rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 2140

Találatok szűrése
/214
<< >>
  • NA-2874

    Özv. Bács Györgyné levele Kapitány Orsolyától

    Özv. Bács Györgyné levele Kapitány Orsolyától.

  • Perczel Bertalan portré

    Bonyhádi Arcképcsarnok Perczel Bertalan portré

    Perczel Bertalan II. (*1915. jan. 4. Bonyhád, †2007. dec. 17. Dombóvár): mezőgazdász, kántor. Perczel Béla IV. és Perczel Etelka VI. házasságának elsőszülött gyermeke. Zenei adottságát édesanyjától örökölte, az első zongoraleckéket is tőle kapta. Elemi iskoláit Pestszentlőrincen és Bonyhádon járta. Gimnáziumi tanulmányait Gödöllőn kezdte, hetedik osztálytól a bonyhádi gimnázium tanulója, ahol 1933-ban érettségizett. A keszthelyi Gazdasági Akadémián 1936. júl. 15-én szerzett gazdatiszti oklevelet, majd a műegyetem gazdasági karán folytatta tanulmányait. 1937-ben önként jelentkezett az 1. sz. Jászkun huszárezredbe, ahonnan Sopronba, a huszár önkéntes iskolába, majd a Bem József tüzériskolába került. 1938 októberében hadapród őrmester lett, majd leszerelt. 1939 márciusában Fürgeden helyezkedett el gazdasági gyakornokként. A második világháború első két évében, 1939‒40-ben több alkalommal bevonultatták, majd zászlóssá léptették elő. 1941-től a Magyar Királyi Gazdasági Felügyelőség székesfehérvári kirendeltségén kisegítő, majd gyakornok volt. 1944-ben behívták a 4. huszárezredbe. A visszavonulások során Tapolcára került a 67. gyalogezredhez, a Simontornya környéki harcokban karlövéssel megsebesült. 1951-ben a hidasi téglagyárban kapott munkát. 1948-ban tért vissza Bonyhádra. A politikai helyzet miatt nem tudott elhelyezkedni, ezért a családi ház kertjét művelte, sertéseket tartott, erdészetben alkalmi munkát vállalt. Gondozta édesanyját, akivel csatlakoztak egy bonyhádi, ferences harmadik rendi csoporthoz, ahol főként a szegényeket segítő, karitatív tevékenységet végeztek. A családot minden megmaradt vagyonától megfosztották, míg végül 1952-ben el kellett hagyniuk az ősi, Perczel M. u. 44. sz. alatti házat. 1955 októberétől a bonyhádi katolikus egyházközség szállást biztosított részére a plébánián, felkérték a kántori teendők elvégzésére és a plébánia kertjének gondozására. Munkája mellett énekkart szervezett és vezetett a katolikus templomban. 1981-ben jutott önálló lakáshoz a Dózsa György utcában. A Perczel család utolsó Bonyhádon élő tagját Bonyhád város 1993-ban Perczel-díjjal tüntette ki. Kántori szolgálatát szinte élete végéig ellátta.

  • Gáti László portré

    Bonyhádi Arcképcsarnok Gáti László portré

    Gáti László élete

  • Ettig László portré

    Bonyhádi Arcképcsarnok Ettig László portré

    Ettig László (1921. júl. 31. Gyula, †2006. dec. 21. Bonyhád): mezőgazdasági termelőszövetkezeti elnök. Dunaharasztiban, majd Szekszárdon járt elemi iskolába és gimnáziumba. Érettségi bizonyítványt a Bajai Magyar Királyi Kertészképző Iskolában szerzett 1942-ben. A Műegyetem mezőgazdasági fakultásán tanult tovább, közben Bonyhádon az István-majorban vállalt munkát. Katonai szolgálat miatt tanulmányai 1942-ben megszakadtak. 1944 májusában indult a frontra. A frontszolgálat és a hadifogság után 1947‒48-ban a Nagymányoki kőszénbányában vállalt csillés munkát. Elvégezte a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, ahol agrárközgazdász oklevelet szerzett 1957-ben, majd az agrármérnöki címet is megkapta. 1949-től négy évig a Földművelésügyi Minisztérium Terv- és Üzemgazdasági Főosztályán volt előadó, ahonnan a Minisztertanács Titkárságára került, itt dolgozott 1957-ig. Mivel Nagy Imre titkárságán dolgozott, állandóan megfigyelték, ezért az 1956-os forradalmat követően Nagymányokra költözött családjával. 1957-ben körzeti gazdasági felügyelő lett Majos és Kismányok területén. 1959-ben a megalakuló Majosi mezőgazdasági termelőszövetkezet elnökének választották. 1981-ben – többszöri szövetkezeti egyesülés után – a bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Szövetkezet elnökeként vonult nyugállományba.

  • Dr. Kolta László portré

    Bonyhádi Arcképcsarnok Dr. Kolta László portré

    Kolta (Klenner) László (1922. jan. 29. Bátaapáti, †2010. szept. 25. Bonyhád): tanár, címzetes főiskolai docens. Korának egyik legjelesebb történelemtanára, előadója és helytörténésze. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, 1939-ben érettségizett a bonyhádi gimnáziumban. 1944-ben a Szegedi Tudományegyetemen szerezte történelem‒földrajz szakos tanári- és történelemből bölcsészdoktori diplomáját. 1944 szeptemberében óraadó tanárnak alkalmazták a bonyhádi gimnáziumban. Még ez évben kezdődött katonai szolgálata, mely francia hadifogsággal zárult. 1946. májusi szabadulása után folytatta tanári pályáját a gimnáziumban. 1949-től a diákotthon vezetője, 1951-től 1952 decemberéig a közgazdasági középiskola, 1953-tól 1958-ig a gimnázium igazgatója, majd tanára. 1960-tól 22 évig megyei középiskolai szakfelügyelő, miközben 1962-ben a közgazdasági szak-középiskolába helyezték át, ahonnan 1982-ben ment nyugdíjba. Munkája mellett 20 éven át a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat járási titkára volt, a pécsi Pedagógiai Főiskola megbízásából 15 évig konzultációkat vezetett az általános iskolai tanárképzés levelező tagozatán. A Tolna Megyei Honismereti Egyesület egyik alapítója, néhány évig elnöke volt a Hazafias Népfront járási szervezetének.

  • Jósvafői helytörténeti füzetek 9 füzet 1998

    Jósvafői helytörténeti füzetek

    9.füzet, 1998

    Jósvafői helytörténeti kutatásokat hivatott összegyűjteni és közzé adni ez a füzetecske. A kilencedik füzet, mely 1998-ban íródott 60 számozott példányban készült.

  • Jósvafői helytörténeti füzetek 8 füzet 1998

    Jósvafői helytörténeti füzetek

    8.füzet, 1998

    Jósvafői helytörténeti kutatásokat hivatott összegyűjteni és közzé adni ez a füzetecske. A nyolcadik füzet, mely 1998-ban íródott 60 számozott példányban készült.

  • 9811

    Juhászkampó

    Körtefából faragott, növény és virágmintás bot madárkákkal.

  • Csordás Ferencné portré

    Bonyhádi Arcképcsarnok Csordás Ferencné portré

    Csordás Ferencné élete

  • Bonyhádi Arcképcsarnok Bertalan Sándor portré

    Bonyhádi Arcképcsarnok Bertalan Sándor portré

    Bertalan Sándor (*1932. máj. 28. Gyula, †2008. jan. 9. Szekszárd): szobrászművész. A Bonyhádi Katolikus Elemi Fiúiskola elvégzését követően 1942-ben kezdte meg tanulmányait a Bonyhádi Evangélikus Gimnáziumban, de 1944-ben tanulmányait megszakította. 1950-ben a bonyhádi zománcgyárban szerszámkészítő szakképesítést szerzett, majd itt helyezkedett el a szakmájában. 1954-től foglalkozott szobrászattal, képzőművészettel. 1971‒72-ben a siklósi szimpózium villányi művésztelepén ismerkedett meg a kőfaragással. 1971‒81 között csoportos kiállításokon mutatta be alkotásait. Bonyhád Város Önkormányzata posztumusz Perczel-díjjal ismerte el tevékenységét (2008).

/214
<< >>