Pesthidegkút egyike az 1950. január 1-jén Budapesttel egyesített 23 településnek, a fővároshoz csatolása előtt önálló nagyközség volt. Ma a Budapest II. kerület része. Tulajdonos özvegy Wippner Antalné

A Szépjuhászné Budapest II. kerületében található terület, a Budakeszi út legmagasabb pontján, a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy közötti hágóban, az úgynevezett Budakeszi-völgyben, ahol 350 méter magasságban kirándulóközpont létesült. A hágó feletti erdőborította nyereg a Szépjuhászné-nyereg, amely agyagból és lösztartalmú hordalékokból épült fel. 1945 és 1992 között Ságvári-liget volt a neve. A monda szerint Hunyadi Mátyás itt ismerkedett meg egy szép juhásznéval. A 18. század közepétől kedvelt kirándulóhelyen Pavianovics János építette fel a Szép Juhászné nevű vendéglőt. 1949-ben a közelben építették ki a Gyermekvasút Szépjuhászné (eredetileg Ságvári-liget) nevű állomását, amelynek felvételi épületében váróterem, állomásfőnöki és forgalmi iroda, pénztárhelyiség és szociális létesítmények találhatók. A Gyermekvasút megnyitásakor a környéket parkosították. Az állomás környékén túlnyomó többségében örökzöld cserjékből és fenyőkből alakítottak ki ligetet. Az állomásépületben kezdetben büfé, majd étterem működött, újabban ismét büfé üzemel.

Krátzer József vendéglője Budapest II. kerület Pesthidegkút. Pesthidegkút egyike az 1950. január 1-jén Budapesttel egyesített 23 településnek, a fővároshoz csatolása előtt önálló nagyközség volt. Ma a II. kerület része.

A Szépjuhászné Budapest II. kerületében található terület, a Budakeszi út legmagasabb pontján, a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy közötti hágóban, az úgynevezett Budakeszi-völgyben, ahol 350 méter magasságban kirándulóközpont létesült. A hágó feletti erdőborította nyereg a Szépjuhászné-nyereg, amely agyagból és lösztartalmú hordalékokból épült fel. 1945 és 1992 között Ságvári-liget volt a neve. A monda szerint Hunyadi Mátyás itt ismerkedett meg egy szép juhásznéval. A 18. század közepétől kedvelt kirándulóhelyen Pavianovics János építette fel a Szép Juhászné nevű vendéglőt. 1949-ben a közelben építették ki a Gyermekvasút Szépjuhászné (eredetileg Ságvári-liget) nevű állomását, amelynek felvételi épületében váróterem, állomásfőnöki és forgalmi iroda, pénztárhelyiség és szociális létesítmények találhatók. A Gyermekvasút megnyitásakor a környéket parkosították. Az állomás környékén túlnyomó többségében örökzöld cserjékből és fenyőkből alakítottak ki ligetet. Az állomásépületben kezdetben büfé, majd étterem működött, újabban ismét büfé üzemel Szépjuhászné Büfé (Budakeszi út 97-es szám) néven. "Minden héten megújuló menüsor vár a kedves vendégeinkre. A hét minden napján változatosan, gyermekkorunk ízeivel, házias jellegű főtt ételeket kínálunk. Illetve minden hétvégén újabbnál újabb ínyencségekkel állunk elő: vadak, sültek, pörköltek, levesek, és egyéb gasztro érdekességek ...természetesen mindez magyaros kivitelben készítve. Állandó kínálatunkban szerepelnek: frissen sültek, köretek, desszertek, péksütemények, üdítő italok, sörök, termelői borok széles választéka mérsékelt árakon. Nyáron a kerthelyiségben a kisvasút vonul el épp mellettünk miközben a madár csicsergős erdei környezetet élvezzük. 50 méterre tőlünk a gyerekek részére játszótér épült, hogy a kicsik is játszva élvezhessék az erdei levegőt. Télen a kandallóval fűtött éttermi részben "szocreál" hangulatot idéző berendezés és az eredeti kőfallal borította étteremből szintén élvezhetjük a körénk táruló világot, mivel hatalmas ablakokkal borítottuk éttermünket. Az év minden napján várja vendégeit a barátságos, családias Szépjuhászné." (www.szepjuhaszne.hu)

A Szépjuhászné Budapest II. kerületében található terület, a Budakeszi út legmagasabb pontján, a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy közötti hágóban, az úgynevezett Budakeszi-völgyben, ahol 350 méter magasságban kirándulóközpont létesült. A hágó feletti erdőborította nyereg a Szépjuhászné-nyereg, amely agyagból és lösztartalmú hordalékokból épült fel. 1945 és 1992 között Ságvári-liget volt a neve. A monda szerint Hunyadi Mátyás itt ismerkedett meg egy szép juhásznéval. A 18. század közepétől kedvelt kirándulóhelyen Pavianovics János építette fel a Szép Juhászné nevű vendéglőt. 1949-ben a közelben építették ki a Gyermekvasút Szépjuhászné (eredetileg Ságvári-liget) nevű állomását, amelynek felvételi épületében váróterem, állomásfőnöki és forgalmi iroda, pénztárhelyiség és szociális létesítmények találhatók. A Gyermekvasút megnyitásakor a környéket parkosították. Az állomás környékén túlnyomó többségében örökzöld cserjékből és fenyőkből alakítottak ki ligetet. Az állomásépületben kezdetben büfé, majd étterem működött, újabban ismét büfé üzemel Szépjuhászné Büfé (Budakeszi út 97-es szám) néven. "Minden héten megújuló menüsor vár a kedves vendégeinkre. A hét minden napján változatosan, gyermekkorunk ízeivel, házias jellegű főtt ételeket kínálunk. Illetve minden hétvégén újabbnál újabb ínyencségekkel állunk elő: vadak, sültek, pörköltek, levesek, és egyéb gasztro érdekességek ...természetesen mindez magyaros kivitelben készítve. Állandó kínálatunkban szerepelnek: frissen sültek, köretek, desszertek, péksütemények, üdítő italok, sörök, termelői borok széles választéka mérsékelt árakon. Nyáron a kerthelyiségben a kisvasút vonul el épp mellettünk miközben a madár csicsergős erdei környezetet élvezzük. 50 méterre tőlünk a gyerekek részére játszótér épült, hogy a kicsik is játszva élvezhessék az erdei levegőt. Télen a kandallóval fűtött éttermi részben "szocreál" hangulatot idéző berendezés és az eredeti kőfallal borította étteremből szintén élvezhetjük a körénk táruló világot, mivel hatalmas ablakokkal borítottuk éttermünket. Az év minden napján várja vendégeit a barátságos, családias Szépjuhászné." (www.szepjuhaszne.hu)

A Szépjuhászné Budapest II. kerületében található terület, a Budakeszi út legmagasabb pontján, a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy közötti hágóban, az úgynevezett Budakeszi-völgyben, ahol 350 méter magasságban kirándulóközpont létesült. A hágó feletti erdőborította nyereg a Szépjuhászné-nyereg, amely agyagból és lösztartalmú hordalékokból épült fel. 1945 és 1992 között Ságvári-liget volt a neve. A monda szerint Hunyadi Mátyás itt ismerkedett meg egy szép juhásznéval. A 18. század közepétől kedvelt kirándulóhelyen Pavianovics János építette fel a Szép Juhászné nevű vendéglőt. 1949-ben a közelben építették ki a Gyermekvasút Szépjuhászné (eredetileg Ságvári-liget) nevű állomását, amelynek felvételi épületében váróterem, állomásfőnöki és forgalmi iroda, pénztárhelyiség és szociális létesítmények találhatók. A Gyermekvasút megnyitásakor a környéket parkosították. Az állomás környékén túlnyomó többségében örökzöld cserjékből és fenyőkből alakítottak ki ligetet. Az állomásépületben kezdetben büfé, majd étterem működött, újabban ismét büfé üzemel Szépjuhászné Büfé (Budakeszi út 97-es szám) néven. "Minden héten megújuló menüsor vár a kedves vendégeinkre. A hét minden napján változatosan, gyermekkorunk ízeivel, házias jellegű főtt ételeket kínálunk. Illetve minden hétvégén újabbnál újabb ínyencségekkel állunk elő: vadak, sültek, pörköltek, levesek, és egyéb gasztro érdekességek ...természetesen mindez magyaros kivitelben készítve. Állandó kínálatunkban szerepelnek: frissen sültek, köretek, desszertek, péksütemények, üdítő italok, sörök, termelői borok széles választéka mérsékelt árakon. Nyáron a kerthelyiségben a kisvasút vonul el épp mellettünk miközben a madár csicsergős erdei környezetet élvezzük. 50 méterre tőlünk a gyerekek részére játszótér épült, hogy a kicsik is játszva élvezhessék az erdei levegőt. Télen a kandallóval fűtött éttermi részben "szocreál" hangulatot idéző berendezés és az eredeti kőfallal borította étteremből szintén élvezhetjük a körénk táruló világot, mivel hatalmas ablakokkal borítottuk éttermünket. Az év minden napján várja vendégeit a barátságos, családias Szépjuhászné." (www.szepjuhaszne.hu)

Wagner-féle vendéglő a "Szép kilátáshoz" Ma már nincs meg.

Wagner-féle vendéglő a "Szép kilátáshoz" Ma már nincs meg.

Wagner-féle vendéglő a "Szép kilátáshoz"

Egmann Jakabné, vendéglő a "Szép svájci nőhöz" Budapest II. kerület Szemlőhegy utca 14. Ma már nincs meg. Lakóépület van a helyén. 1847-ben, Döbrentei Gábor dűlőkeresztelője alkalmával a 232 m magas Josephberg (magyarul Józsefhegy) kapta a Szemlőhegy nevet. Buda 1686-os visszafoglalása során a tüzérség megfigyelői itt foglaltak helyet, innen „szemlélődtek”.