rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 2715

Találatok szűrése
/272
<< >>
  • R.S.9. Stúdiószínház

    R.S.9. Stúdiószínház 1994. február havi műsora

    R.S.9. Stúdiószínház

  • R.S.9. Stúdiószínház

    Emberek, oroszlánok, sasok és foglyok

  • 748006_lead

    Sümeg Plébániatemplom részletek

    Sümeg Plébániatemplom ,részletek F.A. Maulbeertsch freskóiból (1724-1796). 1. freskó A Napkeleti bölcsek (A déli fal második oltárképe) A Háromkirályok hódolattal imádnak. 2. freskó Szent Péter beszéde Pünkösdkor; Középen az idős Péter apostolmagával ragadó szónoki lendülettel prédikál. (Az északi fal harmadik oltárképe.) 3. freskó Izsák feláldozása; Ábrahám áldozatának jellegzetesen barokk ábrázolása. A kép keletkezésének ideje valószínűleg 1758.(A szentsír fülke hátsó falán 1960-ban találták meg.) 4. freskó Franz Anton Maulbertsch önarcképe (freskó részlet!) Karácsony,a pásztorok imádják a megszületett Kisjézust.Meleghangú,közvetlen jelenet. A Plébániatemplomot a 18. sz.-ig állt Szent Katalin templom helyére építtette Padányi Biró Márton 1756-ban. Falait Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) freskói díszítik, amiért méltón a „barokk sixtusi kápolnájaként” említik. Az egész templom - az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus - egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A Krisztus Mennybemeneteléről nevezett Plébániatemplomot 1759-ben szentelték fel. A téren áll még Ramassetter Vince (1806-1876) kékfestőmester, Sümeg nagy mecénásának szülőháza.

  • NA_2604

    Önéletrajz: Koszter Józsefné népi iparművészet

    Önéletrajz: Koszter Józsefné népi iparművészet. A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Adattárának anyaga. Mindazok az írott és nyomtatott dokumentumok tartoznak a gyűjteménybe, amelyek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum hivatali és tudományos-ismeretterjesztő munkája során keletkeztek. Elsősorban tudománytörténeti forrásként használható anyagokat tartalmaz adattárunk. Néprajzi gyűjtések, települések kéziratos monográfiái, honismereti pályamunkák mellett sajtóban megjelent cikkek és a múzeum Néprajzi Szakágának működésével, kiállításaival kapcsolatos anyagok is megtalálhatóak itt.

  • 747996_lead

    Plébániatemplom főoltára

    Mellékoltár: Golgota

    Sümeg,Plébániatemplom főoltára:Urunk Mennybemenetele. Mellékoltár: Golgota A freskókat Franz Anton Maulbertsch( 1724- 1796) festette.Fotókat Békefi László készítette. A Plébániatemplomot a 18. sz.-ig állt Szent Katalin templom helyére építtette Padányi Biró Márton 1756-ban. Falait Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) freskói díszítik, amiért méltón a „barokk sixtusi kápolnájaként” említik. Az egész templom - az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus - egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A Krisztus Mennybemeneteléről nevezett Plébániatemplomot 1759-ben szentelték fel. A téren áll még Ramassetter Vince (1806-1876) kékfestőmester, Sümeg nagy mecénásának szülőháza.

  • Vízilabda

    Vízilabda

  • 664453_lead

    Tornaóra a gimnázium udvarán

    Tornaóra gimnázium udvarán,üdvözlő lap Reprodukció fotó

  • 747629_lead

    Sümeg

    Grüsse von Balaton

    Sümegi képeslap , négy fotóból szerkesztve ,a Sümegi vár különböző szögből fényképezve. A képeslap domináns színei a kék és a zöld. Sümeg (németül Schimeck, horvátul Šimeg) város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya. A város keleti és északi szélén áthalad a 84-es főút, amely Sopron és a Balaton térségét kapcsolja össze, így mindkét irányból könnyen elérhetővé teszi Sümeget. A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, kőbaltákat és urnákat találtak. A várostól délre, a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel. A várat a tatárjárás után IV. Béla kezdte el építtetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be. Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A várnak fontos szerepe volt a török megszállás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen. Veszprém török uralomra jutásával 1553-ban a püspökség ide költözött, és itt is maradt 1762-ig. 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját. A várfalakat 1656–1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül, ennek egy része ma is látható. E falakon belül, a 18. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Központjában az 1649 után épített. 1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el. A Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy részét lerombolták, a többi kurucvárral együtt. 1724–1733 között jelentősen kibővített, Sarlós Boldogasszonynak szentelt, ferences kegytemplom (ahol több mint 60 csodálatos gyógyulás történt) és kolostor, valamint az 1748–1753 között Padányi Biró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül. A belvárostól keletre, a 16. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a 18. században épített váristálló. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. Tizenhárom Város városrészben áll a plébániatemplom. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt.

  • Vulkánszpeleológiai szaktanfolyam

    Vulkánszpeleológiai szaktanfolyam

    Kapolcs, 1994. július 9-14.

  • Jegyzőkönyv

    Jegyzőkönyv

    Készült a MKBT barlangklimatológiai és Terápia szakosztály 1994. január 18-i nyílt ülésén

/272
<< >>