I. István, magyar király az 1000. év karácsonyán koronát kap a pápától. A dombormű, Zala György alkotása.

A "Katolikus Diáksport Támogatásáért" KIDS aranyérem tokjában, melyet Borián Tibor piarista kapott a KIDS alapításának 20 éves jubileumán, 2013. október 30-án. Aranyozott fém érem. Felirata: "Köszönet a katolikus diáksport támogatásáért Borián Tibor SchP 1993-2013".

Ambrus Lajos: "Tiszaparti táj" című akvarellje. Finom pasztell színekkel festi a művész a szeretett tiszai tájat. Ambrus Lajos (szül.: 1952 Nagykőrös-) kortárs festő. "Képzőművész, aki vadászik, vagy vadászó képzőművész. Lehetne így is jellemezni Ambrus Lajost, a Kecskemét mellett, Ballószögön lakó festőművészt. Szakállas, erős alkata mindig feltűnt a Gemenci Alkotótáborban. Beszélgetéseinkkor kitűnt, hogy nem csak festi, rajzolja a természetet, de aktív vadászként óvja, vigyázza is. Immár 13 éve tagja, s jó ideje gazdasági felelőse a Kecskeméti Petőfi Vadásztársaságnak. 1952-ben Nagykőrösön született, lehet, hogy a bába már akkor összekeverte a babaolajat az olajfestékkel, de mint vallja, amióta az eszét tudja, mindig festő akart lenni. Az elhatározást bizonyára erősítette édesapja is, aki maga is festő volt. Az ambíciókkal telt fiúnak szerencséje volt, már iskolái megkezdésekor felismerték tehetségét és művészeti szakkörökben Palkó József, valamint Udvari Gyula és Goór Imre festőművészek segítették első lépéseit. A gimnáziumi és Közgazdasági Főiskolai évek alatt a festészetben is tovább képezte magát. B. Mikli Ferenc és Bozsó János Munkácsy díjas festők előbb mint magántanárok, az évek múltával mint barátok oktatták. Minden lehetőséget kihasznált, ahol tanulhatott (rajzkörök, tanítóképző főiskola) és nyarainak nagy részét a Zebegényi Nemzetközi Képzőművészeti Szabadiskolán töltötte. Itt Jets György festőművész vezetése mellett tanulta meg a különböző technikákat, többek között a freskó és szekkó gyakorlati fogásait is. A sok tanulás meghozta a gyümölcsét. 2000-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Hosszú rögös út vezetett idáig. Mivel a családot is el kellett tartani, a főiskola elvégzése után a kecskeméti Repülő Orvosi Vizsgáló Kutató Intézet munkatársa lett. Anatómiai rajzokat készített, így munkaidejében is azzal foglalkozott, amit szeretett és egyben a család elvárásainak is eleget tett. Itt ismerkedett meg a természetszerető, de még nem vadászó Ambrus Lajos a vadászattal és későbbi vadászati mentoraival, Dr. Csegery Attilával és Dr. Koncz Istvánnal, s ők vitték ki először és ők ajánlották be a társasághoz a területen lakó fiatalembert. 1988-ban nyert felvételt és a következő években már jelentkeztek képein a vadászati témák és az állatvilág is. Egy évre rá megvált az Intézettől és azóta csak a festészettel foglalkozik. Vallja, hogy az élet egy kalandozás, nos neki a festészet is az: nem idegen számára a tájkép, a vad, de otthonosan mozog a különböző vallások jelképeinek, jeleneteinek ábrázolásában, aktot és portrét is szép számban fest. Használ szenet, pasztellt, olajat, és különösen kedveli az akvarellt, ami felkészült tudást igényel, de frissen lehet vele dolgozni kint, a helyszínen is. Palettáján van a linómetszés, a szekkó, a freskó készítése is, nagy lélegzetű munkái a Ballószögi katolikus templom oltárképe, a Stáció olajképei, míg szülővárosában ökumenikus hitéleti képeket festett. Számos kiállítása volt Európában, művei eljutottak Amerikába és Afrikába is és számos hazai magángyűjteményben láthatók. Muray Róberttel való találkozása meghatározó volt, s tagja lett az 1994-ben alakult Altamira Egyesületnek, ahol is a kör tagjainak segítségével munkássága teljesebbé vált. Szerencséje úgy hozta, hogy 98-ban kijutott Namíbiába vadászni, ottani élményeit jellegzetes afrikai képekben jeleníti meg. Ambrus Lajosnak a látvány a fontos, egy szép táj egy mozgalmas nap feledteti az elmaradt fegyverhasználatot. A képek fotók módjára rögzülnek emlékezetében, ezekből születnek a későbbi művek. Falujának polgármestereként elismert ember, tíz éve vezet a fiataloknak szakkört, s megalapította a Ballószögi Művésztelepet, ahol rendszeresen megfordulnak neves alkotók is. Talán elmondható róla, hogy boldog ember, hozzájárul az élet szebbé tételéhez és tovább viszi, adja amit tanítóitól, őseitől kapott." (Bishof Ferenc) Díjak: Bács-Kiskun megye Príma- Primissima díj 2005. Nimród vadászérem 2007. Tagja: – Magyar Vízfestők Társasága – MAOE (Magyar képzőművészeti alap) – Megyei Műhely Művészeti Egyesület (Bács-Kiskun) – Kecskeméti Képzőművészek Közössége (KKK) – Magyar Képző és Iparművészeti Társaság Szövetsége – Altamíra – Vadászati Kulturális Egyesület VKE. – Honvéd Kulturális Egyesület – Lírikusok Irodalmi Műhely – Szőnyi István Baráti Kör

Tóth Dávid szobrász: "Nyúlfej" című bronz kisplasztikája. Tóth Dávid Budapest 1974. március 26., kortárs szobrász. 1988 és 1992 között a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola szobrász szakán tanult. Mesterei voltak Czinder Antal, Meszlényi János és Kubisch János. 1992 és 1997 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Somogyi József, Bencsik István és Karmó Zoltán tanították. Korai munkái az állatvilág figuráit ábrázolták. Díjak, elismerések: Aschner Lipót emléktáblája a Szusza Ferenc Stadionban (Budapest, IV. kerület, Megyeri út 13.)1992: Kerényi Jenő tanulmányi-díj 1995: Tárgyi Különdíj, Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum Alkotása:Puskás Ferenc szobor Óbudán A műalkotás, melyhez egy Madridban készült fénykép adta az ötletet, az „Aranycsapat” legendás játékosát örökíti meg, amint öltönyben, elegánsan gyerekeket tanít dekázni az utcán. A bronz szoborcsoport főalakját Pauer Gyula tervei alapján formázták meg, a mellette álló gyermekeket pedig Tóth Dávid készítette. A szobrot 2013. március 28-án avatták fel (Budapest, III. ker., Bécsi út 61.).

Weiss Manfréd (1857-1922) nagyiparos, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek alapítója síremléke, Ullmann Gyula és Kármán Géza Aladár tervei aalpján.

A Gundel-család síremléke, amely Gách István Lipót alkotása

Vásárhelyi Pál (1795-1856) vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke síremléke, Grantner Jenő szobrász és Zilahi István építész alkotása

Szerb Antal (1901-1945). író, irodalomtörténész síremléke

Zsigmondy Vilmos (1821-1888), bányamérnök sírja

Szabó Dezső író (1879-1975) síremléke, mely Andrássy Kurta János alkotása