rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 1836

Találatok szűrése
/184
<< >>
  • Karácsonyi tárgykészítő pályázat

    Karácsonyi tárgykészítő pályázat

    szöveg
    minősített tartalom

    1950 utáni aprónyomtatvány, röplap

  • F. G. Lorca: Don Cristóbal - bábelőadás

    F. G. Lorca: Don Cristóbal - bábelőadás

    szöveg
    minősített tartalom

    1950 utáni aprónyomtatvány, röplap

  • Hetényi Kórlap - 1997

    Hetényi Kórlap - 1997

    szöveg

    A Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Egészségünkért Alapítvány Lapja

    Hetényi Kórlap [Folyóirat] Egészségünkért Alapítvány lapja. Szolnok, 1997. (Lamark Kiadó, 1997)

  • 766450_lead

    Csabrendek

    kép

    képes levelezőlap

    A képes levelezőlapon Csabrendek nagyközség jellegzetes épületei,montázsként összeszerkesztve. Első fotó - falurészlet, második fotó - templombelső, harmadik kép - községház, negyedik kép - Fekete-kastély. A Bakony utolsó nyúlványa, a sokak által csak Csúcsoshegynek nevezett, 374 méter magas Rendeki-hegy lábánál fekszik. A falu nagy része kisebb-nagyobb kiemelkedéseken terül el, így egyes utcáiban jelentős szintkülönbség-emelkedés figyelhető meg. A hegyről lenézve hosszan el lehet látni, mert észak-északnyugat irányban sík vidék fekszik. Közlekedési szempontból viszonylag előnyös helyzetben van a település, amelynek központján a 7324-es út húzódik végig. Ez az út a 8-as főút devecseri és a 84-es főút sümegi szakaszát köti össze: a Sopron térségét a Balatonnal összekapcsoló 84-es út keresztezése mindössze 4 kilométerre van a településtől, a 8-as főút a központtól 16,5 kilométerre húzódik. A község északi határában ágazik még ki az előbbi útból a 7325-ös út, amely Veszprémgalsa és Zalaszegvár érintésével a már Vas megyéhez tartozó Nemeskeresztúrig húzódik A településnek a központjától keletre több külterületi településrésze is van, ezek távolsági sorrendben az alábbiak: Csabpuszta, Kistárkánypuszta, Nagytárkánypuszta és Darvastó. A falu felől ezek csak önkormányzati, mezőgazdasági úton érhetők el; Darvastó és Nagytárkánypuszta településekre viszont öt számjegyű országos közút is vezet (73 158-as számozással), de az a központtól távol húzódik: a Nyirádot Sümeggel összekötő 7321-es útból ágazik ki. Csabrendek szomszédos települései: Sümeg, Nyirespuszta, Gyepükaján, Zalagyömörő és Szentimrefalva. A 15-20 kilométeres körzetben több város is található: Sümeg mellett Devecser, Ajka és Tapolca. Közelében folyik a Meleg-víz, amely a Marcal egyik mellékfolyója. Története Csabrendek ősi település, már a kőkorszakban is éltek emberek a Csúcshegy lejtőjén, amikor a mélyebben fekvő részeket még tenger borította. Később a kelták, majd a rómaiak lakták a vidéket, majd őket a pannon szlávok, később pedig a szlovének követték. A község neve Rendek, de eredeti ejtése alapján többfelé elnevezése is ismeretes: például Rennek. A Rendek szó szláv eredetű, amely vörösércet jelent magyarra átfordítva. Ez utalást tesz a bauxittól vörösre festett földre, amely a környék egyik jellemzője. A mai Csabrendek három részből épült össze, ezek a részek akkor külön falvak voltak: Rendek (1314-ig Villa Rennek, oklevélen említett név alapján), Al-Csad, Fel-Csab vagy Szentistváncsab. Akkoriban mind a három falucskának parochiás temploma volt. Azonban az érkező tatárok a falvakat a templomaikkal együtt elpusztították. 1428-ig Csabrendek jelentős településnek számított, Zala megye keleti részének járási székhelye volt. A török idő alatt a két Csab rész elnéptelenedésnek indult. Templomaikból már csak romok maradnak, amelyek aztán már fel sem épülnek. Mindeközben Rendek népes falu marad. 1632-ben a Sümeget környező hat település török uralom alá került, de a várat nem tudták bevenni. A Renneki és Chaby nemzetségből magát kinövő Csabi család uradalmai is odavesztek. A család tagjai, mint végvári katonák harcoltak a fenyegető török ellen. A Csabiak elvesztett birtokai 1648-ban az Érsek családhoz, később pedig az említett famíliából leágazó köznemesi családokra szálltak át. A harcok végeztével a három terület összefogásából született meg a mai Csabrendek őse. Itt a földesúr, Galánthai gróf Fekete György észak-magyarországi tót, cseh, morva és lengyel, majd pedig német telepeseknek adott otthont. Szent Lőrinc egyháza romokba dőlt, amelyet 1725-ben újítottak fel. 1728-ban újból megalakult a csabrendeki plébánia, melyhez hozzácsatolták Gógánfát, Dabroncot, Ötvöst, Gyömörőt, valamint egy időre Gyepüt, és Kajánföldet is. A mai is álló plébánia templomot 1785-ben kezdték el építeni barokk stílusban. A Szent Lőrinc templomot 1843-ban megnagyobbították. A 18. század végére a falu lakossága mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott. Sok takács, kerékgyártó, bognár volt ekkor a faluban. A német telepesek köréből kerültek ki főként a vargák, csizmadiák, szabók, kovácsok. Az iparosok száma a 19. század elejére lecsökkent, mivel a gabonatermesztés jó termést hozott, sokan a mezőgazdaság mellett döntöttek. Az 1775-ös évre tehető a Fekete család kastélyának építése, amelyet hamarosan két Bogyai-kúria követett (1790 körül), hamarosan pedig az Érsek családnak is épült kúriája. Többször járt itt Savanyú Jóska, az utolsó bakonyi betyár, mivel itt lakott a nővére, Savanyú Mária. Változások történtek az uradalmak elosztásában és tulajdonlásában is. A Mihalpicsok birtokaiból 2000 holdnyi terület eladásra került. Az I. világháború után pedig teljesen új kézbe került minden, a tulajdonos pedig a zsidó marhakereskedőből lett földesúr, Grósz Lajos. A terület felét ölenként 15 koronáért parcellázta. A környéken sok bauxit található. 1936-tól a falun át terjedtek a kutatások. Az első lelőhelyek a mai Nagytárkánypuszta mellett létesültek. 1949 nyarán pedig megkezdődött a termelőszövetkezetek kialakítása. A régi Barcza-kastély helyére kultúrkombinátot építettek. A római kori alsó kút helyére pedig törpe vízmű létesült. 1977. április 1-én a településhez csatolták a Veszprémgalsa Közös Tanácsot, amely magában foglalta: Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa, Zalaszegvár falvakat. A rendszerváltás után létrejött a Csabrendek székhelyű körjegyzőség is. Valahol a falu területén lévő erdőben terül el a régi zsidótemető, ahol a legfiatalabb sír kb. 90 éves.

  • Gyermekkórus

    Fiúkórusok Országos és Nemzetközi Találkozója

    kép

    Buday Péter hagyatéka

    VI. Fiúkórusok Országos és Nemzetközi Találkozója Szolnokon 1997. április 20-án a Megyeházán. Buday Péter magángyűjteménye

  • Gyermekkórus

    Fiúkórusok Országos és Nemzetközi Találkozója

    kép

    Buday Péter hagyatéka

    VI. Fiúkórusok Országos és Nemzetközi Találkozója Szolnokon 1997. április 20-án a Megyeházán. Buday Péter magángyűjteménye

  • 6325

    Balatoni Múzeum

    kép

    Keszthely 750 éves, időszaki kiállítás a Balatoni Múzeumban. Keszthely településszerkezetének változásai.

  • Pogány Gábor Benő: Páros Szobor

    Pogány Gábor Benő: Páros Szobor

    kép

    Petőfi Sándor és Szendrey Júlia

    Pogány Gábor Benő: Páros szobor [Képeslap]. - [s.l.], [1997] (Szolnok : Tisza Nyomda). - 1 db képeslap : ill., színes ; 10x15 cm

  • Új Délibáb - 1997

    Új Délibáb - 1997

    szöveg

    Tisza-tó környéki közéleti lap

    Új Délibáb [Folyóirat] Tiszafüred : Tisza-tó Kulturális Területfejlesztési és Környezetvédelmi Alapítvány, 1997. (Tiszafüred : PRO HOMO Nyomda)

  • 6252

    Fő tér

    kép

    Fő tér, OTP.

/184
<< >>