rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 2417

Találatok szűrése
/242
<< >>
  • 6937_01

    Gyógyfürdő

    kép

    Gyógyfürdő.

  • 6937_03

    Park részlete, teknősök

    kép

    Park részlete, teknősök.

  • 6937_02

    Tó a parkban

    kép

    Tó a parkban.

  • 6861_03

    A Gulács, Csobánc, Tóti-hegy látképe

    kép

    A Gulács, Csobánc, Tóti-hegy látképe.

  • 6861_02

    Az északi part látképe

    kép

    Az északi part látképe.

  • 6861_01

    Szigliget látképe

    kép

    Szigliget látképe.

  • KF_4634_1

    Kereskedelmi kiállítás-MKVM

    kép
    minősített tartalom

    Egykori kereskedelemtörténeti állandó kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A képen egykori 19. század első feléből származó egri fűszerkereskedés boltberendezése és vitrinek láthatók

  • 786707_lead

    Ötvenmillió év a biciklin

    szöveg

    Kocsis Lajos hagyaték

    Kocsis Lajos öt testvérével együtt szerény körülmények között született és nőtt fel Sümegen. Az elemi iskolát 1920-ban végezte el, szüleinek nem állt módjában gyermekük további tanítattása. Ennek okán édesapjával a helyi kőbányában kezdett el dolgozni. Munkája során érdeklődni kezdett az anyag iránt, amivel dolgozott. Észrevette, hogy a kőzetpadok egyhangúságát megszakítják különös formájú alakzatok, amelyek csak könyvekből ismert élőlényekre emlékeztetnek. Elkezdte tehát összegyűjteni a kőbányában található fosszíliákat. Gyűjteményével hamar felhívta magára a szakma figyelmét. 1957-től az Országos Földtani Intézet foglalkoztatta, mint betanított szakmunkást, így olyan neves kutatók mellett dolgozhatott, mint pl. Noszky Jenő, Fülöp József, vagy Géczy Barnabás. Az 1950-es évek végétől indult egy több évtizedes kutatóprogram, aminek a célja volt a Bakony hegység geológiájának részletes megismerése. A Kocsis Lajos által vezetett csoport feladata volt, hogy elkészítse ezeket a kutatóárkokat és gödröket. 1960-ban kapták a megbízást, hogy a sümegi Mogyorós-dombot egy 400 méter hosszú, fél méter széles kutatóárokkal szeljék át. Ekkor bukkant rá Magyarország legrégibb, több ezer éves kovakő-bányájára. Valódi tudományos szenzációt jelentett 1963-ban a sümegi Köves-domb kőfejtőjéből előkerült teknőslelet is, melyet egy másfél tonnás, felsőkréta korú mészkőtömbből kellett kivésni. A Senonemys sümegiensis néven leírt lelet a legrégibb a maga nemében. Napjainkban ezt, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gyűjteményében őrzik.Kocsis Lajost a legnagyobb geológusok is egyenrangú társukká fogadták, neve pedig fokozatosan fogalommá vált a szakmában. Számos ismert geológus – köztük Vértes László ősrégész, a vértesszőlősi őstelep feltalálója is – büszkén vállalja, hogy a tankönyvekből csak nehezen elsajátítható szakmai fogásokat tőle tanulta. Hatalmas magángyűjteményének darabjai ma megtalálhatóak többek között a Magyar Nemzeti Múzeum és a zirci MTM Bakonyi Természettudományi Múzeum tárlóiban, jelentős – több mint 5000, főleg őslényekből álló – részét pedig 1984-ben Sümeg városának ajándékozta.

  • 6855_10

    Tájház

    kép

    Tájház.

  • 6793_02

    Kápolna, látkép.

    kép
    minősített tartalom

    Kápolna, látkép.

/242
<< >>