rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 421

Találatok szűrése
/43
<< >>
  • Tájkép

    Tájkép

    Háttérben sötétzöld liget, jobbra két nő ül a fűben. Az előtér jobbra világos okker, balra lila, az ég fehér felhős.

  • Fejérmegyei banderista 1800

    Fejérmegyei banderista 1800

    Szent István Király Múzeum Üvegnegatív Gyűjteménye

    Fejérmegyei banderista 1800.

  • sötétzöld szájpántos ételhordó szilke

    Sötétzöld szájpántos ételhordó szilke

    Sötétzöld szájpántos, anyaga agyag, kívül-belül zománcos ételhordó szilke.

  • Bögre

    Bögre

    Égetett agyagból készült, korongolt tejfölös bögre. A bögre piros-fehér-zöld mintázatú.

  • lead_05456

    Tűzvész a Windsor Hotelben New York-ban 1800-ban

  • Gyertyatartó

    Gyertyatartó

    Vasból készült, fa talpú gyertyatartó.

  • Kőkorsó

    Kőkorsó

    Égetett agyagból készült kőkorsó, dugóval. Fül nélküli és díszítetlen.

  • 709024_lead

    Krajcár

    Ausztria. Ferenc. 6 krajcár. 1800. A. Bronz.

  • VF_40330_1

    Festmény a Margitszigetről

    József nádor kérésére festett vízfestmény 1800-ból, melyet apósának I. Pál orosz cárnak küldött a Margit-szigetről. Habsburg József nádor (Firenze, 1776. március 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a reformkorban 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár/magyar király öccse. A magyarok iránti szeretete és a reformkori Magyarország fejlesztéséért kifejtett történelmi léptékű érdemei miatt „a legmagyarabb Habsburg” megtisztelő néven emlegették. Reformgondolkodásában Széchenyi István eszmetársa volt. Kiemelkedő szerepe volt Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében az 1830-as évekre. Városképi jelentőségű épületek emelésének sorát kezdeményezte. Nevéhez fűződik Pest klasszicista arculata, a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margitsziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, a műszaki felsőoktatás megerősítése. Jelentős adományokkal támogatta többek közt a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást, haladó polgári társaságok, egyletek sorát. Ferenc császár öccseként rendkívül hasznosan képviselte a magyar érdekeket a császár felé. Rávette bátyját, hogy - 13 év szünet után - hívja össze az első reform-országgyűlést. Elérte a kegyelmet a császárnál a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek, 1840-ben Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, akadályozta meg 1843-ban a Védegylet feloszlatását. Az 1838. évi pesti árvíz idején a mentés irányítója. Sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. Megtanult magyarul, magyaros díszruhát viselt, Budán élt. Első felesége Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783–1801), I. Pál cár leánya, Nagy Katalin cárnő unokája volt.

  • VF_40331_1

    Festmény a Margitszigetről

    József nádor kérésére 1800-ban festett vízfestmény a Margit-szigetről, melyet apósának I. Pál orosz cárnak küldött. Habsburg József nádor (Firenze, 1776. március 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a reformkorban 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár/magyar király öccse. A magyarok iránti szeretete és a reformkori Magyarország fejlesztéséért kifejtett történelmi léptékű érdemei miatt „a legmagyarabb Habsburg” megtisztelő néven emlegették. Reformgondolkodásában Széchenyi István eszmetársa volt. Kiemelkedő szerepe volt Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében az 1830-as évekre. Városképi jelentőségű épületek emelésének sorát kezdeményezte. Nevéhez fűződik Pest klasszicista arculata, a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margitsziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, a műszaki felsőoktatás megerősítése. Jelentős adományokkal támogatta többek közt a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást, haladó polgári társaságok, egyletek sorát. Ferenc császár öccseként rendkívül hasznosan képviselte a magyar érdekeket a császár felé. Rávette bátyját, hogy - 13 év szünet után - hívja össze az első reform-országgyűlést. Elérte a kegyelmet a császárnál a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek, 1840-ben Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, akadályozta meg 1843-ban a Védegylet feloszlatását. Az 1838. évi pesti árvíz idején a mentés irányítója. Sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. Megtanult magyarul, magyaros díszruhát viselt, Budán élt. Első felesége Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783–1801), I. Pál cár leánya, Nagy Katalin cárnő unokája volt.

/43
<< >>