rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 2350

Találatok szűrése
/235
<< >>
  • 760742_lead

    Capári Lovarda,Sümeg

    képes levelezőlap

    Sümeg,Váristálló Capári Róbert,8330 Sümeg,Vároldal u. 5.Színes képes levelezőlapa Capári Lovarda lovaival és fogataival. Püspöki lovarda (Váristálló) A püspöki palota az egykor kiterjedt egyházi birtokok irányításának a központja is volt. A várhegy keleti lábánál található – országos viszonylatban is nagyméretű – gazdasági épület ennek emlékét őrzi. Építését 1524-ben a püspöki majorság telkén a palotával egy időben Biró püspök rendelte el. A hatalmas épület két sor kőoszlopon álló boltíves földszintje lóistállóként szolgált, emeletén magtár volt. 1968-69-ben a műemléki szempontoknak megfelelően helyreállították. Ma is eredeti funkciójának megfelelően működik. Hajdanán a püspökség lovait, parádés kocsijait és egyben a takarmánytárolást szolgálta. A Váristálló ma a tartalmas szabadidő eltöltés, kikapcsolódás keretében gazdag programajánlattal – lovas kocsis túrák postakocsival, vadászlovaglással, lovasiskolával, lovastáborokkal várja a lovakat- és lovas sportokat kedvelőket. Az istálló épülete, Sümeg turista központjában, a várhegy lábánál fekszik. Könnyen megközelíthető a 84-es főútról a várparkoló felől. Honlap: http://www.capari.hu Capári Lovasiskola Lovastábor a sümegi vár tövében Minden korosztály részére, 6 napos turnusokban szerveznek táborokat az iskolai szünidőben. A résztvevők megismerhetik a lófajtákat, a lovaglás alapjait, a közös munka sikereit. A ló segítségével könnyedén megtanulhatják a rendet, a tisztaságot a kitartást és kötelességtudatot, s nem utolsó sorban az állat tiszteletét és szeretetét. A táborba érkezőknek lovas tudásuknak megfelelően több féle oktatás áll rendelkezésükre. További információ itt Családi Lovasprogramok Sümegen! Hétvégi programajánló családok és baráti társaságok részére 2 napos kikapcsolódás Sümegen, a Dunántúl szívében elhelyezkedő kis Barokk városban. H-8330 Sümeg, Váristálló Vároldal u. 5. telefon: 87-550-087 fax.: 87/550-088

  • NA-2822

    Pintért István Nagykanizsai lakos gyűjteménye, melyet Knézy Juditnak küldött el a mezőgazdasági múzeumba

    Pintért István Nagykanizsai lakos gyűjteménye, melyet Knézy Juditnak küldött el a mezőgazdasági múzeumba.

  • Jósvafői helytörténeti füzetek 5 füzet 1996

    Jósvafői helytörténeti füzetek

    5.füzet, 1996

    Jósvafői helytörténeti kutatásokat hivatott összegyűjteni és közzé adni ez a füzetecske. Az ötödik füzet, mely 1996-ban íródott 60 számozott példányban készült.

  • Jósvafői helytörténeti füzetek 4 füzet 1996

    Jósvafői helytörténeti füzetek

    4.füzet, 1996

    Jósvafői helytörténeti kutatásokat hivatott összegyűjteni és közzé adni ez a füzetecske. A negyedik füzet, mely 1996-ban íródott 60 számozott példányban készült.

  • 748062_lead

    Sümeg

    képeslevelezőlap

    A képesl levelezőlapon a Sümegi vár 7 fotója montázsszerű elrendezésben látható. Zöld háttér,nyomtatott Sümeg felirattal. Sümeg (németül Schimeck, horvátul Šimeg) város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya. A város keleti és északi szélén áthalad a 84-es főút, amely Sopron és a Balaton térségét kapcsolja össze, így mindkét irányból könnyen elérhetővé teszi Sümeget. A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, kőbaltákat és urnákat találtak. A várostól délre, a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel. A várat a tatárjárás után IV. Béla kezdte el építtetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be. Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A várnak fontos szerepe volt a török megszállás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen. Veszprém török uralomra jutásával 1553-ban a püspökség ide költözött, és itt is maradt 1762-ig. 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját. A várfalakat 1656–1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül, ennek egy része ma is látható. E falakon belül, a 18. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Központjában az 1649 után épített. 1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el. A Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy részét lerombolták, a többi kurucvárral együtt. 1724–1733 között jelentősen kibővített, Sarlós Boldogasszonynak szentelt, ferences kegytemplom (ahol több mint 60 csodálatos gyógyulás történt) és kolostor, valamint az 1748–1753 között Padányi Biró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül. A belvárostól keletre, a 16. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a 18. században épített váristálló. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. Tizenhárom Város városrészben áll a plébániatemplom. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt. A Sümegi vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt.

  • Farsang

    Farsang

    A Kertvárosi Általános Iskola gyűjteménye

    A Kertvárosi Általános Iskola fotótárából

  • Farsang

    Farsang

    A Kertvárosi Általános Iskola gyűjteménye

    A Kertvárosi Általános Iskola fotótárából

  • Farsang

    Farsang

    A Kertvárosi Általános Iskola gyűjteménye

    A Kertvárosi Általános Iskola fotótárából

  • Farsang

    Farsang

    A Kertvárosi Általános Iskola gyűjteménye

    A Kertvárosi Általános Iskola fotótárából

  • Farsang

    Farsang

    A Kertvárosi Általános Iskola gyűjteménye

    A Kertvárosi Általános Iskola fotótárából

/235
<< >>