rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 10

Találatok szűrése
  • Fotó

    Fotó, Pápa

    kép
    minősített tartalom

    Portré: három nő karosszékben.

  • cover

    Szent Antal 1935 augusztus

    szöveg
    minősített tartalom

    Képes havi folyóirat

  • VF_24608

    Sipos Halászkert

    kép
    minősített tartalom

    Az alapító, Sipos Ferenc kiskocsmája a Martinovics téren volt, ahol öccse, Sipos Károly mellette tanulta a mesterséget. Amikor a népszerűségük miatt kinőtték a kiskocsmát, Sipos Károly 1925-ben megnyitotta a Kőbányai Halászkertet a Belső Jászberényi út 43-ban. Károly a közeli Kispest vendéglősétől, a Gödör tulajdonosától tanulta meg, hogy a városok belsejében is kedvelt lehet egy hal-vendéglő. Egy hajdani hirdetés szerint „ózondús levegőjű kerthelyisége árnyas fáival az úri társaságok kedvenc szórakozó helye” volt. Minden nap friss halászlét és túrós csuszát is hirdettek, csütörtökönként pedig nyársonsült készült a kertben – a vendégek előtt, biztosan jócskán ingerelve az arra járók szagló-szerveit. Sipos úr a szálkanélküli halászlé készítését is a kispesti vendéglősöktől tanulta és vitte át Óbudára. A Sipos kert ugyanis 1930-ban megszűnt Kőbányán, mert elköltözött Óbudára. A Lajos utca 46. szám alatt nagyon régóta működött kocsma. Első tulajdonosa Milacher Imre volt, aki üzletét 1883-ban nyitotta meg. Milacher Rozália 1885-től kezdődően vezette tovább a kocsmát. Ő feltehetően az előző tulajdonos leánya volt. Valószínűleg nemsokára férjhez ment és a kocsmát ettől kezdve özv. Milacher Imréné vezette. Milacherék további sorsáról nem tudunk, de üzletüket a következő tulajdonos, Sipos Károly szinte világhírűvé avatta. Sipos Károly 1880-ban született Nagykárolyban. Tanulmányait 1896-ban fejezte be és először vidéki városokban dolgozott, majd 1910-ben Budapestre költözött. Feleségül vette Hess Annát, aki régi vendéglős családból, az ismert Maloschik famíliából származott. Óbudán a 30-as évek rengeteg vendéglője és kiskocsmája mellett, nehezen indult be az üzlet, de a remek ételek, a jó hangulat és a sramli zene hamarosan egész Budapestről csábította a vendégeket. Sipos úr felújította az épületet, a kocsi-beállásra szolgáló nagykaput is megnyitotta a vendégek előtt, így rögtön a kerthelyiségbe jöhettek az emberek. Ahol a legszembetűnőbb a kert közepén álló szokatlanul nagy akvárium volt, tele élő halakkal. Amit a vendégek kiszemeltek, az hamarosan a tányérjukra került, miközben egy-két liter jó balatoni és Eger vidéki borral vészelték át a várakozási időt. A legközelebbi Duna-partnál egy kis uszályban várakoztatták a friss halakat. A közeli Duna parton hamarosan nyitottak egy kerthelyiséget, amely nagyjából a mai Dereglye utca végénél, a vízparton lehetett, kilátással a Margit szigetre. Itt volt a kikötőstég is, ahol megálltak a Dunán közlekedő hajók, és hétvégeken ontották a halászlére éhes városlakókat. Sipos úr az érkező kirándulókat azonnal becsábította (a remek halászlé-illatokkal) a vendéglőbe, mielőtt még „szétszélednének” a sok egyéb vendéglő felé. Nagyon sokat költöttek hirdetésekre, így az üzlet egyre jobban ment. Sípos Károly felkérést kapott egy hegyvidéki étterem vezetésére is. A Zugligetben bérelt vendéglő közel volt a villamos végállomáshoz, és 1939-ben már híressé is vált – akkoriban a hétvégeken még zengett a Buda környéki hegyvidék a kirándulók tömegétől. A háború kitörése miatt azonban a forgalom gyengébb lett, így Sipos úr már nem tudta folytatni a saját autójával a napi ingázást Óbuda és Zugliget között – a hegyi éttermét továbbadta. Óbudán azonban nem csökkent a forgalom, folyamatosan bővítették az üzletet (a házban lévő kis lakások megszüntetésével), sőt egyre több külföldi vendég is látni akarta Óbuda gyöngyszemét és kóstolni a híres halászlét, túrós csuszával. Megjelentek tehát a vendéglőről olyan képeslapok is, amelyeken a magyar mellett német felirat is volt. Sipos Károly 1942-ben sajnos 62 évesen meghalt. Az éttermet ezután felesége vezette egy évig, amikor férjhez ment Kugler Ferenchez, akinek nevére került az üzlet. Néhány képeslap hátoldalán is szerepel, hogy Tul: Kugler Ferenc. Egy év múlva a halászkert továbbra is Sipos néven üzemelt. Óbuda rekonstrukciója során tervbe vették a Lajos utca egy részének lebontását a Bécsi útig, hogy ide is házgyári lakótelepet építsenek. Egyetlen helyen akarták megőrizni a régi hangulatot - a Fő-téren és környékén -, mint egy rezervátumot. Csak a Sipost akarták megtartani, ezért Új Sipos néven a vendéglőt a Fő térre mentették át. Az Óbuda-Újlak revitalizáció 1981-ben, majd 1987-ben keletkezett rendezési tervei még az épület lebontásával számoltak, így az akkori tulajdonos – a név megmentése érdekében – az óbudai Fő téren lévő földszintes épületbe tette át a Halászkertet. Hosszas viták után azonban az 1992-es rendezési terv már a megmaradást engedte. Óbudán ekkor két Sipos lett: a Lajos utcai „Régi”, a Fő-téri az „Új”. A Régi Sipos viszont 2014-ben bezárt. (www.melyenszanto.blog.hu/2016/12/14/obuda_kifogyhatatlan_vendeglos_emlekei és www.egykor.hu) A képeslapot 1935 augusztus 26.-án adták fel Agárdon

  • VF_31_855

    Hévíz - képeslap, gyógyfürdő, 1935

    kép
    minősített tartalom

    A levelezőlap képes oldalán a Hévízi gyógytó látható, cölöpökre épített kupolás tavi fürdőházzal. Előtérbe egy tavirózsát "illesztett be" az alkotó, kézközelbe hozva Hévíz jelképét az indiai vörös tündérrózsát, amelyet Lovassy Sándor telepített be sikerrel 1898-ban. A fotó alatti fehér keretrészen baloldalon "Hévíz-gyógyfürdő", jobb oldalon "Tórészlet a fürdőházzal" felirat olvasható. Az évszám a postára adás időpontja illetve a kiadás éve is egyben.

  • VF_14_708

    Angol-magyar cserevonat utasai a Hősök terén

    kép
    minősített tartalom

    Angol-magyar cserevonat utasai a Hősök terén, megkoszorúzzák a Hősök Emlékkövét.

  • Lead 14124

    Badár Erzsébet fazekas mesterlevele

    kép

    Mesterlevél

  • Képeslap

    Képeslap, Pápa

    kép
    minősített tartalom

    Pápa, 6 kép: Bencés templom és rendház, Esterházy kastély, Fő utcai részlet, Esterházy út, Református Nőnevelő Intézet, Színház / Karcsay Miklósnak címezve

  • VF_20538

    Erzsébet Szálloda - képeslap, Parádfürdő, 1935

    kép
    minősített tartalom

    A parádfürdői Erzsébet szálló felső bejárata látható. Az 1893-ban épített szálloda északi oldalának első emeletéről fahíd vezetett a Felső-parkban lévő fürdőtelepre. Napjainkban az Erzsébet Park Hotel, Erzsébet-szárnyaként működik (2017). A dátum, a keltezés alapján.

  • VF_19_321

    Strand Panzió - képeslap, Balatonszárszó, 1935

    kép
    minősített tartalom

    A képen, a balatonszárszói Strand penzió boltíves, árkádos terasza látható. A rendkívül jó fekvésű - vízpart és a vasútállomás közvetlen közelében lévő - panziónak, az 1920-as évek végén Fábri Henrik, az 1930-as évek elejétől Móring Sándor volt a tulajdonosa. A hátoldalon, néhány soros kézzel írt ajánló olvasható, amelyből kiderül, hogy milyen kiadásokkal jár a településen a nyaralás: a menü 1 pengő, a reggeli 40 fillér, a tej literje 20 fillér. A képeslap feladója a fürdőtelep Nyugati villasorában lakott, a 200. számú telken. A dátum a postai bélyegző alapján.

  • VF_21861

    EMKE Kávéház a Blaha Lujza téren

    kép
    minősített tartalom

    A levelezőlap képes oldalán a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződése látható. A bal oldali saroképület földszintjén működött egykor az Emke kávéház. A mellette lévő ház aljában az Apolló Áruház kirakata látszik. A szemben lévő impozáns saroképületben működött a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Erzsébetvárosi Fiókpénztára. Az épület kupoláján egy Hermész szobor látható.