700-es évek végén már megtörtént. A Kisfaludy Sándor Emlékházban látható céhszászlójuk 1841-ből való. A mesterség igazi virágkorát a 19.század utolsó évtizedeiben,és a 20.század elején élte.Ebben az időszakban mintegy fészáz műhelyben folyt a munka,1900-ban pedig 72 fazekast számláltak a városban. Edényeik eljutottak Somogyba,Göcsejbe,Vas megyébe,Sopron megyébe.Egyes adatok arra utalnak,hogy még az Alföldről is jöttek kereskedők a sümegi fazékért. A sümegi kerámiák igen jellegzetes mintakincset őriztek,melyek közül a legjellemzőbb a fehér alapon kék,zöld,vörös,barna (habán) színekből képzett virágornamentika(rózsa,tulipán,rozmaring)volt. Az 1910-es években kezdődik a mesterség hanyatlása,melyhez a zománcedények megjelenése,majd elterjedése is hozzájárult.A fiatalok inkábba gyárakba mennek el dolgozni.Először inashiány jelentkezett,majd lassan a műhelyek száma is megfogyatkozott Sümegen.

  • 630376_lead

    Kályha

    Kályha, három, hengeres köralapú, égetett cserépből összeállított testtel. Hengeres, díszes, kecses formájú fajansz kályha. Krémes alapszínnel, halvány kék fröcsköléses anyagmintával. Közép részen körbe futó, levél és virág ornamentikával díszítve. A kályha testet középrészen egy 27 cm átmérőjű fénycsík bontja ketté. Két öntöttvas kályhaajtóval. Eredete ismeretlen valószínű a XIX. sz közepéről való, a Kisfaludy Sándor Városi Múzeum berendezései közé tartozik.

  • 630334_lead

    Könyves szekrény

    Rokokó vitrin

    Rokokó vitrines könyves szekrény. Finoman kidolgozott fa- és üveglapok alkotják. Kecses, könnyed stíl, a rokokóra jellemző indás, íves, copfmintával díszített, két ajtós, kulccsal záródó, hat metszett üvegoldallal határolt. Hat darab 28 cm-es filigrán láb emeli magasba, a 140 cm-es polcokkal osztott, könyvek tárolására használt szekrénytestet. A Kisfaludy hagyaték féltve őrzött darabja.

  • VF_32462

    Munkáskongresszus résztvevői, nyomat

    A kiadvány (nyomat) utcakép, csoportkép, pillanatkép, az 1896-ban rendezett, 4. nemzetközi munkás-kongresszus résztvevőit ábrázolja. Múzeumi törzsanyag, adatok a leltárkönyv és a tárgy feliratai alapján.

  • VF_9705

    A Budapesti Pinczér Egylet alapszabályai, fénykép

    Kiadványrészlet, reprodukció, címlapfotó, fénykép, a Budapesti Pinczér Egylet alapszabályairól. Múzeumi törzsanyag (Leltárkönyv alapján) / Évszám a fotón látható.

  • VF_9702

    A Budapesti Pinczér Egylet alapszabályai, fénykép

    Kiadványrészlet, reprodukció, címlapfotó, fénykép, a Budapesti Pinczér Egylet alapszabályairól. Múzeumi törzsanyag (Leltárkönyv alapján)

  • VF_9667

    Egyleti tisztségviselők, fénykép

    Tablóról készült fénykép, reprodukció, csoportkép az 1885. évi egyleti tisztségviselőkről. Múzeumi törzsanyag (Leltárkönyv alapján) Az eredeti tabló a múzeumban megtalálható. A pincér-egylet tisztviselői közül a kép közepén látható Kammer Ernő diszelnök és Schopper Ferenc elnök is. Forrás:Pesti Hírlap,1885-11-06/305. szám, MKVM tulajdonában álló J/149 raktári jelzetű könyv.

  • VF_9651

    Karikatúrák, fénykép

    Fénykép, reprodukció, német nyelvű rajzokról, karikatúrákról, amelyek vidám jeleneteket ábrázolnak. Múzeumi törzsanyag (évszám, helyszín, leltárkönyv szerint)

/32
<< >>