rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 817

Találatok szűrése
/82
<< >>
  • lead702578

    Magyar alkotmány- és jogtörténet

    Tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére

  • lead699974

    Értékpapírok a polgári törvénykönyv tervezetében

    Adalékok az okiratok tanához

    Kritikai tanulmányok a polgári törvénykönyv tervezetéről ; 6.

  • lead699897

    A magyar polgári perjog nemzetközi vonatkozásai : nemzetközi polgári perjog

    Jogi értekezések ; 5.
    Rendszerező mű

  • lead699633

    A magyar pénzügyi jog kézikönyve

    Rendszerező mű

  • lead699632

    Magyar közjog tankönyve

    II. Javított kiadás

    Rendszerező mű

  • lead697734

    1902-dik évi országgyűlési törvényczikkek

    Esőrangú szakférfiak közreműködése mellett jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal ellátva

    Az 1902-dik évi országgyűlési törvényczikkekben az előbbi törvényekre vonatkozólag történt hatályon kívül helyezések, helyettesítések, módosítások, kiegészítések és az 1902-dik évi országgyűlési törvényczikkek betűsoros tárgymutatója

  • lead697701

    A magyar közigazgatási jog kézikönyve

    3., jav. kiad

  • 792-1902-11-09-Pesti-naplo-001-001-gizi0001

    A városligeti színház

    A cikk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének sajtókivágat-gyűjteményéből származik, amely kb. 1906 és 1980 között, változó intenzitással gyűjtött, főképp várostörténeti-helyismereti vonatkozású újságcikkek gyűjteménye.

  • 644800_lead

    Az államalkotó szerződések (belső államszerződések) a magyar közjogban

    Jogtörténeti és közjogi tanulmány

    Ferdinandy Géza /Hidasnémeti Ferdinandy Gejza/ (Kassa, 1864. június 10. – Budapest, 1924. március 17.) jogtudós, egyetemi tanár, a nemesi származású hidasnémeti Ferdinandy család sarja. Neve több alakban is előfordul: egyes források vezetékneveként a Ferdinándy, keresztneveként pedig a Geyza változatot használják. Tanulmányait Kassán kezdte, majd mikor édesapja 1875-ben Budapestre költözött, a II. kerületi főgimnáziumban folytatta és az V. kerületi főgimnáziumban fejezte be. Katonai szolgálatra készült; 1882-ben a 24. vadászzászlóaljnál teljesített katonai szolgálatot és tartalékos hadnagyi ranggal távozott a katonaságtól és jogi tanulmányokba kezdett a budapesti egyetemen. 1877-ben kapott doktori címet kapott. 1886-ban a honvédelmi minisztériumban fogalmazó gyakornok lett; 1895-ben a budapesti tudományegyetemen közjogból nyert magántanári képesítést. 1905-ben rendkívüli tanári címet kapott, a Magyar Tudományos Akadémia pedig levelező tagjává választotta. Köztisztviselőként a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot, ahol 1907-ben osztálytanácsossá nevezték ki, majd 1912-ben miniszteri tanácsosi címet adományoztak neki. 1918-ban címzetes nyilvános rendkívüli tanár lett. 1919-ben honvédelmi államtitkárrá nevezték ki. Hazánk legkiválóbb közjogászainak egyike volt. Elsősorban a magyar közjog történetével, valamint alkotmányjoggal, ezen belül a Szent Korona tanával foglalkozott. Nevét őrzi a Ferdinandy Gejza-díj, melyet a honvédelmi miniszter adományoz.

    "...A magyar alkotmány történelmi alkotmány, egy nemzet ezer éves küzdelmeinek, véres párttusáinak, történelmi tényleges viszonyainak az eredménye, melynek gyökerei visszanyúlnak a honfoglalás korába és egyes intézményei a közhatalmi, mások a rendi hübéries felfogás jellegét viselik, átszőve hol patriarchalis, hol patrimonialis, hol demokratikus, hol aristokratikus elemekkel, s noha maga az állam központi királyi szervezete határozottan egységes és monarchikus, addig ezen belül bizonyos köztársasági s a köztörvényhatóságok jogállásában ezen felül még némi foederativ elemek is érvényesülnek... A politikai tudomány fejlődése kétségtelenül nagy befolyással van a tételes alkotmányjogok fejlődésére is és nem csekély mérvben szolgál arra is, hogy a tételes közjogi intézmények a politika tudományának tantételei segélyével megmagyaráztassanak... Ezen szempontot tartva szem előtt, fogok törekedni arra, hogy kimutassam, miszerint minő alapja, értéke és okai vannak a magyar alkotmányban azon elméletnek, mely egyes intézményeinket szerződéses alapra vezeti vissza s mely egyes sarkalatos törvényekben szerződést is lát, nem pedig csupán az államhatalmi tényezők akaratának találkozását, mely minden törvényben megvan ... egy második részben a belső államszerződések tanának állását kisértem meg kimutatni a ma fennálló magyar közjogban..."

  • Drávaparti rév

    Drávaparti rév

    Halványzöld vízen balra a parthoz közel komp, rajta többek között szénásszekér, a vízparton három nagyobb facsoport, jobbra kis ház. Jelezve lent balra: "Bosznay 1902."

/82
<< >>