rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 20

Találatok szűrése
/2
<< >>
  • VF_20326

    Népkerti Vigadó - képeslap, Magyarkanizsa, 1942

    A levelezőlap képes oldalán, a magyarkanizsai Népkerti Vigadó épülete látható. A Csuka Sándor tervei alapján épült Vigadó, a korábbi nevén Erzsébet ligetben, más néven Népkertben került felállításra 1894-ben. A műemléki védettséget élvező épület ma is áll (sadašnji izgled, 2018), a magyarkanizsai Gyógyfürdőtől mindössze 50 méteres távolságban helyezkedik el. Magyarkanizsa az első világháború utáni trianoni békeszerződéssel került a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, de a képeslap kiadása idején néhány évig újra Magyarországhoz tartozott. A délvidéki település legfontosabb turisztikai vonzata, az 1913-ban megnyílt, Reiss Zoltán által tervezett gyógyfürdő, amely az itt fakadó gyógyhatású hévizet hasznosítja. Ennek keretében színvonalas szállodai és vendéglátóipari szolgáltatásokat is nyújtanak. A dátum, a keltezés alapján.

  • VF_21698

    Pannónia Szálloda - képeslap, Sopron, 1945

    A levelezőlap képes oldalán, a soproni Pannónia szálloda utcai frontja látható, az előtte kialakított kiülős terasszal. Korábban az Arany Szarvas fogadó állt a helyén, jelenlegi formáját a 19. század végén nyerte el. Az 1891 és 1893 között épült szállodát, Wiedemann János bérelte huszonkét évig, míg nem "kilicitálták". Utána Kőszegen próbált szerencsét, Tremmel Károlytól vette bérbe a Korzó kávéházat 1914 júliusában. 1914 második felében így már Groszner és tsa. vezette az akkor 80 szobával, étteremmel és kávéházzal rendelkező a hotelt. Az 1919-ben "Pannonia szálló" néven részvénytársasággá alakuló vezetőség tagjai: Seidl Samu, Pistel Miksa, Feigl Gyula, Groszner Pál, Müller József dr., Roth Gusztáv, Thurner Mihálv dr., Szüsz Károly, Zwinz Károly voltak. Az 1920-as években Varró József bérelte. A várost 1944-ben ért szőnyegbombázás után, csak a Pannónia maradt épen a település szálláshelyeiből. Teljesen megsemmisült a Lövér szálló 2. sz. és az éttermi szárnya, továbbá a Várkerületi Fehér Rózsa, a Baross utca 4. sz. alatti Baross szálló, a Hatvani Ferenc turistaház panziója, a Tómalmi szálló és a Hubertus vendéglő és szálló. Súlyosan megsérült a Gruber szálló, a Lövér szálló 1. szárnya, az István menedékház, az Erzsébet kerti kioszk, akárcsak a befejezés előtt álló Ciklámen Szálló. Még az ötvenes évek elején is egyedüli szállodaként működött, az akkori Lenin krt 75 szám alatt. A szocialista éra második felében a HungarHotels üzemeltette változatlan néven. A Pannónia szálloda ma is üzemel (2018). A következő, egyemeletes magas-tetős épület földszintjén működött az egykori Magyar Király fogadó. Napjainkban, az egyik olasz eredetű regionális bank helyi fiókja működik a helyén. A dátum, a keltezés alapján.

  • VF_26379

    Kastélyszálloda villái - képeslap, Radvány, 1950

    Károlyi kastély

    A levelezőlap képes oldalán a füzérradványi Kastélyszálló parkjában álló vendégházak láthatóak. Az 1938-ban megnyitott luxusszálloda épületét övező parkban, több pavilont is emeltek a szállóvendégek elhelyezésére - a parkról készített térképen 9 vendégház szerepel. Napjainkban is szállásként működnek, Borbála, Mária, Klarissza és Franciska néven (2017). A dátum, a keltezés alapján, azonban a képeslap korábbi kiadású, hisz 1950-től az MFI többszöri névváltoztatás után, Magyar Híradó-és Dokumentumfilmgyárként működött. Az 1923-ban alapított Magyar Film Iroda RT. (MFI) fénykép-és levelezőlapüzemének évi termelőképessége kétmillió darab volt, az 1940-es évek elején.

  • VF_33627

    Kastélyszálloda dolgozószobája - képeslap, Radvány, 1940

    Károlyi kastély

    A levelezőlap képes oldalán, az egykori füzérradványi Kastélyszálló dolgozószobájának egyik részlete látható. Középen az íróasztal, mögötte lévő fal közepén pedig egy márványkandalló áll. A falra függesztett két nagyméretű olajfestményen a Károlyi család felmenői tekintenek reánk. 1879-ben kezdtek bele a kastély belső tereinek átalakításába, akkori grófi tulajdonosai Károlyi László és felesége Apponyi Franciska. A neoreneszánsz szellemben alkotott építészeti terveket Albert Pio, milánói születésű, bécsi építész készítette 1907 körül. Ekkor nyerte el reprezentatív kialakítását, a földszinti dolgozószoba is. Napjainkban, is megtekinthető a fél óránként induló tárlatvezetés keretében. A kastély nyolc, földszinti terme látogatható ily módon: többek között a könyvtárszoba, a márványfolyosó, a grófi nagy szalon, az ebédlő, a hálószoba, a márványmedencés fürdőszoba és végül egy nagyobb terem, melynek egyik falán az afrikai vadászatok trófeái tekinthetőek meg. A dátum, a postai bélyegző alapján.

  • VF_23334

    Kastélyszálloda előcsarnoka - képeslap, Radvány, 1943

    Károlyi kastély

    A levelezőlap képes oldalán, az egykori füzérradványi Kastélyszálló előcsarnokának egyik részlete látható. 1879-ben kezdtek bele a kastély belső tereinek átalakításába, akkori grófi tulajdonosai Károlyi László és felesége Apponyi Franciska. A neoreneszánsz szellemben alkotott építészeti terveket Albert Pio, milánói születésű, bécsi építész készítette 1907 körül. Ekkor nyerte el reprezentatív kialakítását, a két csavart, vörös márványoszloppal egyedi szépségűvé varázsolt szalon is. Napjainkban, is megtekinthető a fél óránként induló tárlatvezetés keretében. A kastély nyolc, földszinti terme látogatható ily módon: többek között a könyvtárszoba, a márványfolyosó, a grófi nagy szalon – amely a képen is szerepel -, az ebédlő, a hálószoba, a márványmedencés fürdőszoba és végül egy nagyobb terem, melynek egyik falán az afrikai vadászatok trófeái tekinthetőek meg. A dátum, a keltezés alapján.

  • VF_27367

    Kastélyszálloda folyosója - képeslap, Radvány, 1940

    Károlyi kastély

    A levelezőlap képes oldalán, az egykori füzérradványi Kastélyszálló földszinti folyosójának egyik részlete látható. 1879-ben kezdtek bele a kastély belső tereinek átalakításába, akkori grófi tulajdonosai Károlyi László és felesége Apponyi Franciska. A neoreneszánsz szellemben alkotott építészeti terveket Albert Pio, milánói születésű, bécsi építész készítette 1907 körül. Ekkor nyerte el reprezentatív kialakítását, a fekete – fehér – vörös márvánnyal burkolt márványfolyosó is. Napjainkban is megtekinthető, a fél óránként induló tárlatvezetés keretében. A kastély nyolc, földszinti terme látogatható ily módon: többek között a könyvtárszoba, a márványfolyosó - mely a képen is szerepel -, a grófi nagy szalon, az ebédlő, a hálószoba, a márványmedencés fürdőszoba és végül egy nagyobb terem, melynek egyik falán az afrikai vadászatok trófeái tekinthetőek meg. A dátum, a postai bélyegző alapján.

  • VF_26384

    Kastélyszálloda - képeslap, Radvány, 1939

    Károlyi kastély

    A levelezőlap képes oldalán, a Károlyi kastély illetve a füzérradványi kastélyszálló épülete látható. A régi kastély helyén, annak egyes részeit felhasználva épült több periódusban, 1857-től 1907-ig. A szállodává történő átalakításának ötlete az egyik családtagtól származott, a terveket Lehoczky György budapesti építész készítette. A szálló 1938-ban nyílt meg, három évnyi átalakítási munkálatokat követően. A kastélyépületben kialakított szobák mellett a parkban pavilonokat emeltek, így összesen 87 szobában, 115 főt tudtak egyszerre elszállásolni. Az államosítást követően előbb gyermekszanatórium, majd a sátoraljaújhelyi kórház TBC-szanatóriuma működött a falai között. A kastély 1993 végén került a Műemlékek Állami Gondnokságának (újabban Műemlékek Nemzeti Gondnokságának ) a kezelésébe. Napjainkban, múzeum működik az épületben, szálláshelyként a kastélyparkban található vendégházak (pavilonok) szolgálnak (2017).

  • VF_26707

    Sörkatakomba

    Az egykori Eszterházy utca 6-os (mai nevén Puskin utca) épület a XIX. századi Pest egyik jellegzetes egyemeletes polgárháza volt. A korai klasszicista (1810 körül épült) lakóház kezdetben az első magyar gyerekkórházként működött, melynek alapítója és főorvosa dr Shoepf-Mérei Ágost volt. A hétköznap esti felüdülésekre a belvárosi polgárok számára több kerthelyiség is működött. Az egyik ilyen, vagy éppen legismertebb kertvendéglő lett a Sörkatakomba. 1900 körül vásárolták meg a gyermekkórházként már nem működő Eszterházy utca 6-os (mai nevén Puskin utca) épületet. A Sörkatakomba helyiségeit 1932 és 1941 között folyamatosan adták át a közönségnek. Elsőként 1932 május 6-án a Proberger Jakab-szobát és a hozzá tartozó söntést. Az első vendéglős Dominek Gyula volt, aki két régi sörünnepet is visszahozott a köztudatba: a tavaszi baksör és az őszi „sernyitó” ünnepeket. Kecskés János korcsmáros – magát így titulálta – a Sörházzal nem csak egy vendéglőt akart működtetni, hanem egy „sörös kegyhellyé” kívánta fejleszteni 1939-ben, amikor Dominek Gyula vendéglőstől átvette a Részvény Serfőzde által nyitott söröző vezetését. Közben néhány évig, 1936-39 között Sass Sándor vezette a vendéglőt. 1939 végére átadta még a földszinten a Mayerffy-szobát és az abból nyíló kis Vadász-szobát, az emeleten pedig a Petz-, Tüköry- és Dreher-szobákat. A szobákat eltérő stílusban rendezték be, egy dolog volt közös: mindenütt a sörfőző családok cégérei, céhes jelvényei, és a családtagokat ábrázoló festmények díszítették a falakat. 1940 nyarán pedig vitéz Kecskés János a Sörkatakombában megnyitotta a főváros akkori legnagyobb kerthelyiségét, ahol minden vasárnap délelőtt hangversennyel, cigányzenével szórakoztatta a vendégeit. Ily módon is fellendítve az amúgy sem csekély sörforgalmat. 1940 őszén kezdték el a Schmidt Péter-szoba kialakítását, amelyet egy erdélyi parasztszoba stílusában rendeztek be. Ennek aktualitását az adta, hogy 1940 augusztus 30.-án a Második bécsi döntés keretében Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolták. A pesti serfőző céh utolsó céhmestere, Schmidt Péter maga is Erdélyben töltötte ifjúságát. Az egykori Sörkatakombára már csak az a törött emléktábla emlékeztet, amelyet még 1932-ben helyeztek el Proberger Jakab (aki az első magyar főcéhmester volt) tiszteletére. A II. világháború, illetve az államosítások után a Pannonia vendéglátó és szállodavállalat központja volt. Az épület ma is ugyanúgy néz ki, mint a régi képeslapokon. Az állapota megfelelő, viszont funkciója már nincs és évek óta üres. (www.egykor.hu) A képen a Tüköry-szoba

  • VF_26708

    Sörkatakomba

    Az egykori Eszterházy utca 6-os (mai nevén Puskin utca) épület a XIX. századi Pest egyik jellegzetes egyemeletes polgárháza volt. A korai klasszicista (1810 körül épült) lakóház kezdetben az első magyar gyerekkórházként működött, melynek alapítója és főorvosa dr Shoepf-Mérei Ágost volt. A hétköznap esti felüdülésekre a belvárosi polgárok számára több kerthelyiség is működött. Az egyik ilyen, vagy éppen legismertebb kertvendéglő lett a Sörkatakomba. 1900 körül vásárolták meg a gyermekkórházként már nem működő Eszterházy utca 6-os (mai nevén Puskin utca) épületet. A Sörkatakomba helyiségeit 1932 és 1941 között folyamatosan adták át a közönségnek. Elsőként 1932 május 6-án a Proberger Jakab-szobát és a hozzá tartozó söntést. Az első vendéglős Dominek Gyula volt, aki két régi sörünnepet is visszahozott a köztudatba: a tavaszi baksör és az őszi „sernyitó” ünnepeket. Kecskés János korcsmáros – magát így titulálta – a Sörházzal nem csak egy vendéglőt akart működtetni, hanem egy „sörös kegyhellyé” kívánta fejleszteni 1939-ben, amikor Dominek Gyula vendéglőstől átvette a Részvény Serfőzde által nyitott söröző vezetését. Közben néhány évig, 1936-39 között Sass Sándor vezette a vendéglőt. 1939 végére átadta még a földszinten a Mayerffy-szobát és az abból nyíló kis Vadász-szobát, az emeleten pedig a Petz-, Tüköry- és Dreher-szobákat. A szobákat eltérő stílusban rendezték be, egy dolog volt közös: mindenütt a sörfőző családok cégérei, céhes jelvényei, és a családtagokat ábrázoló festmények díszítették a falakat. 1940 nyarán pedig vitéz Kecskés János a Sörkatakombában megnyitotta a főváros akkori legnagyobb kerthelyiségét, ahol minden vasárnap délelőtt hangversennyel, cigányzenével szórakoztatta a vendégeit. Ily módon is fellendítve az amúgy sem csekély sörforgalmat. 1940 őszén kezdték el a Schmidt Péter-szoba kialakítását, amelyet egy erdélyi parasztszoba stílusában rendeztek be. Ennek aktualitását az adta, hogy 1940 augusztus 30.-án a Második bécsi döntés keretében Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolták. A pesti serfőző céh utolsó céhmestere, Schmidt Péter maga is Erdélyben töltötte ifjúságát. Az egykori Sörkatakombára már csak az a törött emléktábla emlékeztet, amelyet még 1932-ben helyeztek el Proberger Jakab (aki az első magyar főcéhmester volt) tiszteletére. A II. világháború, illetve az államosítások után a Pannonia vendéglátó és szállodavállalat központja volt. Az épület ma is ugyanúgy néz ki, mint a régi képeslapokon. Az állapota megfelelő, viszont funkciója már nincs és évek óta üres. (www.egykor.hu) A képen a Schmidt-szoba látható

  • VF_5813

    Sörkatakomba

    Az egykori Eszterházy utca 6-os (mai nevén Puskin utca) épület a XIX. századi Pest egyik jellegzetes egyemeletes polgárháza volt. A korai klasszicista (1810 körül épült) lakóház kezdetben az első magyar gyerekkórházként működött, melynek alapítója és főorvosa dr Shoepf-Mérei Ágost volt. A hétköznap esti felüdülésekre a belvárosi polgárok számára több kerthelyiség is működött. Az egyik ilyen, vagy éppen legismertebb kertvendéglő lett a Sörkatakomba. 1900 körül vásárolták meg a gyermekkórházként már nem működő Eszterházy utca 6-os (mai nevén Puskin utca) épületet. A Sörkatakomba helyiségeit 1932 és 1941 között folyamatosan adták át a közönségnek. Elsőként 1932 május 6-án a Proberger Jakab-szobát és a hozzá tartozó söntést. Az első vendéglős Dominek Gyula volt, aki két régi sörünnepet is visszahozott a köztudatba: a tavaszi baksör és az őszi „sernyitó” ünnepeket. Kecskés János korcsmáros – magát így titulálta – a Sörházzal nem csak egy vendéglőt akart működtetni, hanem egy „sörös kegyhellyé” kívánta fejleszteni 1939-ben, amikor Dominek Gyula vendéglőstől átvette a Részvény Serfőzde által nyitott söröző vezetését. Közben néhány évig, 1936-39 között Sass Sándor vezette a vendéglőt. 1939 végére átadta még a földszinten a Mayerffy-szobát és az abból nyíló kis Vadász-szobát, az emeleten pedig a Petz-, Tüköry- és Dreher-szobákat. A szobákat eltérő stílusban rendezték be, egy dolog volt közös: mindenütt a sörfőző családok cégérei, céhes jelvényei, és a családtagokat ábrázoló festmények díszítették a falakat. 1940 nyarán pedig vitéz Kecskés János a Sörkatakombában megnyitotta a főváros akkori legnagyobb kerthelyiségét, ahol minden vasárnap délelőtt hangversennyel, cigányzenével szórakoztatta a vendégeit. Ily módon is fellendítve az amúgy sem csekély sörforgalmat. 1940 őszén kezdték el a Schmidt Péter-szoba kialakítását, amelyet egy erdélyi parasztszoba stílusában rendeztek be. Ennek aktualitását az adta, hogy 1940 augusztus 30.-án a Második bécsi döntés keretében Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolták. A pesti serfőző céh utolsó céhmestere, Schmidt Péter maga is Erdélyben töltötte ifjúságát. Az egykori Sörkatakombára már csak az a törött emléktábla emlékeztet, amelyet még 1932-ben helyeztek el Proberger Jakab (aki az első magyar főcéhmester volt) tiszteletére. A II. világháború, illetve az államosítások után a Pannonia vendéglátó és szállodavállalat központja volt. Az épület ma is ugyanúgy néz ki, mint a régi képeslapokon. Az állapota megfelelő, viszont funkciója már nincs és évek óta üres. (www.egykor.hu) A képen a kerthelyiség látható.

/2
<< >>