rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 3035

Találatok szűrése
/304
<< >>
  • 2016.268.1.P

    A sabadelli piarista iskola jubileumi emlékérme

    A sabadelli piarista iskola (Escola Pia Sabadell) épületének 100. évfordulója alkalmából készített bronz emlékérem előlapján az iskola épületével és "ESCOLA PIA SABADELL - CENTENARI DE L'EDIFICI" felirattal. Hátoldalán babérkoszorúval övezett piarista címer 1885 - 1985 évszámokkal.

  • lead_681317

    Pécsegyházmegyei Körlevelek 1985

    A Pécsi Püspöki Körlevelek egy évente (rendszertelenül) megjelenő egyházmegyei belső kiadvány, latin és magyar nyelven. A Csorba Győző Könyvtár (Pécs) Helyismereti Gyűjtemény adatbázisában az alábbi linken található meg az űrlap: https://corvina.tudaskozpont-pecs.hu/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=507360&pos=1

  • 708275_lead

    Nyári változat

    szénkréta grafika

    Kajári Gyula grafikusművész Nyári változat című munkája. A képen két női akt, fiatal nő szemből, ülő nő háttal. Kajári aláírása jól olvasható és dátummal is jelölve (1985). Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 695030_lead

    Vázlat

    krétarajz

    Kajári Gyula grafikusművész grafikai vázlata. A képen egy idős parasztember sapkában. Kajári nevével és dátummal (1985). Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 694333_lead

    Félbemaradt munka I.

    fekete krétarajz

    Kajári Gyula "Félbemaradt munka I." című krétarajza. A képen egy kendőjébe burkolózó parasztasszony ül. Mögötte egy férfi áll, sapkában, hátul összekulcsolt kézzel. A művész aláírásával és dátummal (1985). Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 693418_lead

    Exponált mozdulat

    szénrajz

    Kajári Gyula grafikusművész "Exponált mozdulat" című alkotása. A képen fiatal női akt elölnézetből, a feje elfordítva, így arctalan. Teste megfeszítve, enyhe csavarral. Kajári aláírásával és dátummal (1985). Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 693288_lead

    Fekvő lány

    fekete krétarajz

    Kajári Gyula grafikusművész "Fekvő lány" című alkotása. A képen fiatal női akt, fejét lágyan két kezére hajtja, arcát eltakarja. Kajári aláírása és a dátum jól olvasható (1985). Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 693276_lead

    Vázlatos rajz

    fekete krétarajz

    Kajári Gyula grafikusművész vázlatos rajza. A képen egy háttal fekvő női akt. A művész aláírásával és dátummal (1985). Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 691136_lead

    Mindszenti határ

    színes krétarajz

    Kajári Gyula grafikus "Mindszenti határ" című színes krétarajza. Kajári jellegzetes színeivel: piros égkék, sárga, fekete, fehér. A jellegzetes tájképen fa, madarak, düledező kunyhó. Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 689724_lead

    Pusztai este

    színes krétarajz

    Kajári Gyula grafikusművész a "Pusztai este" című színes krétarajza. Kajári Gyula grafikust fiatal korában a vásárhelyi majolikagyárba helyezték tervező művésznek. Nyughatatlan természet volt. Fogta magát és hetekre hol Mártélyra, hol a Pusztára költözött ki témáért. Ekkor zajlottak a szövetkezetbe terelés évei. Döbbenetes rajzokat hozott haza elhagyott, dőlt falú tanyás tájakról, magukba roskadt öregekről. Ő beszélte el, hogy sehol a világon nem találkozott annyi magányos öreglegénnyel és vénlánnyal, mint a Pusztán. Ehhez a helyzethez a második világháború utáni gazdasági kivéreztetés hozzájárult; továbbá az iskolák, olvasókörök megszüntetése miatt már nem volt ismerkedési lehetőség, és az emberek bizonytalan élete nem bátorította a fiatalokat a házasságra. Amikor megöregedtek és magukra maradtak, az ápolatlanság és ellátatlanság következtében szörnyű sorsuk volt. A képen vörös háttér előtt vészjósló temetői helyzetkép, kereszttel, fekete madarakkal. Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

/304
<< >>