rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 2687

Találatok szűrése
/269
<< >>
  • 688482_lead

    Batsányi János arcképe

    krétarajz

    Batsányi János (1763-1845)költő arcképe,magasba csapó lángokkal,piros tűznyelvekkel keretezve.Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész alkotása.A művész aláírásával és dátummal (1994.)Szöveg:"Mint az égő fáklya,mely setétben lángol,/S magát megemésztve másoknak világol." Kajári Gyula (1926-1995) grafikusművész 1948-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán; 1950-1955 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. 1955-1959 között a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971-1979 között Dunaújvárosban telepszik le. 1972-ben megrendezi a majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusához megírja a gyár történetét. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozik. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Kodály Zoltán) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel.Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.) Díjak, ösztöndíjak1959 • MEDOSZ-díj1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba1975 • Munkácsy-díj1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György.

  • 655984_lead

    Virág alakú váza

    Horváth Márton üvegművész által tervezett "Virág"-váza. Fújt, színesüveg-beágyazásos, irizált, alul gömbszerűen öblös, hirtelen beszűkülő, majd fokozatosan tölcséresedő formájú; alsó részén irizáló színek, felül áttetszővé válva. A sümegi Püspöki Palota Horváth Márton üvegművész életmű kiállításának darabja.

  • 635957_lead

    Tál

    Tál, égetett cserép használati tárgy. Fehér máz, kívül-belül kékeszöld díszítés, amely erősen kopott. A Sümegi Városi Múzeum történeti fazekasgyűjteményének darabja. Ajándékozó: Pintér Lászlóné, Sümeg, Deák F. utca 6. sz. A SÜMEGI FAZEKASSÁG TÖRTÉNETE Sümeg a bakonyi fazekas központok közül a legjelentősebb volt.Jelentőségét két dolognak köszönheti.Egyrészt földrajzi fekvésének,mivel öt útvonal találkozási pontján épült.Ezért aztán hamar mezővárosi és vásártartási jogot kapott.Másrészt Sümeg határában jó minőségű tűzálló agyagot bányásztak.Köztudomású,hogy síkvidéken az agyag általában nem tűzálló,a hegyvidéken viszont igen. Hozzájárult a fazekasság fejlődéséhez az a tény is,hogy a környező földek földművelésre szinte alkalmatlanok ,rossz minőségűek. A kedvező társadalmi feltételeket is meg kell említeni.Kezdetben a vár igényeit kellett kielégíteni,ezért az első fazekasok várjobbágyok voltak. Ebben az időben a veszprémi püspökség tulajdona volt a vár.Az ásatások során sok gótikus, reneszánsz és barokk kori kerámia került elő. 1643.március 27-én személyi és vagyoni szabadságot,és önkormányzati jogot nyert Sümeg lakossága.Innét számíthatjuk Sümeg iparosodásának megindulását. Céhbe történő tömörülésüknek pontos évét nem ismerjük ,de minden valószínűség szerint ez az 1700-es évek végén már megtörtént. A Kisfaludy Sándor Emlékházban látható céhszászlójuk 1841-ből való. A mesterség igazi virágkorát a 19.század utolsó évtizedeiben,és a 20.század elején élte.Ebben az időszakban mintegy fészáz műhelyben folyt a munka,1900-ban pedig 72 fazekast számláltak a városban. Edényeik eljutottak Somogyba,Göcsejbe,Vas megyébe,Sopron megyébe.Egyes adatok arra utalnak,hogy még az Alföldről is jöttek kereskedők a sümegi fazékért. A sümegi kerámiák igen jellegzetes mintakincset őriztek,melyek közül a legjellemzőbb a fehér alapon kék,zöld,vörös,barna (habán) színekből képzett virágornamentika(rózsa,tulipán,rozmaring)volt. Az 1910-es években kezdődik a mesterség hanyatlása,melyhez a zománcedények megjelenése,majd elterjedése is hozzájárult.A fiatalok inkábba gyárakba mennek el dolgozni.Először inashiány jelentkezett,majd lassan a műhelyek száma is megfogyatkozott Sümegen.

  • 635897_lead

    Kásástál

    Kásás tál, égetett cserép használati tárgy. Belül barna máz, alján középen barna, fehér virágminta. A Sümegi Városi Múzeum történeti fazekasgyűjteményének darabja. Ajándékozó: Pintér Lászlóné, Sümeg, Deák F. utca 6. sz. A SÜMEGI FAZEKASSÁG TÖRTÉNETE Sümeg a bakonyi fazekas központok közül a legjelentősebb volt.Jelentőségét két dolognak köszönheti.Egyrészt földrajzi fekvésének,mivel öt útvonal találkozási pontján épült.Ezért aztán hamar mezővárosi és vásártartási jogot kapott.Másrészt Sümeg határában jó minőségű tűzálló agyagot bányásztak.Köztudomású,hogy síkvidéken az agyag általában nem tűzálló,a hegyvidéken viszont igen. Hozzájárult a fazekasság fejlődéséhez az a tény is,hogy a környező földek földművelésre szinte alkalmatlanok ,rossz minőségűek. A kedvező társadalmi feltételeket is meg kell említeni.Kezdetben a vár igényeit kellett kielégíteni,ezért az első fazekasok várjobbágyok voltak. Ebben az időben a veszprémi püspökség tulajdona volt a vár.Az ásatások során sok gótikus, reneszánsz és barokk kori kerámia került elő. 1643.március 27-én személyi és vagyoni szabadságot,és önkormányzati jogot nyert Sümeg lakossága.Innét számíthatjuk Sümeg iparosodásának megindulását. Céhbe történő tömörülésüknek pontos évét nem ismerjük ,de minden valószínűség szerint ez az 1700-es évek végén már megtörtént. A Kisfaludy Sándor Emlékházban látható céhszászlójuk 1841-ből való. A mesterség igazi virágkorát a 19.század utolsó évtizedeiben,és a 20.század elején élte.Ebben az időszakban mintegy fészáz műhelyben folyt a munka,1900-ban pedig 72 fazekast számláltak a városban. Edényeik eljutottak Somogyba,Göcsejbe,Vas megyébe,Sopron megyébe.Egyes adatok arra utalnak,hogy még az Alföldről is jöttek kereskedők a sümegi fazékért. A sümegi kerámiák igen jellegzetes mintakincset őriztek,melyek közül a legjellemzőbb a fehér alapon kék,zöld,vörös,barna (habán) színekből képzett virágornamentika(rózsa,tulipán,rozmaring)volt. Az 1910-es években kezdődik a mesterség hanyatlása,melyhez a zománcedények megjelenése,majd elterjedése is hozzájárult.A fiatalok inkábba gyárakba mennek el dolgozni.Először inashiány jelentkezett,majd lassan a műhelyek száma is megfogyatkozott Sümegen.

  • Rock Színház

    Boublil - Schönberg: Miss Saigon

    a Rock Színház előadásában

  • Rock Színház

    Boublil - Schönberg: Miss Saigon

    musical a Rock Színház előadásában

  • Rock Színház

    Kocsák Tibor - Miklós Tibor: Anna Karenina

    musical-opera a Rock Színház előadásában

  • lead716818

    Jászsági Évkönyv 1994.

  • lead_717191

    Arany-Ezüst 1994/2. szám

    A Jezsuita Intézmények Diákjainak Egyesülete Híradója

    ARANY-EZÜST - Alcím: A Jezsuita Intézmények Diákjainak Egyesülete Híradója - Kiadó: Jezsuita Intézmények Diákjainak Egyesülete, Pécs - Szerkesztőség: 7632 Pécs, Maléter Pál u. 86. IV/13. - Felelős kiadó: Esztergár Pál - Szerkesztette: Vadász Tibor - Készült a Temporg Kisszövetkezet nyomdájában, Pécs. Felelős vezető: Dr. Kállai Sándor - Terjedelem: 16-24 oldal. - Formátum: fekete-fehér. - A digitalizált dokumentumok (1992-1995 közötti) száma, összesen: 57 példány, 9 mappában 206 db fájl, 12.8 GB tárhelyigény

  • lead_717190

    Arany-Ezüst 1994/1. szám

    A Jezsuita Intézmények Diákjainak Egyesülete Híradója

    ARANY-EZÜST - Alcím: A Jezsuita Intézmények Diákjainak Egyesülete Híradója - Kiadó: Jezsuita Intézmények Diákjainak Egyesülete, Pécs - Szerkesztőség: 7632 Pécs, Maléter Pál u. 86. IV/13. - Felelős kiadó: Esztergár Pál - Szerkesztette: Vadász Tibor - Készült a Temporg Kisszövetkezet nyomdájában, Pécs. Felelős vezető: Dr. Kállai Sándor - Terjedelem: 16-24 oldal. - Formátum: fekete-fehér. - A digitalizált dokumentumok (1992-1995 közötti) száma, összesen: 57 példány, 9 mappában 206 db fájl, 12.8 GB tárhelyigény

/269
<< >>