rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 2099

Találatok szűrése
/210
<< >>
  • Szent Miklós

    Szent Miklós

    kép

    Szentkép

  • 771464_lead

    Istenszülő elszenderedése ortodox katedrális

    kép

    Képes levelezőlap

    A kolozsvári Istenszülő elszenderedése ortodox katedrális a Bocskai (Avram Iancu) tér közepén áll, a Rév–Felek-Kolozsvári érsekség, egyben a Kolozsvár–Máramaros–Szilágysági Metropólia székesegyháza. Az építkezés 1923. szeptember 10-én kezdődött. A tervezésre kiírt pályázatot George Cristinel és Constantin Pomponiu bukaresti építészek nyerték el. A katedrálist 1933. november 5-én szentelték fel.

  • 774147_lead

    Strada Gh. Doja

    kép

    Képes levelezőlap

    A képes levelezőlapon a kolozsvári Tisztviselőtelep Katona József utcájának a fotóját láthatjuk. A Tisztviselőtelep Kolozsvár egyik városnegyede a város délkeleti részében. A drágább lakóövezetek egyike, 20. század eleji és két világháború közötti villákkal, valamint új épületekkel. A városnegyed az 1900-as években alakult ki a város határában, ahol jobb módú polgárok kezdtek villákat, kertes házakat építeni. Először az Attila utca (str. Andrei Muresanu) és Vörösmarty utca (str. Brasov) alakult ki, utána a Katona József (Str. Gheorghe Doja) utca. Az első világháború idején a Vörösmarty utca végén fogolytábor állt. A negyednek az Attila út és Tordai út közti részének Brâncoveanu-stílusú villáiban a Regátból Kolozsvárra helyezett állami tisztviselők, adóbehajtók, végrehajtók laktak, ezért ezt a részt Rablósornak is nevezték. Az 1970-es években az Attila út, Vörösmarty utca és Szondy utca (str. Anatol France) közötti telkek kertjében kis lakótelep épült.

  • 774160_lead

    Cluj

    kép

    Képes levelezőlap

    Montázs technikával készített képes levelezőlapon látható a kolozsvári Grand Hotel Napoca, a város látképe, a Szent Mihály-templom, a Lucian Blaga Nemzeti Színház és az Istenszülő elszenderedése katedrális. A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély második legnagyobb alapterületű temploma (a brassói Fekete templom után), amely Kolozsvár főterén, a hajdani Nagypiacon áll. Az építkezés megkezdésének pontos dátuma nem ismert, de az általánosan elfogadott feltételezés szerint Károly Róbert 1316. augusztus 19-ei oklevelével függ össze, amelyben megerősítette a városnak V. István által adott kiváltságait, többek között a szabad plébános- és bíróválasztás jogát. A város megnövekedett lakossága számára pár éven belül új, tágas templom építését kezdték el. Több mint száz évig épült, az anyagiakat részben az adakozó polgárság, részben a búcsúk bevétele biztosította. A kolozsvári Istenszülő elszenderedése ortodox katedrális a Bocskai (Avram Iancu) tér közepén áll, a Rév–Felek-Kolozsvári érsekség, egyben a Kolozsvár–Máramaros–Szilágysági Metropólia székesegyháza. Az építést Nicolae Ivan püspök kezdeményezte 1919-ben. Az építkezés 1923. szeptember 10-én kezdődött. A katedrálist 1933. november 5-én szentelték fel. A kolozsvári Lucian Blaga Nemzeti Színház a város egyik meghatározó művelődési intézménye. Az épület 1904–1906 között épült neobarokk stílusban, néhány szecessziós jellemzővel; a tervező és kivitelező a bécsi Fellner és Helmer cég volt. Az új színház felavatása 1906. szeptember 8-án történt Herczeg Ferenc Bújdosók című darabjával.

  • 773583_lead

    Monumente istorice din Brasov

    kép

    Képes levelezőlap

    A képes levelezőlapon kollázs technikával Brassó történelmi látnivalóinak képei szerepelnek: Fekete templom, Fekete torony, Fehér templom, brassói régi városháza, Takácsok bástyája és a Katalin-kapu. A brassói Fekete toronyBrassó négy középkori külső őrtornyának az egyike. A Bácsél oldalában áll, közel a Kovácsok bástyájához. Nevét annak köszönheti, hogy 1559-ben villámcsapás érte, és a koromtól több száz éven keresztül fekete színű volt. A brassói szász evangélikus Fekete templom Románia legnagyobb temploma, egyben az európai gótika legkeletebbre fekvő jelentős alkotása. A Főtérből délnyugatra nyíló, Honterus-udvarnak nevezett téren áll. Egy népszerű vélekedés szerint a Fekete templomnak az 1689-es tűzvész során rárakódott korom kölcsönözte fekete színét, és így nevét is. Ennek ellenére 21. századi vizsgálatok nem találtak tűzpusztításra utaló rétegeket; a templom pusztán a környezeti hatások miatt feketedett meg. A régi brassói városháza helyén a 14. században őrtorony állt, amely szemmel tartotta a környéket és a tágas téren tartott vásárokat. A torony mellé a szűcsök céhe fedett kőgalériát épített, majd 1420-ban engedélyezte, hogy erre az épületre egy új szintet emeljenek a város tanácsa számára; ez később összeépült az őrtoronnyal, és városházaként (Tanácsház) kezdték használni. Mai formáját az 1776–1778 közötti átépítés során nyerte el. 1876-ban a városvezetés kiköltözött a régi városházából, az épületet egy ideig levéltárként és raktárként használták, majd 1949-ben itt rendezték be a Brassói Állami Múzeumot. A Takácsok bástyája Brassó városerődítményének déli sarokbástyája. A 15. század elején építették, mai formáját a 16. században nyerte el; máig épen és viszonylag eredeti formájában maradt fenn. A Fehér toronya brassói városerőd része, egykori őrtorony a falakon kívül, a Belváros felett északkeletre emelkedő Bácsélen, a Brassópojánára vezető műút mellett. Nevét fehér vakolatának köszönheti. A Katalin-kapu Brassó egyik, és sokáig az egyetlen délnyugati városkapuja volt. Közel három évszázadig csak ezen keresztül nyílt átjárás a városerődöt Bolgárszegtől elválasztó kettős várfalon. Napjainkra már csak a díszes külső kaputorony maradt meg; sokan ezt nevezik tévesen kapunak. A valóságban a városkapu egy nagy erődítmény-komplexum volt, hasonló az északkeleti várfal kapuihoz; ezt 1827-ben lebontották. A levelezőlapot Birek Ernőnének címezték Kecskemétre, a következő üzenettel: "Brassó csodálatos és ..., meg az odavezető út ki sem mondható. Sajna tegnap délutánra végképp bedöglött az idő, állandóan esik az eső. Remélem a diák meg a képek ... de a ... kedvéért bevásároltunk képeslapokból is. Sók csók, Edit Pista"

  • 773559_lead

    Kerci kolostor

    kép

    Képes levelezőlap

    A kerci monostort 1202-ben Imre király (1196-1204) alapította Erdélyben, Fogarasföldön és azt a Boldogságos Szűz Máriáról nevezték el. A király a monostort a Csanád vármegyei egresi monostorból népesítette be, birtokai a Kerc patak és Árpás patak között az Olttól a Fogarasi-havasokig terjedtek és a fennmaradt adatok szerint már 1206-ban működött. Ez volt a ciszterciek legkeletibb és egyben Erdély és Fogarasföld legjelentősebb kolostora volt, melyben hiteleshely is működött.

  • 773558_lead

    Erdőszentgyörgy

    kép

    Képes levelezőlap

    A képes levelezőlapon kollázs technikával készült öt színes fotó látható a romániai Erdőszentgyörgy nevezetességeiről. A levelezőlap képein a Református templom, a falu látképe, az ortodox templom, a Rhédey kastély és a Bözödújfalu helyén lévő tó látható. Erdőszentgyörgyöt 1333-ban Sancte Georgio néven említik először, a pápai tizedjegyzékben, de az erdőszentgyörgyi székelyek települése minden valószínűség szerint sokkal régebbi. A szabad székelyek mellé a 16. században jobbágyokat és zselléreket is telepítettek. A hagyomány szerint a Rhédey-kastély helyén apátsági templom és kolostor állt sarokbástyákkal megerősítve, majd 1569-ben a Kornissok építtettek kastélyt a romokra. Templomában tartották 1618-ban az unitárius zsinatot. A település 1620-tól a Rhédeyek birtoka.

  • 773556_lead

    Kerci kolostor oltára

    kép

    Képes levelezőlap

    A levelezőlapon a kerci kolostor oltárának a fotója látható. A kerci monostort 1202-ben Imre király (1196-1204) alapította Erdélyben, Fogarasföldön és azt a Boldogságos Szűz Máriáról nevezték el. A király a monostort a Csanád vármegyei egresi monostorból népesítette be, birtokai a Kerc patak és Árpás patak között az Olttól a Fogarasi-havasokig terjedtek és a fennmaradt adatok szerint már 1206-ban működött. Ez volt a ciszterciek legkeletibb és egyben Erdély és Fogarasföld legjelentősebb kolostora volt, melyben hiteleshely is működött.

  • 773555_lead

    Utrecht

    kép

    Képes levelezőlap

    Az utca látképéből kimagasodik az utrechti dómtorony, amely a Szent Márton-katedrális mellett helyezkedik el. A katedrálist és a dómtornyot is francia gótikus stílusban építették. A katedrálist 1254-ben kezdték építeni. Az ország legmagasabb temploma. A katedrálist Szent Mártonnak szentelték fel. 1580 óta református templom. A Dómtorony 112 méter magas 1321-től 1382-ig építették. Adalbold Dómként is ismerik az épületet, 1253-ban leégett. Hendrik van Vianen püspök vezetésével 1254-ben újra megnyitották az építkezést, a mai gótikus stílusú formáját ezután nyerte el. A gótikus Dóm építését a 16. században is folytatták.

  • 773566_lead

    Árvaház utcai kapu

    kép

    Képes levelezőlap

    Brassó utolsóként nyitott városkapuja, és az egyetlen kapu, amely a régi erődítményből máig fennmaradt. 1827–1828 között épült az Árvaház utca végén a megnövekedett forgalom kezelése céljából; rajta keresztül halad át a forgalom nagy része a városközpont és Bolgárszeg között. A kapu neoklasszikus stílusú, formája diadalívre emlékeztet, négy erős pilléren nyugszik. Három kapuívből áll: két kisebb a gyalogosoknak, és egy nagy ív a járművek számára.

/210
<< >>