rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 612

Találatok szűrése
/62
<< >>
  • Az Országalmánál

    Az Országalmánál

    kép
    minősített tartalom

    1940 körül. Anyuka és kislánya az Országalmánál.

  • Keszthely

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Oroszlános kút

    Festetics kastély részlet címerrel

    Keszthely az 1930-as, 1940-es években

    Az oroszlános kút Festetics László idejében, 1822-ben épült a kastély könyvtárszárnyához közel, attól nyugatra. A négyzet alaprajzú klasszicista stílusú kútházat a Festetics család címerállatai, az oroszlánok díszítik, melyet a kor ismert bécsi szobrásza, Joseph Klieber faragta, magát a kútházat és annak egyéb faragványait pedig helyi mesterek készítették. Az oroszlánok elé egy félköríves medencét alakítottak ki, abba folyik az oroszlánok szájából a víz.

    Festetics Kristóf Keszthelyt választotta birtokai központjának, és kastély építésébe kezdett az uradalom területén. Ebből az építési periódusból (1745-1750) származik a jelenlegi épület középső, keleti szárnya. A barokk stílusú, egyemeletes, U alakú kastélynak nagyon kismértékben kiugró oldalszárnyai voltak, és a korabeli leltár szerint 34 helyiséggel rendelkezett. Az épület középtengelyében, a földszinten volt a kocsiáthajtó, felette pedig a nagyebédlő. Már Kristóf idején, majd pedig fia, Festetics (III.) Pál alatt több bővítési terv készült, ám ezek nem valósultak meg. A tervek az U szárnyainak meghosszabbítását célozták, illetve ezek végéhez L alakban csatlakozó szárnyrészeket mutattak. A kastély átalakítását végül Pál fia, Festetics (I.) György kezdte meg 1792-ben. A tervezett U alak két hátranyúló szárnyából csak a déli, könyvtári szárny épült fel klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A belső munkálatok 1804-ig tartottak. Ma a nagykönyvtár, az alatta lévő egykori levéltár (márványterem) és a kápolna őrzi leginkább a György-kori bővítést. A következő jelentős átépítést és bővítést 1883-1887 között Festetics (II.) Tasziló végeztette a kastélyépületen historizáló (neobarokk és neorokokó) stílusban. Meghosszabbíttatta a középső, keleti szárnyat, és végre elkészült az északi szárny, amely a báltermek és a vendéglakosztályok befogadására szolgált. Ekkor épült fel a torony is. Az egész épületet új manzárdtetővel fedték le, valamint központi fűtéssel és vízvezetékkel látták el. A homlokzatok és a belső terek, elsősorban a lépcsőházak átalakításával együtt ekkor nyerte el a kastély mai formáját.

  • Keszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

     Huszár-Purgly kastély

    Keszeg az 1930-as, 1940-es években

    A kastély tulajdonképpen nem egy épület, hanem egy főépületből és két melléképületből álló épületegyüttes. A kastély szabadon álló, T alaprajzú, földszintes épület, kontytetővel, az utcai szárny mélységét átfogó, magasabb középrizalit fölött manzárdtetővel. Az utcai szárny egytraktusos, hátsó folyosóval. A helyiségek részben tükörboltozatosak, részben síkmennyezetesek. A hátranyúló udvari szárnyban csehsüveg–, donga–, tükörboltozatos és síkmennyezetes helyiségek. A kastély déli, utcai homlokzatához kétoldalt pilléres-kővázás kapuk, tovább a keleti kapuhoz kerítésfal kapcsolódik. A két melléképület hosszanti téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetővel fedett. Az egyik, a nyugati telekhatáron áll, közvetlenül a kapu mellé építve. A másik, az egykori istálló és kocsiszín, a keleti telekhatáron, rövidebb homlokzatával a kerítésfalhoz csatlakozva. Helyiségeik síkfödémesek.

  • Keszthely

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Festetics-kastély látképe

    Keszthely az 1930-as, 1940-es években

    Keszthely – és egyben a Festetics család – legjelentősebb alakja Festetics György (1755–1819), aki 1791-től élt Keszthelyen. 1799 és 1801 között könyvtári szárnyat épített a kastélyhoz, számos folyóirat, szépirodalmi mű megjelenését támogatta. 1817-től évente kétszer rendezte meg a Helikon ünnepségeket, melyen a Dunántúl legnevesebb költőit, íróit látta vendégül. Innen a Berzsenyi Dániel szájából elhangzó mondás, amely Keszthelyt „kis magyar Weimar”-nak nevezi. A Helikon könyvtár kb. 80 ezer kötetes gyűjteményét a Festetics család hozta létre. A könyvek között több régi enciklopédia és régi nyomat található. Ez Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára. A könyvtár nevezetes nagytermének faragott tölgyfa bútorait Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.

    A kastélypark A 42 hektáros park természetvédelmi terület. Több különleges fafajta található benne. A kínai páfrányfenyőket még Festetics György idejében ültették. A legidősebb fa egy 400 éves kocsányos tölgy

  • Keszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

     Huszár-Purgly kastély udvari kapu

    Keszeg az 1930-as, 1940-es években

    A kastély tulajdonképpen nem egy épület, hanem egy főépületből és két melléképületből álló épületegyüttes. A kastély szabadon álló, T alaprajzú, földszintes épület, kontytetővel, az utcai szárny mélységét átfogó, magasabb középrizalit fölött manzárdtetővel. Az utcai szárny egytraktusos, hátsó folyosóval. A helyiségek részben tükörboltozatosak, részben síkmennyezetesek. A hátranyúló udvari szárnyban csehsüveg–, donga–, tükörboltozatos és síkmennyezetes helyiségek. A kastély déli, utcai homlokzatához kétoldalt pilléres-kővázás kapuk, tovább a keleti kapuhoz kerítésfal kapcsolódik. A két melléképület hosszanti téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetővel fedett. Az egyik, a nyugati telekhatáron áll, közvetlenül a kapu mellé építve. A másik, az egykori istálló és kocsiszín, a keleti telekhatáron, rövidebb homlokzatával a kerítésfalhoz csatlakozva. Helyiségeik síkfödémesek.

  • Keszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Huszár-Purgly kastély

    Keszeg az 1930-as, 1940-es években

    A kastély tulajdonképpen nem egy épület, hanem egy főépületből és két melléképületből álló épületegyüttes. A kastély szabadon álló, T alaprajzú, földszintes épület, kontytetővel, az utcai szárny mélységét átfogó, magasabb középrizalit fölött manzárdtetővel. Az utcai szárny egytraktusos, hátsó folyosóval. A helyiségek részben tükörboltozatosak, részben síkmennyezetesek. A hátranyúló udvari szárnyban csehsüveg–, donga–, tükörboltozatos és síkmennyezetes helyiségek. A kastély déli, utcai homlokzatához kétoldalt pilléres-kővázás kapuk, tovább a keleti kapuhoz kerítésfal kapcsolódik. A két melléképület hosszanti téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetővel fedett. Az egyik, a nyugati telekhatáron áll, közvetlenül a kapu mellé építve. A másik, az egykori istálló és kocsiszín, a keleti telekhatáron, rövidebb homlokzatával a kerítésfalhoz csatlakozva. Helyiségeik síkfödémesek.

  • Keszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Keszegi Szent Imre templom szentély

    Keszeg az 1930-as, 1940-es években

    Az egyhajós, előreugró középtornyos keletelt templom 1706-ban készült barokk stílusban, majd 1747-ben és 1764-ben megnagyobbították. Főhomlokzatát párkányok, egyenes vonalú oromfalak díszítik, félköríves kerettel épült bejárata a gúlasisakos torony alatt nyílik. A hajó oldalfalait lizéniák tagolják, a keskenyebb szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Északi oldalához csatlakozik a sekrestye, és ugyanitt épült a Huszár család kriptája is. A templom belső tere dongaboltozatos, a hajónál három, a szentélynél öt fiókboltozattal. Berendezéséből említést érdemel a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, és az ezeken elhelyezett XVIII. század végi kisméretű szobrok.

  • Keszeg

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Keszegi római katolikus Szent Imre templom

    Keszeg az 1930-as, 1940-es években

    Az egyhajós, előreugró középtornyos keletelt templom 1706-ban készült barokk stílusban, majd 1747-ben és 1764-ben megnagyobbították. Főhomlokzatát párkányok, egyenes vonalú oromfalak díszítik, félköríves kerettel épült bejárata a gúlasisakos torony alatt nyílik. A hajó oldalfalait lizéniák tagolják, a keskenyebb szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Északi oldalához csatlakozik a sekrestye, és ugyanitt épült a Huszár család kriptája is. A templom belső tere dongaboltozatos, a hajónál három, a szentélynél öt fiókboltozattal. Berendezéséből említést érdemel a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, és az ezeken elhelyezett XVIII. század végi kisméretű szobrok.”

  • Kecskemét

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Keszegi római katolikus Szent Imre templom

    Keszeg az 1930-as, 1940-es években

    A keszegi római katolikus Szent Imre templom Az egyhajós, előreugró középtornyos keletelt templom 1706-ban készült barokk stílusban, majd 1747-ben és 1764-ben megnagyobbították. Főhomlokzatát párkányok, egyenes vonalú oromfalak díszítik, félköríves kerettel épült bejárata a gúlasisakos torony alatt nyílik. A hajó oldalfalait lizéniák tagolják, a keskenyebb szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Északi oldalához csatlakozik a sekrestye, és ugyanitt épült a Huszár család kriptája is. A templom belső tere dongaboltozatos, a hajónál három, a szentélynél öt fiókboltozattal. Berendezéséből említést érdemel a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, és az ezeken elhelyezett XVIII. század végi kisméretű szobrok.”

  • Kecskemét

    Révhelyi Elemér képei

    kép
    minősített tartalom

    Piarista templom szentély

    Kecskemét az 1930-as, 1940-es években

    A Piarista templom alapkövét 1729-ben helyezték el, hajója már 1742-ben elkészült, tornya csak 1765-ben. Építését 3 évtizeden át maga a házfőnök, Demka Sándor irányította. A négy boltszakaszos templom Privigyéről ideszállított szószéken elhangzott nemcsak diákjaik, tanáraik, városi polgárok hallgatták, hanem pásztorok is. A Felvidékről érkezett a Szentháromságot ábrázoló háromemeletes főoltár. A mellékoltárok közül a Nepomuki Szent Jánosról elnevezett, a Kalazanci Szent József és a Mária-oltár a legrégebbi.

    A Jókai utca elején, a Piaristák terének keleti oldalán a Piarista Rendház és Kollégium épületegyüttesének közepén található a Szentháromság piarista plébániatemplom. A XVIII. század elején épült templom az Alföld barokk épületeinek legszebb művészeti emléke. Az építkezést 1729-ben kezdték el Demka Sándor rektorsága alatt.

/62
<< >>