rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 686

Találatok szűrése
/69
<< >>
  • Az Országalmánál

    Az Országalmánál

    kép
    minősített tartalom

    1940 körül. Anyuka és kislánya az Országalmánál.

  • Fertőd

    Révhelyi Elemér képei – Fertődi Esterházy-kastély

    kép
    minősített tartalom

    Fertőd az 1930-as, 1940-es években

    A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. A kastélyegyüttes a XVII. századi kisebb fõúri rezidencia épületeinek felhasználásával 1720-ban, majd mai formáját is elnyerve 1762-84 között épült, barokk, rokokó és copf stílusban. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett, és itt élt és alkotott a nagyszerű zeneszerző, Josepf Haydn is.

    Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!" E mondat jegyében épült fel az ország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya a Fertő-tó nádrengeteggel szegélyezett lápos, vadban gazdag vidékén.

  • Fertőd

    Révhelyi Elemér képei – Fertődi Esterházy-kastély terem

    kép
    minősített tartalom

    Fertőd az 1930-as, 1940-es években

    kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. A kastélyegyüttes a XVII. századi kisebb fõúri rezidencia épületeinek felhasználásával 1720-ban, majd mai formáját is elnyerve 1762-84 között épült, barokk, rokokó és copf stílusban. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett, és itt élt és alkotott a nagyszerű zeneszerző, Josepf Haydn is.

  • Fertőd

    Révhelyi Elemér képei – Fertődi Esterházy-kastély díszterem

    kép
    minősített tartalom

    Fertőd az 1930-as, 1940-es években

    A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. A kastélyegyüttes a XVII. századi kisebb fõúri rezidencia épületeinek felhasználásával 1720-ban, majd mai formáját is elnyerve 1762-84 között épült, barokk, rokokó és copf stílusban. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett, és itt élt és alkotott a nagyszerű zeneszerző, Josepf Haydn is.

    A díszterem 1767-ben, előtere pedig 1768 körül lett kész. A mennyezeti képet Josef Ignaz Mildorfer, a bécsi képzőművészeti akadémia professzora festette csakúgy, mint három évvel korábban a kastélykápolna kupolafreskóját. A dísztermen jól látható, hogy kialakítása és berendezése vagyonokat emésztett fel.

    A terem négy sarkában álló, évszakokat ábrázoló szobrokat Josef Ressler bécsi akadémiai szobrász alkotta. Ezek a szobrok az idő körforgására emlékeztették a látogatókat, valamint arra is utalhattak, hogy Esterházy gazdagsága a földből származik, hiszen a mezőgazdasági termelés az évszakok ritmusát követi.

    A falak és a mennyezet találkozásánál látható stukkódíszek szintén a tulajdonosra utaltak: a fegyverek a herceg fényes katonai karrierjét idézték fel. A kandallók Langwieder műhelyében készültek salzburgi márványból. Eredetileg a keleti és a nyugati falon lévő összesen négy képkeretben Wolfgang Köpp olajfestményeit helyezték el. A II. világháború végén ezek a képek elpusztultak, a díszterem pedig romos állapotba került. Az 1950-es évek elején terményeket tároltak benne. A műemléki felújítás csak 1957-ben kezdődött el. Akkoriban azonban nem pontosan restaurálták a teret. A teljes rekonstrukcióra 2010–2011-ben került sor.

  • Fertőd

    Révhelyi Elemér képei – Fertődi Esterházy-kastély

    kép
    minősített tartalom

    Fertőd az 1930-as, 1940-es években

    A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója. Fertőd Eszterháza településrészének keleti részén helyezkedik el, a központjától mintegy 400 méterre, a várost nagyjából kelet-nyugati irányban átszelő 8518-as út mentén. Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, mint Martinelli, Jacoby és Hefele Menyhért, de a műegyüttes alkotója lényegében Esterházy (Fényes) Miklós volt. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki a jelenlegi épületegyüttes, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. „Magyar Versailles”-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának.

  • Fertőd

    Révhelyi Elemér képei – Fertődi Esterházy-kastély francia kertje

    kép
    minősített tartalom

    Fertőd az 1930-as, 1940-es években

    A kastély barokk parkjának fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceg idejében volt. Ekkor a kastély két oldalán lévő hercegi és a hercegnéi lakosztályhoz szobrokkal és kővázákkal díszített kamarakertek kapcsolódtak. A kaviccsal felszórt díszudvart szökőkutak díszítették. A 300 hektáros parkban szobrok, szökőkutak, vízesések, mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak és kínai pagoda szolgálta a szertelen rokokó pompát.

    A kastélypark A kastély körül a hajdani csertölgyes kapcsolódó részein, barokk szokásként franciaparkot alakítottak ki. A francia típusú kertekre jellemző zöld növények díszítik a centrumból sugárirányban szétágazó utakat, a végpontjukban kápolna vagy egy-egy kegyszobor állt. A 19. században a mértani formákból építkező parkot a természethez jobban igazodó angolparkká formálták. Az évtizedek során elvadult parkot az 1800-as évek végén Esterházy Miklósné gróf Cziráky Margit hozatta rendbe. A hercegasszonynak hívott grófnőnek köszönhető a mai kép. A park Fertőd határában három természeti egységet kapcsol egybe: Az egyiket a süttöri égerszerű erdőben az egykori vadászatok telkén álló mocsárciprusok és a velük ültetett tölgyesek alkotják. A hercegi pár pihenőhelyéül szolgált. A második elem a hercegasszony allé, ezt két kilométer hosszan mocsárciprusok és tölgyesek alkotják. A harmadik rész a sírdomb. A művészien kialakított földhalmon létesített fenyő- és egzótapark veszi körül a parképítő Cziráky Margit (1874-1910) és Esterházy Miklós Pál (1869-1920) kettős sírját.

  • Fertőd

    Révhelyi Elemér képei – Fertődi Esterházy-kastély

    kép
    minősített tartalom

    Fertőd az 1930-as, 1940-es években

    A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. A kastélyegyüttes a XVII. századi kisebb fõúri rezidencia épületeinek felhasználásával 1720-ban, majd mai formáját is elnyerve 1762-84 között épült, barokk, rokokó és copf stílusban. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett, és itt élt és alkotott a nagyszerű zeneszerző, Josepf Haydn is.

  • Fertőd

    Révhelyi Elemér képei – Eszterháza kovácsoltvas díszkapu

    kép
    minősített tartalom

    Fertődi Esterházy kastély

    Fertőd az 1930-as, 1940-es években

    Eszterháza kovácsoltvas díszkapuját Hefele tervei alapján Johann Karl Franke kovácsmester kivitelezte. A kert kovácsoltvas oldalkapuit is ő készítette el.

    A kovácsoltvas kapuk és épületrácsok Európa-szerte a barokk és a rokokó korszak kedvelt építészeti elemei voltak. A növényi formákat idéző bonyolult elemekkel kiképzett rácsok a paloták, kastélyok, polgárházak, templomok és középületek díszeivé váltak.

  • Fertőd

    Révhelyi Elemér képei – Fertődi kastély és díszudvara

    kép
    minősített tartalom

    Fertőd az 1930-as, 1940-es években

    Fertőd leghíresebb látnivalója, Magyarország legnagyobb és legszebb barokk kastélya az Esterházy-kastély.

    Díszudvar
    A remekmívű kovácsoltvas főkapun belépve tárul elénk a kastélyszárnyak ölelte díszudvar, amely eredetileg nem kertként, hanem ünnepi aktusok – például főispáni beiktatás, fogadási felvonulás – helyszíneként szolgált, s ezért a 18. században nem volt növényzettel beültetve.

    A díszudvarról a kastély reprezentatív termei a kétkarú, kovácsoltvas korláttal szegélyezett lépcsőn is megközelíthetők. A lépcsőt puttó szobrocskák díszítik, melyek lámpásokat tartanak. A korláton szerepel az Esterházy család hercegi ágának címere is, melynek szomszédságában egy-egy kőváza áll.

    A fertődi Esterházy-kastély, a hajdani Eszterháza rokokó díszlépcsője a kastély Észak felé néző díszudvarában emelkedik és az I. emeleti díszterem előterébe vezet.

  • Fertőd

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Fertődi kastély homlokzatdísz

    Sárkánnyal küzdő szobor

    Fertőd az 1930-as, 1940-es években

/69
<< >>