rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 2078

Találatok szűrése
/208
<< >>
  • 766444_lead

    Ferences Kegytemplom és kolostor

    kép

    Sümeg

    Ferences Kegytemplom és kolostor,Sümeg. Színes képes levelezőlapon a kegytemplom kívülről, és a kolostor a Sümegi vár egy kis részletével. Széchenyi György püspök telepítette le a ferences rendet Sümegen 1649-ben és építtetett számukra templomot és kolostort a belváros legmagasabb pontján. A kívülről puritán épületegyüttes a török hódoltság idején a védelmi feladatokhoz igazodott. Belső terében igényes barokk berendezés található. Szent Mihály arkangyal és a négy evangélista szobrával díszített szószéket Bíró Márton püspök faragtatta. A főoltár Richter Ferenc karmelita szobrász műve. Az oszlopokkal szegélyezett, szobrokkal és faragványokkal díszített baldachinos oltármű középpontjában a szent királyok szobraitól közrefogott, középkori Pieta-kegyszobor látható. A templom az 1696-os első csodálatos gyógyulást követően lett országos hírű Mária kegyhely, és zarándokhely. A kegytemplom története A műemlék ferences kegytemplom (Szt. István tér 9. T-el: 83). Ősét Széchenyi György püspök építtette 1649-ben, aki ez évben telepítette Sümegre ferenceseket. Mai barokk formáját 1852-ben nyerte. Kegyszobra 1653-ból való. A hatalmas, gazdag pompájú faragott barokk főoltárt Fr. (Richter) Domonkos győri karmelita készítette. A freskókat Kontuly Béla alkotta: a hajó képeit 1951-55 közt, a szentélyt 1968-ban. A templom Sarlós Boldogasszony tiszteletére van szentelve. 36x13 m. 1968-ban új palafedést és külső felújítást, 1972-ben márvány padozatot és belső felújítást kapott. Búcsú: Jézus Szíve vasárnap és Kisboldogasszony utáni vasárnap Szentségimádás: farsang három utolsó napja.

  • 760718_lead

    Lovagok-küzdelmek-lakomák Sümegen

    kép

    Hotel Kapitány - Sümeg

    Lovagok - Küzdelmek - Lakomák Sümegen. Képeslapon a Sümegi vár és a várjátékok lovajelenetének összemontírozása. A képes levelezőlap verzéjén a következő információ : www.sumegvar.hu, Hotel Kapitány - Sümeg Tel.: (00 36) 87/550-166 Vár - Burg Tel: (00 36) 87/352-598 A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt.

  • 760745_lead

    Sümeg váristálló

    kép

    Sümeg,Váristálló.A színes képes levelezőlapon a Sümegi Váristálló udvarán lovas postakocsi, jelmezes társasággal. A képeslap Capári Róbert magánvállalkozó reklámanyagaként készült. Püspöki lovarda (Váristálló) A püspöki palota az egykor kiterjedt egyházi birtokok irányításának a központja is volt. A várhegy keleti lábánál található – országos viszonylatban is nagyméretű – gazdasági épület ennek emlékét őrzi. Építését 1524-ben a püspöki majorság telkén a palotával egy időben Biró püspök rendelte el. A hatalmas épület két sor kőoszlopon álló boltíves földszintje lóistállóként szolgált, emeletén magtár volt. 1968-69-ben a műemléki szempontoknak megfelelően helyreállították. Ma is eredeti funkciójának megfelelően működik. Hajdanán a püspökség lovait, parádés kocsijait és egyben a takarmánytárolást szolgálta. A Váristálló ma a tartalmas szabadidő eltöltés, kikapcsolódás keretében gazdag programajánlattal – lovas kocsis túrák postakocsival, vadászlovaglással, lovasiskolával, lovastáborokkal várja a lovakat- és lovas sportokat kedvelőket. Az istálló épülete, Sümeg turista központjában, a várhegy lábánál fekszik. Könnyen megközelíthető a 84-es főútról a várparkoló felől. Honlap: http://www.capari.hu Capári Lovasiskola Lovastábor a sümegi vár tövében Minden korosztály részére, 6 napos turnusokban szerveznek táborokat az iskolai szünidőben. A résztvevők megismerhetik a lófajtákat, a lovaglás alapjait, a közös munka sikereit. A ló segítségével könnyedén megtanulhatják a rendet, a tisztaságot a kitartást és kötelességtudatot, s nem utolsó sorban az állat tiszteletét és szeretetét. A táborba érkezőknek lovas tudásuknak megfelelően több féle oktatás áll rendelkezésükre. További információ itt Családi Lovasprogramok Sümegen! Hétvégi programajánló családok és baráti társaságok részére 2 napos kikapcsolódás Sümegen, a Dunántúl szívében elhelyezkedő kis Barokk városban. H-8330 Sümeg, Váristálló Vároldal u. 5. telefon: 87-550-087 fax.: 87/550-088

  • 751026_lead

    Apáti Zoltán-Fazekasmester-Sümegprága

    kép

    képes levelezőlap

    Apáti Zoltán - Fazekasmester - Sümegprága. Hosszú képes levelezőlap a fazekasmester szép munkáival és elérhetőségeivel. A mintegy 700 lakosú település a Bakony hegység nyugati lábánál, Sümeg és Keszthely között, a Marcal-patak völgyében fekszik. Délről lombos erdő, valamint szőlő és gyümölcsös veszi körül, jó idő esetén láthatók az Alpok havasai is. Első lakói cseh és morva szénégetők voltak, akiket a veszprémi püspök telepített le, valószínűleg a tatárjárást követő években. A község katolikus templomát Acsády Ádám veszprémi püspök építtette 1740-ben. A főoltár képe Szent István királyt ábrázolja. A községtől 5 km-re fekvő Sümeg városa középkori várával számos látnivalót és szórakozási lehetőséget nyújt.

  • 760720_lead

    Programok a Sümegi Várban

    kép

    Sümeg Castle

    Programok a Sümegi várban.Életképek jelenetek a sümegi várjátékok életéből.Színes fényképekből össze montírozott képes levelezőlap.Fotós : Szelényi Károly. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt.

  • 760729_lead

    Sümeg

    kép

    képes levelezőlap

    A Sümegi vár várjátékok című produkcióját népszerűsítő képeslap.A lovagi viadal három életképszerű fotója és a Sümegi vár címere szerepel az üdvözlőlapon. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt.

  • 751024_lead

    Sümegprága-Fazekastalálkozó

    kép

    képes levelezőlap

    Sümegprága kézműves hagyományait őrző fotók képeslappá szerkesztve,kollázstechnikával. Kosárfonás,szövés,fazekasság,fafaragás,néptánc. A mintegy 700 lakosú település a Bakony hegység nyugati lábánál, Sümeg és Keszthely között, a Marcal-patak völgyében fekszik. Délről lombos erdő, valamint szőlő és gyümölcsös veszi körül, jó idő esetén láthatók az Alpok havasai is. Első lakói cseh és morva szénégetők voltak, akiket a veszprémi püspök telepített le, valószínűleg a tatárjárást követő években. A község katolikus templomát Acsády Ádám veszprémi püspök építtette 1740-ben. A főoltár képe Szent István királyt ábrázolja. A községtől 5 km-re fekvő Sümeg városa középkori várával számos látnivalót és szórakozási lehetőséget nyújt.

  • 751022_lead

    Sümegprága

    kép

    képes levelezőlap

    Sümegprága település nevezetességeinek fotóiból összeállított képes levelezőlap. A mintegy 700 lakosú település a Bakony hegység nyugati lábánál, Sümeg és Keszthely között, a Marcal-patak völgyében fekszik. Délről lombos erdő, valamint szőlő és gyümölcsös veszi körül, jó idő esetén láthatók az Alpok havasai is. Első lakói cseh és morva szénégetők voltak, akiket a veszprémi püspök telepített le, valószínűleg a tatárjárást követő években. A község katolikus templomát Acsády Ádám veszprémi püspök építtette 1740-ben. A főoltár képe Szent István királyt ábrázolja. A községtől 5 km-re fekvő Sümeg városa középkori várával számos látnivalót és szórakozási lehetőséget nyújt.

  • [376566] lead_376566

    Reggeli Magazin

    audiovizuális anyag
    minősített tartalom

    Kiköltöztetés a pécsi Magasház 248 lakásából

    Pécsi városi TV 1990. január 5.-én 6:00-kor sugárzott Reggeli Magazin című műsor részlete. 248 lakásból kiköltöztetik a pécsi Magasház lakóit, mert műszakilag veszélyessé vált az épület. Az 1-6. és a 8-9. témák az 1989. 12. 23-i műsor ismétlései.

  • kep_1757

    Színes pozitív

    kép

    Vargáné Zag Ágota éneke-zene tanár, karvezető kisdiákjaival.

/208
<< >>