rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 1544

Találatok szűrése
/155
<< >>
  • Jósvafői helytörténeti füzetek 40 füzet 2015

    Jósvafői helytörténeti füzetek

    40.füzet, 2015

    Jósvafői helytörténeti kutatásokat hivatott összegyűjteni és közzé adni ez a füzetecske. Ez a negyvenedik füzet, mely 2015-ben íródott.

  • Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

    Ismertető a múzeumról

    Bajor Gizi Színészmúzeum

  • Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

    Turnai Tímea névjegye

    Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

  • Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

    Az intézet fejléces levélpapírja

    Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

  • Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

    Ismertető az intézetről és a múzeumról

    Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

  • 729845_lead

    Vár télen kivilágítva

    képes üdvözlőlap

    Sümegi várat megörökítő színes képes levelezőlap. A sümegi fotós Gyulai Balog Barnabás télen napnyugtakor készítette a fotót, a vár esti kivilágításban pompázik. A képes üdvözlőlapot Sümeg és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft.adta ki 2015-ben.Csodaszép, kékes és tűzes narancsos színekben gazdag képeslap született. Sümeg (németül Schimeck, horvátul Šimeg) város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya. IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). 1707. január 23.-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok lelépett a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bizta meg. A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.

  • 729844_lead

    Sümegi vár napnyugta

    képes levelezőlap

    Sümegi várat megörökítő színes képes levelezőlap. A sümegi fotós Gyulai Balog Barnabás télen napnyugtakor készített sümegi látképét a Sümeg és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft.adta ki 2015-ben.Csodaszép, kékes és tűzes narancsos színekben gazdag képeslap született. Sümeg (németül Schimeck, horvátul Šimeg) város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya. IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). 1707. január 23.-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok lelépett a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bizta meg. A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.

  • 729832_lead

    Sümeg (4 fotó)

    képes levelezőlap

    Sümeg város 4 hobby fotósának alkotása, képes levelező lappá szerkesztve, a Sümeg és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. által,kiadva 2015-ben. Fotók:Papp Tamás,Gyulai Balog Barnabás,Szántói Zoltán,Sóstai Ádám.

  • Dohányzacskó

    Dohányzacskó

    Dohányzacskó

  • 2016.274.1.P

    A 47. egyetemes piarista rendi káptalan emlékérme

    A 2015-ben Esztergomban megrendezésre került 47. egyetemes piarista rendi káptalan emlékére készült bronz emlékérem plasztikkeretben. Előlapján Kalazanci Szent József látható a karjában a gyermek Jézust tartó Szűzanya előtt, "BEATA VIRGO MATER DEI SCHOLARUM PIARUM" felirattal. Hátoldalán a káptalan emblémája a piarista címerrel, háttérben az esztergomi bazilika épülete látható. Körirata: "XLVII CAPITULUM GENERALE SCHOLARUM PIARUM ESZTERGOM 2015. DISCIPULI ET TESTES". Készítő: Vito Valentino Cimarosti olasz éremművész. Készült a Colombo Medaglie milánói műhelyében.

/155
<< >>