rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 19

Találatok szűrése
/2
<< >>
  • lead_690024

    Pécsi Katolikus Tudósító 1938. november

    Pécsi Katholikus Tudósitó

    Alcím 1934. jan. 1.: A Katolikus Akció lapja, 1937. jan. 1.: Hitbuzgalmi és társadalmi folyóirat, 1939. jan.: Hitbuzgalmi, társadalmi és szociális folyóirat, 1939. márc.: Egyházmegyei és egyházközségi értesítő, 1940. márc. I.: A Pécsegyházmegyei Katolikus Akció lapja. Pécs. 1921. máj. 15. - 1944. nov. 1. Szünetelt: 1922. szept./okt. - 1925. ápr. 5. Megj. nincs feltüntetve, 1921. nov.: havonként, 1925. dec. 1.: nincs feltüntetve, 1927. nov. 27.: havonként [1935 1936-ban júl.- aug. kivételével], 1937. jan.: júl.- aug. kivételével havonként, 1939. márc.: havonként. Fel. szerk. Hajós György, 1922. jan./febr.: Kelemen Andor, Gergye Győző, 1925. ápr. 5.: Hajós György, 1926. szept. 11.: Ákos Ferenc, 1927. márc. 2.: Hajós György, 1927. nov. 27.: Kocsis László, 1934. jan. 1.: Györkös József, 1936. máj.: Gergye Győző. Főszerk. nincs feltüntetve, 1927. nov. 27.- 1930.dec. 1.: Hajós György, 1931. jan.: nincs feltüntetve, 1936. máj.: Hantos Béla, 1942. nov. 1.: nincs feltüntetve. Szerk. és k. A Pécsi Kat. Tudósító szerkesztő bizottsága, 1922. jan./febr.: nincs feltüntetve. Kiadja 1937. jan. 1.: A Pécsi Katolikus Akció Központi Tanácsa, 1937. márc. 1.: A Pécs-egyházmegyei Katolikus Akció Tanácsa, 1940. aug. 1.: nincs feltüntetve. Fel. k. nincs feltüntetve, 1934. dec.: Tiborcz Benedek. Ny. Dunántúl, 1925. dec. 22.: Haladás, 1933. máj. .1: Dunántúl. 8 r., 1939. jan. 4 r. Megjegyzés: A szünetelés után 1925. ápr. 5-én mint 1. évf. 1. sz. indul újra. -1925. dec. 1-jén az egyházi évvel induló új évfolyam 4. évfolyamaként jelenik meg. 1929. jan. 1-jétől az évfolyamszámozás a naptári évhez igazodik. - Wünscher 1927. évi kötete szerint kiadója már abban az évben Tiborcz Benedek, az 1930. évi kötet szerint a laptulajdonos Tiborcz Benő, a fel. k. Loszhart Kázmér, az 1931. évi kötet szerint a fel. k. Loschert Kázmér.

  • Filmkultúra XI. évfolyam 11. szám

    Filmkultúra XI. évfolyam 11. szám

    Filmművészeti és tudományos folyóirat.

    A címlapon: Zilahy Lajos

  • A film 1938 V. évfolyam 11. szám

    A film 1938 V. évfolyam 11. szám

    Filmművészeti folyóirat

    A címlapon: Egry Mária és Rajnay Gábor

  • Lead A Földgömb, 1938. november

    A Földgömb

    A Magyar Földrajzi Társaság népszerű folyóirata

    1938. november, (XI. évfolyam, 11.szám)

    A Magyar Földrajzi Társaság folyóirata hazai és külföldi utazások leírását közli az egyesület hírei mellett

  • Lead Vezetők lapja, 1938. november

    Vezetők Lapja

    1938. november

    Módszertani folyóirat cserkészvezetők számára, mely hangsúlyosan foglalkozott a táborozás kérdéseivel és a honismereti munkával is.

  • Pergő képek 1938 V. évfolyam 9.rész

    Pergő Képek 1938 V. évfolyam 9. szám

    Filmművészeti és amatőrfilmes művészeti folyóirat

  • Ferences Közlöny 1938/11

    Ferences Közlöny 1938/11

    XVIII. évfolyam, 11. szám

    Ferences Közlöny, 1938. november XVIII. évfolyam, 11. szám

  • Földalatti országhatár

    Baradla-barlang

    Földalatti országhatár

    A Baradla–Domica-barlangrendszer (a magyarországi részének a neve Baradla-barlang) Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Hossza a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 kilométeres Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 kilométert. A Domica-barlang és a Baradla-barlang kapcsolatát 1932-ben a Styx-patak szifonjain áthatolva Kessler Hubertnek sikerült bebizonyítania. A képeslapon a földalatti országhatár látható. A képeslap Dr. Lénárt László gyűjteményébe tartozik.

  • VF_8297

    Hotel Gellért

    A Gellért Szálló és Gyógyfürdő a kezdetektől napjainkig 1894-ben kezdődött el a Ferenc József – ma Szabadság-híd építése, ezzel együtt a Gellért tér rendezése. A Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő építését 1911-ben kezdték el, azonban az első világháború késleltette a munkákat. A század eleji palota-szállók elegáns, szecessziós stílusában megépített szállót 1918 szeptemberében nyitották meg. Akkoriban a Szabadság-híd budai hídfője egyben forgalmas hajó és hidroplán repülőgép kikötője is volt. A több évtizedes hagyományokkal rendelkező, patinás hotel ma is Budapest egyik színfoltja. Az épületet Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervezte, akikre Lechner Ödön munkái voltak nagy hatással. A szálloda jellegzetes portálja fölött Gárdos Aladár reliefcsoportjai sorakoznak, míg a Fürdő főbejáratát Róna József nagyszabású gyógyulást jelképező szobrai díszítik. A négyemeletes szálloda a megnyitáskor összesen 176 szobából állt. A lakosztályokat vezetékes, termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el. Röviddel a Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő – férfi és női termálfürdő – átadása után, 1918. október 31-én kitört az őszirózsás forradalom, és 1919 végéig a szállodát katonai célokra vették igénybe. A politikai és társadalmi helyzet normalizálódása a Hotelt és Fürdőt visszaadta eredeti rendeltetésének, újra megnyithatta kapuit a polgári lakosság számára. A két világháború között a szálloda pazar belső tereivel, teraszaival és medencéivel hamar a budapesti társasági élet központjává vált. Már 1921. október 1-jén Budapesten tartották a szállodások nemzetközi kongresszusát. A szálloda vendégkönyvébe világhírességek írták be nevüket. A magyar kormányzó és a mindenkori magyar kormány tagjai mellett Európa királyi házainak főhercegei és főhercegnői, polgármesterek, maharadzsák, költők, művészek és milliomosok laktak a szállodában. 1927-ben, Sebestyén Artúr tervei alapján elkészült a hullámfürdő, és ekkor adták át a 60 új szobát is. A hullámfürdő az eredeti hullámberendezéssel a mai napig kellemes hullámokat vet a fürdőzők nagy örömére. 1933-ban a szálló télikertjében átalakításba kezdtek, egy évvel később megnyitásra került a pezsgőfürdő is. A szálloda éttermeit már a kezdetektől a főváros jeles szakembereinek adták bérbe. 1927-től Gundel Károlynak ítélték oda a bérleti jogokat. Tevékenységüknek, melyet húsz éven át gyakoroltak, nagy része volt abban, hogy a Gellért Szálló felzárkózott a világ grand hoteljeinek sorába, és előkelő rendezvényei Európa-szerte újságcikkek témái lettek. Itt született meg Gundel Károly három híres étele is: a fogas Rothermere, a bakonyi gomba és a pittsburgi borjúborda. Sajnos a II. világháború jelentős sebeket ejtett a szálloda épületén, a dunai oldal teljesen, a hegyoldali rész részlegesen kiégett. Az újjáépítés 1946-ban kezdődött a hegyoldali részen, majd 1957-ben elkezdődött a dunai rész rekonstrukciója is. 1960-ban alakították át a mai képükre a Duna termet, a Márvány termet, a Gobelin termet és a Tea Szalont, valamint az Eszpresszót. Újra világhírű vendégeket fogadott a Szálloda, és a lista szinte végtelen. Yehudi Menuhin hegedűművész a második világháború után az első híres szállóvendég volt, aki a Gellért vendégszeretetét többször is élvezhette. Államférfiak, politikusok, osztrák kancellárok, Pachlavi iráni sah és családja, a nepáli király, a dalai láma, Casarolli bíboros vatikáni államtitkár, Heisenberg Nobel-díjas tudós, Sabin amerikai tudós, világhírű filmszínészek, zeneművész, valamint sokan mások... Az 1970-es évekig a Gellért Szálloda reprezentálta a magyar idegenforgalom élvonalát. Ezekben az évtizedekben a szálloda szakemberek nevelésében is az élen járt és számos olyan szállodai és éttermi szolgáltatást is bevezetett, mely úttörőnek számított a háború utáni Magyarországon. A Gellértben fizethetett először a vendég saját országának valutájával. Itt lépett először szolgálatba az első reptéri transzfer kocsi és először került minibár a vendégek szobáiban. A Gellért Szálloda Söröző Étterme alkalmazta először a svájci tányérszervizt. A szállodában két desszertkülönlegesség is híressé vált, az egyik a száraz gyümölcsökben bővelkedő Posztobányi Puding (Gellért puding), valamint a gazdag csokoládékrémmel töltött Gellért tekercs. Ez utóbbi titkos receptjét már sokan próbálták utánozni, de az igazi még mindig a Szállodában kóstolható meg. A jelenlegi Gellért Szállodában 234 szoba áll a vendégek rendelkezésére, ebből 13 lakosztály, 38 superior kétágyas, 94 standard kétágyas, 49 egyágyas fürdőszobás és 40 egyágyas zuhanyzós szoba. A szobák részben a szálloda Duna-parti főhomlokzatán helyezkednek el, balkonnal és szép dunai kilátással rendelkeznek. A szálloda és gyógyfürdő üzemeltetését ma két külön cég látja el, a Szálloda a Danubius Zrt. tulajdonában van. A Danubius Hotels Classic Collection brand tagja, amely az egyedülálló környezet és az elsőrangú kiszolgálás biztosítéka. A fürdőt, az uszodát és a gyógyászatot a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. üzemelteti, mely nemrég fejezte be a páratlan szépségben megmaradt fürdő rekonstrukcióját. A szabadtéri hullámfürdő és a hullám-terasz termálvizű medencével is kiegészült. (www.danubiushotels.com A Gellért története: Gellért-hegy, Gellért szálló és gyógyfürdő) A fényképet készítette: Dulovits Jenő (Ipolyság, 1903. június 22. - Budapest, 1972. július 24.) matematikus, fényképész, többek között a Duflex, a világ első tükörreflexes fényképezőgépének feltalálója. A fotótörténet és fotótechnika történet világviszonylatban is egyik kiemelkedő alakja. Nevéhez kötődik számos fotográfiai találmány, többek közt a Duto lágyító előtétlencse és a Duflex. Sajátos fotóstílusa, mely az ellenfény, a lágyítás és a fény-árnyék kiegyenlítésén alapult akkoriban annyira népszerű volt az egész világon, hogy az ő munkássága révén nevezték el magyar stílusnak. Tanított középiskolai matematikatanárként, a második világháború után a Gamma Művekben konstruktőrként dolgozott. Az 1920-as évek közepén kezdett el intenzíven fényképezéssel foglalkozni. Fotóművészként az ellenfényes fényképezés mestere volt, fotóit világszerte jegyezték. Tóth Miklós mérnökkel együtt dolgozta ki a felvétel lágyítására szolgáló, világszerte elterjedt Duto (Dulovits-Tóth) előtétlencsét. 1931 és 1958 között 13 szabadalmat jelentett be, egy részük a fénykép éles rajzát feloldó, lággyá tevő előtétlencsére, míg a többi egy gyakorló fényképész által elképzelt, ideálisan használható fényképezőgépre vonatkozott. 1943-ban szabadalmaztatta a fotótechnika történetében korszakos jelentőségű Duflex-et, a világon az első tükörreflexes, kisfilmes és beugrórekeszes objektívvel működő fényképezőgépet. A Duflex sorozatgyártása csak a második világháború után indulhatott meg, de egy év múlva szovjet nyomásra fel is kellett függeszteni.

  • VF_24733

    Nemzeti Szálló

    1896-ban Rémi szálló néven nyílik meg a mai Hotel Nemzeti. A négyemeletes hotelt a neves pesti vendéglős dinasztia, a Rémi család építtette. Fényűző szobáit, valamint városszerte azonnal a legdivatosabb helynek számító kávéházát hamar megkedvelte a közönség. Számos technikai újdonsága is volt. A körúti hoteltől a Rémi család 1929-ben vált meg, akkor kapta a Hotel Nemzeti nevet, a színház szomszédsága miatt. A szállodát többször is felújították és átépítették. 2012. december 11-én újra megnyitott a Hotel Nemzeti Budapest szálló. Csekő étterem, Dréher söröző is itt működött. A képes levelezőlapot 1938 november 15.-én adták fel Pécsre piros 10 filléres bélyeggel.

/2
<< >>