rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 2601

Találatok szűrése
/261
<< >>
  • Sajó Elemér-szobor

    Sajó Elemér-szobor

    Szolnok 1994

    Sajó Elemér (1875-1934) vízügyi mérnök, szakpolitikus szobra 1988-ban készült. A bronz portrészobor Mészáros Mihály (1930-2008) szobrászművész alkotása, amely a Vízügyi Székház előtti kapott helyet Szolnokon. Kósa Károly felvétele

  • Rákóczi-szabadságharc emléktábla

    Rákóczi-szabadságharc emléktábla

    Szolnok 1994

    A folyami átkelőhely miatt a Rákóczi-szabadságharc idején a szolnoki vár ismét fontos szerephez jutott. A török kiűzése után német zsoldosok védték az erődítményt, melyet 1703. szeptember 21-én, pár napi ostrom után, II. Rákóczi Ferenc seregei foglaltak el Borbély Balázs, Szűcs János és Szikszai János deák vezetésével. A várban tizennégy ágyút, sok lőfegyvert és puskaport zsákmányoltak. A vár hadműveleti és utánpótlási bázisként szolgált az erődítésekben szegény Alföldön, amely a rác határőrök elleni küzdelemben is fontos szerepet töltött be. 1706-ban ez egyik kuruc kerületi főkapitányság központja lett. Az év augusztusában Rabutin császári tábornagy indult meg Szolnok ellen. A fejedelem parancsára Károlyi Sándor a várat és a várost is felégetve vonult el. A Habsburg kézbe került várat Visconti hadmérnök tervei alapján rövid idő alatt megerősítették. 1707 elején azonban Rabutin kivonta szolnokról a jelentős fenyegetést jelentő császári helyőrséget, mert ellátási nehézségekbe ütközött. 1710 tavaszán II. Rákóczi Ferenc egy tervezett várvonallal kívánta volna megállítani a császári csapatokat, amely erődítmények közül csak Szolnok került megerősítésre. Így a korábban lakatlan várban nagy építkezés kezdődött, amelynek előbb Szentmikkósi János, utóbb Csajághy János brigadéros lett a vezetője. Cusani tábornok két napig ostromolták és bombázták várat. A 400 fős helyőrség és a városba vezényelt kuruc lovasezred harci szellemét kikezdte a császári csapatok sikerei. Csajághy 1710. október 17-én kénytelen volt feladni a várat. A Rákóczi-szabadságharc 250. évfordulója alkalmából állítottak emléktáblát a szolnoki vár egykori helyén, a mai Gutenberg téren álló egyik lakóház homlokzatán. Kósa Károly felvétele

  • Kossuth Lajos emléktábla

    Kossuth Lajos emléktábla

    Szolnok 1994

    A Városháza falán emelt márványtáblát 1950-ben állíttatta a Szolnok Városi Tanács annak emlékére, hogy alföldi toborzó útján, 1848 őszén e helyen tartott beszédet Kossuth Lajos. Kósa Károly felvétele

  • Tabu II.

    Tabu II.

    Tabu II.

  • Tiszai hajósok emlékműve

    Tiszai hajósok emlékműve

    Szolnok 1994

    A tiszai hajósok emlékére készített, a híd feljárójánál elhelyezett dombormű Lajos József szobrászművész alkotása. Kósa Károly felvétele

  • …amikor fiatalabb voltamnem szerettem  a kagylóka…

    ...amikor fiatalabb voltam nem szerettem a kagylókat...

    Formába fúvott, szabadon, melegen alakított, fehér és zöld opalinüveg. Kagyló alakú, formák.

  • Kagyló

    Kagyló

    Fúvott, melegen alakított fehér opalinüveg. Szabálytalanul ovális forma, szélén melegen ráragasztott "gyönggyel".

  • Fish Cariying an Egg

    Fish Carrying an Egg

    Részben homokba öntött és pipán melegen tovább alakított zöldeskék és fehér opalin üvegplasztika, alján lábakkal körbezárt fehér üveggolyó.

  • Kagyló II.

    Kagyló II.

    Színtelen, fúvott, szabadon alakított hutakész, kagyló alkú plasztika.

  • 693968_lead

    Napozó lányok

    fekete krétarajz

    Kajári Gyula grafikusművész "Napozó lányok " című alkotása.A képen két fiatal meztelen nő látható.Az egyik széken illetve napozóágyon félig ülő testhelyzetben,a másik vele félig szemben,kezével hosszú haját igazítva.A művész aláírásával és dátummal.(1994) Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

/261
<< >>