rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 2985

Találatok szűrése
/299
<< >>
  • 371-743-1983-05-29-Magyar-nemzet-001-001-m801

    A grund

    A cikk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének sajtókivágat-gyűjteményéből származik, amely kb. 1906 és 1980 között, változó intenzitással gyűjtött, főképp várostörténeti-helyismereti vonatkozású újságcikkek gyűjteménye.

  • 371-733-1973-06-15-Kozneveles-001-001-m899

    Diákuszoda Pesterzsébeten

    A cikk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének sajtókivágat-gyűjteményéből származik, amely kb. 1906 és 1980 között, változó intenzitással gyűjtött, főképp várostörténeti-helyismereti vonatkozású újságcikkek gyűjteménye.

  • 371-733-1973-02-03-Nepszabadsag-001-001-m898

    Egy lépéssel előbbre az úszásoktatásban

    Tízezernél többen

    A cikk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének sajtókivágat-gyűjteményéből származik, amely kb. 1906 és 1980 között, változó intenzitással gyűjtött, főképp várostörténeti-helyismereti vonatkozású újságcikkek gyűjteménye.

  • 371-733-1973-06-01-Magyar-ifjusag-001-001-m896

    Beac gondok

    A cikk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének sajtókivágat-gyűjteményéből származik, amely kb. 1906 és 1980 között, változó intenzitással gyűjtött, főképp várostörténeti-helyismereti vonatkozású újságcikkek gyűjteménye.

  • 371-733-1973-03-06-Magyar-hirlap-001-001-m897

    Egy iskola próbálkozásai

    Napirenden: a "tömegsport"

    A cikk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének sajtókivágat-gyűjteményéből származik, amely kb. 1906 és 1980 között, változó intenzitással gyűjtött, főképp várostörténeti-helyismereti vonatkozású újságcikkek gyűjteménye.

  • 711515_lead

    Nyíló virág

    krétarajz

    Kajári Gyula grafikusművész "Nyíló virá" című alkotása. A képen egy szál tölcséres virágú,bimbózó liliom. A képen a művész neve és a dátum jól olvasható.(1973) Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 711514_lead

    Nyíló virág

    szénrajz

    Kajári Gyula grafikusművész "Nyíló virág" című szénrajza.A képen egy szál tölcséres kelyhű virág van megrajzolva,ellentétes irányba hajlanak a virágkelyhek. A művész aláírásával és dátummal.(1973) Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 710905_lead

    Virág

    krétarajz

    Kajári Gyula grafikusművész "Virág" című krétarajza. A képen egy szál kardvirág van ábrázolva ,Kajári lendületes szenvedélyes krétakezelési technikájával. Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 710899_lead

    Virágok

    szénrajz

    Kajári Gyula grafikusművész "Virágok" című szénrajza.A képen két szál kardvirág rajza látható.Kajári aláírásával és dátummal.(1973) Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 710891_lead

    Virág

    krétarajz

    Kajári Gyula grafikusművész "Virág" című krétarajza.A képen egy szál tölcséralakú virág,két szimmetrikus kehellyel.(liliom)A művész névjegyével és dátummal.(1973) Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

/299
<< >>