rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 1902

Találatok szűrése
/191
<< >>
  • VF_2020_13_1

    Novi, képeslap

    Képes levelezőlap, szabadtéri kép, csoportkép, fürdőzők csoportja, nők, gyerekekkel korabeli fürdőruhában. Háttérben egy bajuszos férfi egybefürdőruhában. (postatiszta) Novi Vinodolski (Novi) város és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. A horvát tengerpart északi részének közepén, Crikvenicától 10 km-re délkeletre, a Velebit-csatorna partján fekszik. (Wikipedia) Adatok a leltárkönyv és a tárgy feliratai alapján.

  • VF_2020_12_1

    Abbázia, képeslap

    Képes levelezőlap, szabadtéri kép, csoportkép, fürdőzők csoportja, férfiak, nők, gyerekek korabeli fürdőruhában. Fedetlen fejjel, fürdőköpenyben. Háttérben a tengerparti növények látszanak. (postatiszta) Abbázia az egykori Osztrák-Magyar Monarchia üdülőhelye, ma Horvátországban található, Opatija. Adatok a leltárkönyv és a tárgy feliratai alapján. Abbázia Ausztria része volt, osztrák fürdőhely, ahová a császári család tagjai is jártak, sőt a német és a román uralkodói család is szívesen időzött ott, ezért is adhatott helyt a városka diplomáciai tárgyalásoknak. Az arisztokrácia jelenléte segítette a fellendülést. Rudolf trónörökös villát épített Abbáziában. Halála után Stefánia, az "özvegy" trónörökösné változatlanul az előkelő társaság központi személyisége maradt. A kor lehetőségei és szokása szerint egyre szélesebb társadalmi rétegek engedhették meg maguknak, s érezték szükségét, hogy évente több hétre nyaralni, sőt üdülni is menjenek. Ennek a bővülő igénynek köszönhetik virágzásukat az Abbáziában és környékén ekkoriban kiépülő fürdőhelyek, amelyeknek közönsége, mint azt a korabeli sajtó is bizonyítja, nemcsak az arisztokrácia, hanem a nemesség, a polgárság, az értelmiség köreiből kerül ki. A fürdőzés mellett népszerűek az estélyek, fogadások, hangversenyek is. Abbázia divatos fürdőhellyé válását nemcsak kitűnő klímájának és a fentiekben vázolt új társadalmi igényeknek köszönhette, hanem a Déli Vasút kiépítésének is, annak, hogy egy jó üzletember felismerte a benne rejlő lehetőségeket. A Déli Vasút szállodai beruházásokat is végzett. A Monarchián belül Abbázia a mediterrán világot is jelentette, méghozzá elérhető közelségben. Az 1800-as évek vége felé, a triesztihez hasonlóan, a magyarországi vonalon is kedvezményes vasúti tarifákat vezettek be. Mint a korabeli sajtóból is ismert statisztika jelzi, 1891-től kezdve az első világháborút közvetlenül megelőző időszakban a vendégszám majdnem kilencszeresére bővült, ezen belül a magyar vendégek még sokkal nagyobb arányban, közel tizenötször annyian voltak. A fürdőhely iránti érdeklődés a két világháború között sem csökkent, amikor Abbázia is, akárcsak Fiume, Olaszországhoz tartozott. (Forrás: Fried Ilona: Fiume ISBN 963 8477 77 6)

  • VF_2020_7_1

    Tiszaújlak, képeslap

    Képes levelezőlap, szabadtéri kép, csoportkép, fürdőzők csoportja, nők, gyerekek korabeli fürdőruhában kalapban fürdősapkában vízben állnak. Adatok a leltárkönyv alapján.

  • VF_2020_3_1

    Abbázia, képeslap

    Képes levelezőlap, szabadtéri kép, csoportkép, fürdőzők csoportja, férfiak, nők, gyerekek korabeli fürdőruhában, nők kalapban, a férfiak jellemzően középkorúak illetve fiatalok. (postatiszta) Abbázia az egykori Osztrák-Magyar Monarchia üdülőhelye, ma Horvátországban található, Opatija. Adatok a leltárkönyv és a tárgy feliratai alapján. Abbázia Ausztria része volt, osztrák fürdőhely, ahová a császári család tagjai is jártak, sőt a német és a román uralkodói család is szívesen időzött ott, ezért is adhatott helyt a városka diplomáciai tárgyalásoknak. Az arisztokrácia jelenléte segítette a fellendülést. Rudolf trónörökös villát épített Abbáziában. Halála után Stefánia, az "özvegy" trónörökösné változatlanul az előkelő társaság központi személyisége maradt. A kor lehetőségei és szokása szerint egyre szélesebb társadalmi rétegek engedhették meg maguknak, s érezték szükségét, hogy évente több hétre nyaralni, sőt üdülni is menjenek. Ennek a bővülő igénynek köszönhetik virágzásukat az Abbáziában és környékén ekkoriban kiépülő fürdőhelyek, amelyeknek közönsége, mint azt a korabeli sajtó is bizonyítja, nemcsak az arisztokrácia, hanem a nemesség, a polgárság, az értelmiség köreiből kerül ki. A fürdőzés mellett népszerűek az estélyek, fogadások, hangversenyek is. Abbázia divatos fürdőhellyé válását nemcsak kitűnő klímájának és a fentiekben vázolt új társadalmi igényeknek köszönhette, hanem a Déli Vasút kiépítésének is, annak, hogy egy jó üzletember felismerte a benne rejlő lehetőségeket. A Déli Vasút szállodai beruházásokat is végzett. A Monarchián belül Abbázia a mediterrán világot is jelentette, méghozzá elérhető közelségben. Az 1800-as évek vége felé, a triesztihez hasonlóan, a magyarországi vonalon is kedvezményes vasúti tarifákat vezettek be. Mint a korabeli sajtóból is ismert statisztika jelzi, 1891-től kezdve az első világháborút közvetlenül megelőző időszakban a vendégszám majdnem kilencszeresére bővült, ezen belül a magyar vendégek még sokkal nagyobb arányban, közel tizenötször annyian voltak. A fürdőhely iránti érdeklődés a két világháború között sem csökkent, amikor Abbázia is, akárcsak Fiume, Olaszországhoz tartozott. (Forrás: Fried Ilona: Fiume ISBN 963 8477 77 6)

  • VF_2020_4_1

    Abbázia, képeslap

    Képes levelezőlap, szabadtéri kép, csoportkép, fürdőzők csoportja, férfiak, nők, gyerekek korabeli fürdőruhában, jobb szélén egy férfi külön áll a vízben. A képen Seebad Quitta, Abbazia (Quitta tengerparti fürdő) bélyegzés látható. (postatiszta) Abbázia az egykori Osztrák-Magyar Monarchia üdülőhelye, ma Horvátországban található, Opatija. Adatok a leltárkönyv és a tárgy feliratai alapján. Abbázia Ausztria része volt, osztrák fürdőhely, ahová a császári család tagjai is jártak, sőt a német és a román uralkodói család is szívesen időzött ott, ezért is adhatott helyt a városka diplomáciai tárgyalásoknak. Az arisztokrácia jelenléte segítette a fellendülést. Rudolf trónörökös villát épített Abbáziában. Halála után Stefánia, az "özvegy" trónörökösné változatlanul az előkelő társaság központi személyisége maradt. A kor lehetőségei és szokása szerint egyre szélesebb társadalmi rétegek engedhették meg maguknak, s érezték szükségét, hogy évente több hétre nyaralni, sőt üdülni is menjenek. Ennek a bővülő igénynek köszönhetik virágzásukat az Abbáziában és környékén ekkoriban kiépülő fürdőhelyek, amelyeknek közönsége, mint azt a korabeli sajtó is bizonyítja, nemcsak az arisztokrácia, hanem a nemesség, a polgárság, az értelmiség köreiből kerül ki. A fürdőzés mellett népszerűek az estélyek, fogadások, hangversenyek is. Abbázia divatos fürdőhellyé válását nemcsak kitűnő klímájának és a fentiekben vázolt új társadalmi igényeknek köszönhette, hanem a Déli Vasút kiépítésének is, annak, hogy egy jó üzletember felismerte a benne rejlő lehetőségeket. A Déli Vasút szállodai beruházásokat is végzett. A Monarchián belül Abbázia a mediterrán világot is jelentette, méghozzá elérhető közelségben. Az 1800-as évek vége felé, a triesztihez hasonlóan, a magyarországi vonalon is kedvezményes vasúti tarifákat vezettek be. Mint a korabeli sajtóból is ismert statisztika jelzi, 1891-től kezdve az első világháborút közvetlenül megelőző időszakban a vendégszám majdnem kilencszeresére bővült, ezen belül a magyar vendégek még sokkal nagyobb arányban, közel tizenötször annyian voltak. A fürdőhely iránti érdeklődés a két világháború között sem csökkent, amikor Abbázia is, akárcsak Fiume, Olaszországhoz tartozott. (Forrás: Fried Ilona: Fiume ISBN 963 8477 77 6)

  • VF_2020_2_1

    Fiume, Abbázia, képeslap

    Képes levelezőlap, szabadtéri kép, csoportkép, fürdőzők csoportja, férfiak, nők, gyerekek korabeli fürdőruhában, szalmakalapban, fürdősapkában vízben állva, a férfiak jellemzően bajuszosak. Abbázia az egykori Osztrák-Magyar Monarchia üdülőhelye, ma Horvátországban található, Opatija. Adatok a leltárkönyv és a tárgy feliratai alapján. Abbázia Ausztria része volt, osztrák fürdőhely, ahová a császári család tagjai is jártak, sőt a német és a román uralkodói család is szívesen időzött ott, ezért is adhatott helyt a városka diplomáciai tárgyalásoknak. Az arisztokrácia jelenléte segítette a fellendülést. Rudolf trónörökös villát épített Abbáziában. Halála után Stefánia, az "özvegy" trónörökösné változatlanul az előkelő társaság központi személyisége maradt. A kor lehetőségei és szokása szerint egyre szélesebb társadalmi rétegek engedhették meg maguknak, s érezték szükségét, hogy évente több hétre nyaralni, sőt üdülni is menjenek. Ennek a bővülő igénynek köszönhetik virágzásukat az Abbáziában és környékén ekkoriban kiépülő fürdőhelyek, amelyeknek közönsége, mint azt a korabeli sajtó is bizonyítja, nemcsak az arisztokrácia, hanem a nemesség, a polgárság, az értelmiség köreiből kerül ki. A fürdőzés mellett népszerűek az estélyek, fogadások, hangversenyek is. Abbázia divatos fürdőhellyé válását nemcsak kitűnő klímájának és a fentiekben vázolt új társadalmi igényeknek köszönhette, hanem a Déli Vasút kiépítésének is, annak, hogy egy jó üzletember felismerte a benne rejlő lehetőségeket. A Déli Vasút szállodai beruházásokat is végzett. A Monarchián belül Abbázia a mediterrán világot is jelentette, méghozzá elérhető közelségben. Az 1800-as évek vége felé, a triesztihez hasonlóan, a magyarországi vonalon is kedvezményes vasúti tarifákat vezettek be. Mint a korabeli sajtóból is ismert statisztika jelzi, 1891-től kezdve az első világháborút közvetlenül megelőző időszakban a vendégszám majdnem kilencszeresére bővült, ezen belül a magyar vendégek még sokkal nagyobb arányban, közel tizenötször annyian voltak. A fürdőhely iránti érdeklődés a két világháború között sem csökkent, amikor Abbázia is, akárcsak Fiume, Olaszországhoz tartozott. (Forrás: Fried Ilona: Fiume ISBN 963 8477 77 6)

  • VF_2020_54_1

    Hévízgyógyfürdő, képes levelezőlap

    Képes levelezőlap, színezett fénykép. Hévízgyógyfürdő. Előtérben a tó vize brűgölőkkel. egy csónakban álló alak. Háttérben a fürdőépület, mögötte fákkal. A dátum, a leltárkönyv alapján.

  • Tengeri szurkáló

    Tengeri szurkáló

    Kovácsolt vasból készült, tengeri csutkanyéllel ellátott, ép állapotú tengeri szurkáló.

  • VF_2020_17_1

    Fürdőélet, képeslap

    Képes levelezőlap, szabadtéri kép, csoportkép, fürdőzők csoportja, korabeli fürdőruhában. Előtérben egy család áll a vízben anya és apa három fiúgyermekükkel. Adatok a leltárkönyv és a tárgy feliratai alapján.

  • VF_2020_16_1

    Fürdőélet, képeslap

    Képes levelezőlap, szabadtéri kép, csoportkép, fürdőzők csoportja, korabeli fürdőruhában. Két nő, két fiatal, és két gyermek fekve lubickol a vízben. A nőkön fürdősapka látható. (postatiszta) Adatok a leltárkönyv és a tárgy feliratai alapján.

/191
<< >>