rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 22

Találatok szűrése
/3
<< >>
  • lead_716122

    Kalocsai-Pécsi Diákszemle - 1927. szeptember

    szöveg
    minősített tartalom

    Egyesüljünk: hitben, szeretetben és munkában.

    KALOCSAI-PÉCSI DIÁKSZEMLE - Alcím: Egyesüljünk: hitben, szeretetben és munkában. - Megjelenés: havonként, július és augusztus kivételével. 1924. decemberétől - 1933. júniusáig. - Formátum: fekete-fehér. - Terjedelem: 8-16 oldal. - A digitalizált terjedelem: 52 mappában 1.100 fájl, 7 GB. - Felelős szerkesztő: Steuer György, 1925. június: nincs feltüntetve, 1925. szeptember: Steuer György. - Felelős kiadó: Havlik János, 1925. június: nincs feltüntetve, 1925. szeptember: Havlik János, 1927. október: Steuer György. - Nyomda: Apostol, 1926. december: nincs feltüntetve, 1927. január: Apostol, 1927. április: Árpád nyomda, Kalocsa, 1927. október: Dunántúl, Pécs.

  • Magyarország-Ausztria válogatott

    Magyar Híradó 188. (1927. szeptember)

    audiovizuális anyag

    Ennek a híradóeseménynek sajnos nem maradt fenn filmanyaga. Címe, témája csak a korabeli forrásokból volt rekonstruálható.

  • Csonka Biharvármegye leventéinek versenye Berettyóújfalun

    Magyar Híradó 187. (1927. szeptember)

    audiovizuális anyag

    Ennek a híradóeseménynek sajnos nem maradt fenn filmanyaga. Címe, témája csak a korabeli forrásokból volt rekonstruálható.

  • Ferencváros-Vienna labdarúgó mérkőzés

    Magyar Híradó 186. (1927. szeptember)

    audiovizuális anyag

    KÉPEK A BARANYAVÁRMEGYEI LEVENTÉK PÉCSI VERSENYÉRŐL. FERENCVÁROS – VIENNA LABDARÚGÓ MÉRKŐZÉS. EREDMÉNY: 2:0. HÚSZ PONT KÜLÖNBSÉGGEL GYŐZTE LE BUDAPEST PÁRIS ATLÉTÁIT. BARSI LÁSZLÓ GYŐZELME A 400 MÉTERES SÍKFUTÁSBAN. IDŐ: 49,6 MP. SZEPES BÉLA TÚLDOBJA CSEJTEY RÉGI REKORDJÁT. A ZOOLÓGIAI KONGRESSZUS RÉSZTVEVŐINEK LÁTOGATÁSA A HORTOBÁGYON. A HALASTAVAK. A MÉNES. BUJDOSÓ JÁNOS CSIKÓS AUTÓGRAMMOT AD A KÜLFÖLDIEKNEK. A CIFRA GULYA. A HORTOBÁGYI CSÁRDA MELLETT… GYAKORLAT TESZI A MESTERT.

  • Nagybányai vitéz Horthy Miklós, a Johannita rend új kommendatora

    Magyar Híradó 185. (1927. szeptember)

    audiovizuális anyag

    NAGYBÁNYI VITÉZ HORTHY MIKLÓS, A JOHANNITA REND ÚJ KOMMENDATORA, A REND LOVAGJAIVAL A BUDAI VÁRPALOTA ERKÉLYÉN. A KARDVÍVÁS KÉTSZERES EURÓPABAJNOKA: DR. GOMBOS SÁNDOR VICHYBŐL HAZAÉRKEZIK. A KÜLFÖLD ERŐS RÉSZVÉTELE MELLETT DŐLT EL AZ EZÉVI MAGYAR TENISZBAJNOKSÁGOK SORSA. KÉPEK A MÉRKŐZÉSRŐL. ELŐKELŐSÉGEK ÉS RÉSZTVEVŐK ÉRKEZÉSE A X. NEMZETKÖZI ÁLLATTANI KONGRESSZUS MEGNYITÁSÁRA. CSODÁLATOS ÉLETHŰEN PREPARÁLT RITKA FEHÉR ORRSZARVÚ, – HORTHY JENŐ AJÁNDÉKA A NEMZETI MÚZEUMNAK – MELYET AZ ÖSSZES TERMÉSZETTUDÓSOK MEGCSODÁLTAK.

  • Képek az Állatkertből

    Magyar Híradó 184. (1927. szeptember)

    audiovizuális anyag

    AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓK GÖDÖLLŐN, A KORMÁNYZÓ UZSONNÁJÁN. SÉTA A PARKBAN. RÉSZLETEK A MAGYAR ATLÉTIKAI BAJNOKI VERSENYEKRŐL. PÜSPÖKY (MAC) GYŐZÖTT A 110 MÉTERES GÁTFUTÁSBAN. DARÁNYI (MAC) A SÚLYDOBÁS BAJNOKA 14,32 M. KÉSMÁRKY (BBTE) 190 CM UGRÁSSAL MEGNYERTE A MAGASUGRÓ BAJNOKSÁGOT. KÉPEK AZ ÁLLATKERTBŐL. HUNGÁRIA - BEOGRADSKI S. K. LABDARÚGÓ MÉRKŐZÉS. EREDMÉNY: 4:0. A VENDÉGCSAPAT. A GYŐZTES HUNGÁRIA CSAPAT. SZERB NÉZŐKÖZÖNSÉG A TRIBÜNÖN. GÓL.

  • lead_VF_6356

    Ipartestületi hajókirándulás, Balatonfüred, (1927)

    kép
    minősített tartalom

    A fényképen egy balatoni hajókirándulás vidám pillanata látható, a Magyar Szállodások Vendéglősök és Kocsmárosok Országos Szövetségének szervezésében. A fotón felismerhetőek a következők: Molnár, Molnárné, Lókody I., Lókody Juliska, Varga József és az elnök Keszey Vincze. Másnap 8-án, Székesfehérváron tartották meg évi rendes kongresszusukat.

  • VF_25353

    Wagner Vilmos Terézvárosi Pilseni Sörcsarnoka

    kép
    minősített tartalom

    Haggenmacher Henrik (Winterthur, 1827. november 6. – Budapest, 1917. június 5.) svájci származású magyar nagyiparos. 1867-ben több terménykereskedővel együtt megvásárolta a Barber és Klusemann által 1854-ben alapított kőbányai serfőzdét, és „Első Magyar Részvényserfőzde" néven üzemeltette. Kiszállva ebből az üzletből, már mint vagyonos gőzmalomtulajdonos, 1867-ben megvette a Frohner család promontori sörfőzdéjét. 1875-re üzeme termelékenységben a második volt a Dreher Antal-féle kőbányai sörgyár mögött. A filoxéra-tetű magyarországi kártételei miatt az 1891-92-es üzleti évben az ország sörtermelése megkétszereződött. 1905-re már csak 90 serfőzde maradt talpon, s négy nagy gyár adta termelés 90%-át. Az „Ifj. Haggenmacher Henrik Sörgyár” az országos növekedést meghaladva, két és félszeresére növelte termelését. Budapesten kívül Székesfehérváron, Vácott is létrejöttek telepek. 1899-ben cégvezetőként belépett legfiatalabb testvére, Oszkár is, aki 1901-től a cég társult tagja lett. Az 1880-as években telekfelvásárlásokkal növelte vagyonát. Jelentős ingatlanai voltak a Lipót (ma Szent István) körúton, az Andrássy út Nagymező és Jókai utca közötti szakaszán (ezeket ma is Haggenmacher palotáknak hívják), valamint a Szentkirályi utcában is. Az Andrássy út 44-es számú Haggenmacher tömb Jókai tér felőli oldalán 1885-ben nyitotta meg Jahn Ede kocsmáros a Terézvárosi Pilseni Sörcsarnokot. Halála után Wagner Vilmos vette át az üzletet. 1933-ban alaposan átalakították és Haranghy Jenő festményeivel díszítették. Főleg a környékbeli színházak és az Opera művészei és közönsége látogatta. A II. Világháború után Jókai és Opera néven működött tovább mulatóként és étteremként. A rendszerváltás idején megszűnt és bezárták. Ebben a házban a második emeleten született Jahn Ede fia Jahn Ferenc, dr. (Budapest, 1902. február 7. – Dachau, 1945. május 5.) orvos, publicista. A Pilseni sör 1842-ben született a csehországi Pilsenben. Mai minőségének elérésében nagy szerepet kaptak a bajor serfőző mesterek is. A Pils 1872-ben lett divatos sör Berlinben, és így lett előbb a németek, majd egész Európa egyik legkedveltebb söre. Fontos jellemzői az igen magas komlótartalom és a tartós habkorona. A pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti pilseni fő alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a maláta és a sörélesztő. A főzés ideje hagyományosan 12 óráig tart, amelyet 6 hetes érlelés követ. Pilsner Urquell jelentése magyarul: „a pilseni ősforrás”.

  • VF_28795

    Hotel Gellért

    kép
    minősített tartalom

    A Gellért Szálló és Gyógyfürdő a kezdetektől napjainkig 1894-ben kezdődött el a Ferenc József – ma Szabadság-híd építése, ezzel együtt a Gellért tér rendezése. A Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő építését 1911-ben kezdték el, azonban az első világháború késleltette a munkákat. A század eleji palota-szállók elegáns, szecessziós stílusában megépített szállót 1918 szeptemberében nyitották meg. Akkoriban a Szabadság-híd budai hídfője egyben forgalmas hajó és hidroplán repülőgép kikötője is volt. A több évtizedes hagyományokkal rendelkező, patinás hotel ma is Budapest egyik színfoltja. Az épületet Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervezte, akikre Lechner Ödön munkái voltak nagy hatással. A szálloda jellegzetes portálja fölött Gárdos Aladár reliefcsoportjai sorakoznak, míg a Fürdő főbejáratát Róna József nagyszabású gyógyulást jelképező szobrai díszítik. A négyemeletes szálloda a megnyitáskor összesen 176 szobából állt. A lakosztályokat vezetékes, termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el. Röviddel a Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő – férfi és női termálfürdő – átadása után, 1918. október 31-én kitört az őszirózsás forradalom, és 1919 végéig a szállodát katonai célokra vették igénybe. A politikai és társadalmi helyzet normalizálódása a Hotelt és Fürdőt visszaadta eredeti rendeltetésének, újra megnyithatta kapuit a polgári lakosság számára. A két világháború között a szálloda pazar belső tereivel, teraszaival és medencéivel hamar a budapesti társasági élet központjává vált. Már 1921. október 1-jén Budapesten tartották a szállodások nemzetközi kongresszusát. A szálloda vendégkönyvébe világhírességek írták be nevüket. A magyar kormányzó és a mindenkori magyar kormány tagjai mellett Európa királyi házainak főhercegei és főhercegnői, polgármesterek, maharadzsák, költők, művészek és milliomosok laktak a szállodában. 1927-ben, Sebestyén Artúr tervei alapján elkészült a hullámfürdő, és ekkor adták át a 60 új szobát is. A hullámfürdő az eredeti hullámberendezéssel a mai napig kellemes hullámokat vet a fürdőzők nagy örömére. 1933-ban a szálló télikertjében átalakításba kezdtek, egy évvel később megnyitásra került a pezsgőfürdő is. A szálloda éttermeit már a kezdetektől a főváros jeles szakembereinek adták bérbe. 1927-től Gundel Károlynak ítélték oda a bérleti jogokat. Tevékenységüknek, melyet húsz éven át gyakoroltak, nagy része volt abban, hogy a Gellért Szálló felzárkózott a világ grand hoteljeinek sorába, és előkelő rendezvényei Európa-szerte újságcikkek témái lettek. Itt született meg Gundel Károly három híres étele is: a fogas Rothermere, a bakonyi gomba és a pittsburgi borjúborda. Sajnos a II. világháború jelentős sebeket ejtett a szálloda épületén, a dunai oldal teljesen, a hegyoldali rész részlegesen kiégett. Az újjáépítés 1946-ban kezdődött a hegyoldali részen, majd 1957-ben elkezdődött a dunai rész rekonstrukciója is. 1960-ban alakították át a mai képükre a Duna termet, a Márvány termet, a Gobelin termet és a Tea Szalont, valamint az Eszpresszót. Újra világhírű vendégeket fogadott a Szálloda, és a lista szinte végtelen. Yehudi Menuhin hegedűművész a második világháború után az első híres szállóvendég volt, aki a Gellért vendégszeretetét többször is élvezhette. Államférfiak, politikusok, osztrák kancellárok, Pachlavi iráni sah és családja, a nepáli király, a dalai láma, Casarolli bíboros vatikáni államtitkár, Heisenberg Nobel-díjas tudós, Sabin amerikai tudós, világhírű filmszínészek, zeneművész, valamint sokan mások... Az 1970-es évekig a Gellért Szálloda reprezentálta a magyar idegenforgalom élvonalát. Ezekben az évtizedekben a szálloda szakemberek nevelésében is az élen járt és számos olyan szállodai és éttermi szolgáltatást is bevezetett, mely úttörőnek számított a háború utáni Magyarországon. A Gellértben fizethetett először a vendég saját országának valutájával. Itt lépett először szolgálatba az első reptéri transzfer kocsi és először került minibár a vendégek szobáiban. A Gellért Szálloda Söröző Étterme alkalmazta először a svájci tányérszervizt. A szállodában két desszertkülönlegesség is híressé vált, az egyik a száraz gyümölcsökben bővelkedő Posztobányi Puding (Gellért puding), valamint a gazdag csokoládékrémmel töltött Gellért tekercs. Ez utóbbi titkos receptjét már sokan próbálták utánozni, de az igazi még mindig a Szállodában kóstolható meg. A jelenlegi Gellért Szállodában 234 szoba áll a vendégek rendelkezésére, ebből 13 lakosztály, 38 superior kétágyas, 94 standard kétágyas, 49 egyágyas fürdőszobás és 40 egyágyas zuhanyzós szoba. A szobák részben a szálloda Duna-parti főhomlokzatán helyezkednek el, balkonnal és szép dunai kilátással rendelkeznek. A szálloda és gyógyfürdő üzemeltetését ma két külön cég látja el, a Szálloda a Danubius Zrt. tulajdonában van. A Danubius Hotels Classic Collection brand tagja, amely az egyedülálló környezet és az elsőrangú kiszolgálás biztosítéka. A fürdőt, az uszodát és a gyógyászatot a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. üzemelteti, mely nemrég fejezte be a páratlan szépségben megmaradt fürdő rekonstrukcióját. A szabadtéri hullámfürdő és a hullám-terasz termálvizű medencével is kiegészült. (www.danubiushotels.com A Gellért története: Gellért-hegy, Gellért szálló és gyógyfürdő) A képeslapot 1927 szeptember 16.-án adták fel Balatonfüredre piros 8 filléres bélyeggel.

  • VF_7965

    Országos Vendéglős Kongresszus, Székesfehérvár, 1927.

    kép
    minősített tartalom

    Az 1927-es , Székesfehérváron tartott Országos Vendéglős Kongresszuson megjelent tagokról készített csoportkép, a székesfehérvári Polgári Sörfőzde (Haggenmacher?) raktárának udvarán. Az x-el jelöltek: Lókody, Kemény, Varga József, Lókody Juliska. Középen ül Keszey Vince ipartestületi elnök.

/3
<< >>