rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 12

Találatok szűrése
/2
<< >>
  • Pergő képek 1938 V. évfolyam 4. szám

    Pergő Képek 1938 V. évfolyam 4. szám

    Filmművészeti és amatőrfilmes művészeti folyóirat

  • Filmkultúra XI. évfolyam 6. szám

    Filmkultúra XI. évfolyam 6. szám

    Filmművészeti és tudományos folyóirat.

    A címlapon: Gálcsiky Jenő

  • Vásárhelyi Vera (1920-2000)

    Vásárhelyi Vera (1920-2000)

    Vásárhelyi Vera (1920-2000) barátnőivel.

  • Ferences Közlöny 1938/06

    Ferences Közlöny 1938/06

    XVIII. évfolyam, 6. szám

    Ferences Közlöny, 1938. június XVIII. évfolyam, 6. szám

  • lead_597086

    Pécsi Székesegyház

    Képeslap a Pécsi Székesegyházról.

    A Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény 1966 januárja óta gyűjti a Baranya megyére vonatkozó fotókat és képeslapokat. A 2016. február 1-i adatok szerint az állomány 11565 példányból áll. A 2012-ben elkezdődött digitalizálás eredményeként mintegy 59000 különféle méretű, típusú, fekete-fehér és színes felvétel található a Gyűjtemény digitális fotótárában, amely az elektronikus katalóguson keresztül kereshető. Tóth Tibor Endre neves képeslapgyűjtő, az elmúlt fél évszázad alatt mintegy 6000 darabból álló képeslapgyűjteményre tett szert. Az analóg formátumú, 98%-ban pécsi tartalmú kollekciót digitalizálás céljából 2017 januárjában a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye és a Pécs várostörténeti kutatási program rendelkezésére bocsátotta.

  • 232220_lead

    Fotó, Kővágóörs, cserkésztábor

    Vízhordás a kővágóörsi cserkésztáborban.

    A kép hátulján: Nagytábor, Kővágóörs, 1938. jún. 27 - júl. 11. Pongrácz János (inges), Szíjj Zoltán.

  • lead_404369

    Szabadtéri játékok, Missa Sollemnis

    A képeslapon az 1938-as Missa Sollemnis szabadtéri játékok láthatók. A képeslap felirata: "Pécs. Missa Sollemnis. Urvacsora"

    A Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény 1966 januárja óta gyűjti a Baranya megyére vonatkozó fotókat és képeslapokat. A 2016. február 1-i adatok szerint az állomány 11565 példányból áll. A 2012-ben elkezdődött digitalizálás eredményeként mintegy 59000 különféle méretű, típusú, fekete-fehér és színes felvétel található a Gyűjtemény digitális fotótárában, amely az elektronikus katalóguson keresztül kereshető.

  • 1186

    A Rákócziánum Középiskolai Katolikus Fiúinternátus diákjai díszmagyarban

    Az alábbi felvételen a győri Rákócziánum Középiskolai Katolikus Fiúinternátus diákjai láthatók díszmagyarban.

  • Lead Vezetők lapja, 1938. június-július

    Vezetők Lapja

    1938. június-július

    Módszertani folyóirat cserkészvezetők számára, mely hangsúlyosan foglalkozott a táborozás kérdéseivel és a honismereti munkával is.

  • Sorsjegy

    Sorsjegy

    70. jótékony-célú Magyar Királyi Állami Sorsjáték

    Egész-sorsjegy

    Magyarországi sorsjegyek: A sorsjegyek olyan papírok, amelyek egy adott időpontban a rajtuk feltüntetett sorszámmal nyereménysorsoláson vesznek részt. Korábban két alapvető típusa volt, az állami szervezésű osztálysorsjegy és a nem állami kibocsátású egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek. Magyarországon az osztálysorsjegyek 1897-ben jelentek meg az addigi állami lottó játék helyett. Ezeket évenként előre meghatározott sorozatokban, ún. osztályokban és időpontban húzták ki. A kibocsátott sorsjegyek felére nyeremény esett, és a sorsjegyekre befizetett összeget teljes egészében a nyeremények kifizetésére fordították. Ennek a sorsjegyüzletnek a hasznát a nyereményekből történő kb. 20%-os levonás, az el nem adott sorsjegyekre jutott nyeremények és a meg nem újított sorsjegyeknek más személyeknek történő teljes árú eladása képezte. Az egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek esetében a sorsolás alkalmával a nyeremények általában előre meghatározott különféle nagyságú pénzösszegek vagy ritkábban tárgyak. A kisorsolt nyeremények értéke természetesen alatta maradt a kibocsátott sorsjegyek összértékének, és a különbözet jelentette a kibocsátó hasznát. A sorsjegyek kibocsátását az állam engedélyezte különféle jótékony célból, amely lehetett valamilyen természeti katasztrófát követő segítségnyújtás vagy valamilyen kulturális, egyben közösséget szolgáló beruházás, mint például egy iskola megépítése. Magyarországon ilyen jellegű sorsjegyek a 19. század első felében jelentek meg először, és a 20. század közepéig képezték részét a humanitárius vagy kulturális célú tőkeszerzésnek.

/2
<< >>