rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 106

Találatok szűrése
/11
<< >>
  • VF_28743

    Jánoshegyi kilátó, Budapest, 1910. - képeslap

    A levelezőlap képes oldalán az Erzsébet-kilátó Schulek frigyes által tervezett neoromán stílusú épülete látszik. Jól látható, hogy a kilátó környezete még nem rendezett, bár 1910. szeptember 8-án, délelőttjén hivatalosan is átadták a nagyközönségnek. A hátoldalán olvasható a képeslap kiadója, aki nem más mint Kozár Mihály, a kilátóhoz legközelebb eső vendéglő bérlője. Talán ez magyarázza a kilátóval kapcsolatos intenzív reklámtevékenységét, amely többek között képes levelezőlapok kiadásában öltött testet. Két kör alakú pecsét is megfigyelhető, a baloldali szélén olvasható felirat: "KOZÁR MIHÁLY VENDÉGLŐJE BUDAPEST", közepén "I. Pozsonyhegy (Jánoshegy)", jobbra lévőben pedig - "ERZSÉBET KILÁTÓ BUDAPEST 1910." - szöveggel.

  • VF_66_330

    Jánoshegyi kilátó, Budapest, 1900-as évek eleje - látványterv

    A levelezőlap képes oldalán a jánoshegyi Erzsébet-kilátó látványterve látható, amely végül nem valósult meg. Egyike a három tervnek, melyek az akkori polgármester Halmos János elé kerültek 1904-ben. A főváros Klunzinger Pál építészt bízta meg a kilátó terveinek előkészítésével. Némi kitérő után (pályázatkiírás majd annak elvetése) felkérték Schulek Frigyest, hogy dolgozza át Klunzinger Pál által készített terveket. Így lett végül neoromán stílusú, akárcsak a szintén Schulek által fémjelzett Halászbástya. Érdekes látni egy jól ismert épületet egy másik lehetséges külsővel.

  • VF_21435

    Jánoshegyi kilátó, Budapest, 1937. - képeslap

    A levelezőlap képes oldalán a kilátótorony látható a Jánoshegyen (529 m). Hátoldalán lévő bélyegen pecsét: "ERZSÉBET-KILÁTÓ 937 SEP.26 JÁNOSHEGY" Glück Frigyes javaslatára bontották el 1908-ban a János-hegyen (Pozsonyi-hegy) a fából készített kilátót, teret adva egy kőből épített világszínvonalú panorámakilátónak. A közadakozásból finanszírozott neoromán stílusú épület Schulek Frigyes tervei alapján készült el 1910-re. Nevét az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő magyar királynéról kapta (Erzsébet).

  • VF_22736

    Jánoshegyi kilátó, Budapest, 1904. - képeslap

    A levelezőlap képes oldalán egy budapesti látványosság, az akkor mér Pozsony-jánoshegyi néven ismert messzelátó, fából készített tornya látható. Hátoldalán Kozár Mihály (János) hegyi vendéglőjének igazoló pecsétje látszik. A faszerkezetet 1908-ban bontották el, a helyére kőből épített kilátó ötlete Glück Frigyestől származott, aki a pesti Pannónia Szállót működtette az 1890-es évektől, a Rákóczi út 5. szám alatt (előtte Griff Fogadó). Nevéhez fűződik még az első pesti pincériskola megalapítása, az Árpád-kilátó felépítése, valamint a 1902-ben, 1926-ban a szállodások nemzetközi kongresszusának megrendezése. Egy időben Magyar Vendéglősök Országos Szövetségének elnöke is volt.

  • VF_21644

    Zugligeti Fácán vendéglő és Zugligeti villamos vasút végállomás

    A Fácános a Zugligeti út - Béla király út - Csermely út által határolt hatalmas telek. Jelentőségét a Hild József által, az 1850-es években épített klasszicista épületkomplexum adja, melyben többek között a híres Fácán fogadó is működött. A terület a nevét az itt korábban nagy számban előforduló fácánokról kapta. A Fácános a 18. században Jáger Henrik budai kőműves majorjához tartozott. Később Riegler Ignác budai szappanfőző mester vásárolta meg a területet, s valószínűleg ő nyitotta meg az első Fácán nevű fogadót is. A növekvő forgalom miatt a tulajdonos az 1850-es évek közepén nagyszabású bővítésbe kezdett: a korábbi majorsági épület mellett a korszak nagy építészével, Hild Józseffel két épületet terveztetett, egy új vendéglőt és egy nyári időszakban használt szállodát. Az előbbi egy közel négyzet alaprajzú, dór oszlopos tornáccal körülvett, sátortetős épület volt, a lejtő felőli oldalán szuterén alagsorral. A szálloda U alaprajzú, nagyméretű villa lett, melynek homlokzatait látványos, hosszú oszlopsorok díszítik, sarkain pedig toronyszerű lépcsőházak helyezkednek el. A 19. század folyamán a Fácános egy jelentős üdülőteleppé fejlődött, a szálloda mellett további magánvillák, és különféle kerti építmények létesültek (pavilonok, fürdő stb.). Az 1880-as években épült, a Hild-féle villától keletre, a második nagyszabású szállodaépület, melyet ma az első szálló cselédszállásaként ismernek, ám a funkciója ennél valószínűleg összetettebb lehetett. A 20. század első évtizedeiben további ambiciózus tervek születtek az együttes bővítésére, azonban ezek közül a romló gazdasági helyzet miatt csak az eredeti fogadóépület átépítése valósult meg 1918-ban. Utóbbi épületet a 20. század 40-es éveiben neoklasszicista stílusú villaépületté alakították át, ekkortól hívják Horthy-villának. A terület üdülőfunkciója is ekkoriban szűnt meg. A következő évtizedekben a Fácános különböző állami funkciókat töltött be. 1944-ben Budapest német megszállását követően az az épületet és a telket a német Gestapo használta, elsősorban mint gyűjtőfogházat. A Gestapo parancsnoksága azonban nem itt, hanem az innen nem túl messze található Melinda utcai szállodákban került elhelyezésre. A háborút követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumát helyezték el az épületben, míg az 1960-as évek végén a Belügyminisztérium kezelésébe került. Ekkor a határőrség továbbképzési központját helyezték itt el. Az új funkció jelentősen megváltoztatta az együttes képét: a Hild-villa, a Horthy-villa és a cselédszállás épülete többé-kevésbé megmaradt az eredeti formájában. A Belügyminisztérium 1990-ben hagyta el véglegesen a területet. A mindmáig állami tulajdonú ingatlan sorsa a rendszerváltás óta bizonytalan, állapota folyamatosan romlik. A XIX. század végére felkapott kirándulóhely lett a Zugliget (Auwinkel), ezért a BKVT előbb lóvasúti pályát létesített ide, 1870-ben felépítve egy csodálatosan szép, faszerkezetes végállomást, majd fejlesztésképp 1896 szeptemberére villamosította a vonalat. Pár évvel később (1903-ban) meghosszabbították a járatot a Tündér-szikla alatti részig, itt létesült az „új” végállomás. Többféle számozású korábbi járat után évtizedekig az 58-as villamos járt erre a Moszkva tértől, ezt azonban – sokak bánatára – 1976-ban megszüntették. Az állomást 2017 őszére szépen felújították.

  • VF_25078

    Üdvözlet a "Vadász tanyához" címzett vendéglőből

    A 18. század legvégén a mai Zugliget nagyobb része a Sauwinkel-erste dűlő (Disznózug-első) része volt. A Sauwinkel első betűjének elhagyásával Auwinkel, azaz Ligetzug lett a neve, amelyet a 19. század folyamán Ligetszeg formában is használtak. Ezzel párhuzamosan a dűlőnév is Auwinkel-erste lett. Még később Szigliget mintájára a Ligetzug Zugliget lett, a dűlőnév pedig Zugliget-első dűlő. Zugliget a 18. században még Buda és Pest ellátásában fontos szerepet játszó mezőgazdasági terület volt. Egy 1713-as adat szerint a Zugligettől délre elterülő területeken Orbán-hegy, Márton-hegy, Kútvölgy összefüggő szőlő területén negyvenezer szőlőskert volt. Zugliget felső részét erdő borította, itt őzre, vaddisznóra, nyúlra, fácánra lehetett vadászni. Zugliget betelepedése a 19 század közepén indult meg. A gazdagok számára már ekkor is vonzó alternatíva volt kiköltözni a zöldbe, de mégis a város nyüzsgése közelében maradni. A 20. század első felében Zugliget Budapest egyik legkedveltebb és a villamosvonalnak köszönhetően talán legjobban megközelíthető kiránduló helye volt. A Csillag-völgyben vendéglők és fogadók sora várta az éhes, szomjas és pihenésre vágyó kirándulókat.

  • VF_31340

    Szerelem bolondjai

    A farkasréti villamos vonala mentén számos kerthelyiség szolgálta a betérőket. Különösen az Ördögorom és a régebbi Szerelem bolondjai vendéglő volt ismert a vendég körében. Amikor a Farkasrétet az 1930-as években hivatalosan is üdülőhellyé nyilvánították, talán arra az időszakra mondható a fénykoruk. A vendéglőkben is szokás volt, hogy a közelben nyaralók részére napi panziót biztosítottak. Így aki nem túl messze vett ki szobát az napjában többször is, aszerint hogy milyen étkezési rendszert kért, oda- és visszagyalogolt a nyaralásra kivett szobája és a vendéglő között. A panziórendszerben a bevett szokás a napi háromszori étkezés volt, amely: reggelit, ebédet és vacsorát jelentett. Ehhez tartozott még uzsonnával, sőt tízóraival is. Az ilyen étkezési rendszert az üdülőknek találták ki és ez mindig jóval olcsóbb volt mintha külön-külön fizettek volna az étkezésekért. A Farkasrét részét képező Farkasvölgy a nevét a sokáig a völgy mélyén élő farkasokról kapta. Jókai Mór elbeszélése szerint a 19. század derekán még sasok is fészkeltek benne. A Farkas-völgy a színhelye Jókai Mór Szerelem bolondjai című regényének. A vendéglő is innen kapta a nevét. Ma már nincs meg sem ez, sem az Ördögorom.

  • VF_25082

    Szerelem bolondjai

    A farkasréti villamos vonala mentén számos kerthelyiség szolgálta a betérőket. Különösen az Ördögorom és a régebbi Szerelem bolondjai vendéglő volt ismert a vendég körében. Amikor a Farkasrétet az 1930-as években hivatalosan is üdülőhellyé nyilvánították, talán arra az időszakra mondható a fénykoruk. A vendéglőkben is szokás volt, hogy a közelben nyaralók részére napi panziót biztosítottak. Így aki nem túl messze vett ki szobát az napjában többször is, aszerint hogy milyen étkezési rendszert kért, oda- és visszagyalogolt a nyaralásra kivett szobája és a vendéglő között. A panziórendszerben a bevett szokás a napi háromszori étkezés volt, amely: reggelit, ebédet és vacsorát jelentett. Ehhez tartozott még uzsonnával, sőt tízóraival is. Az ilyen étkezési rendszert az üdülőknek találták ki és ez mindig jóval olcsóbb volt mintha külön-külön fizettek volna az étkezésekért. A Farkasrét részét képező Farkasvölgy a nevét a sokáig a völgy mélyén élő farkasokról kapta. Jókai Mór elbeszélése szerint a 19. század derekán még sasok is fészkeltek benne. A Farkas-völgy a színhelye Jókai Mór Szerelem bolondjai című regényének. A vendéglő is innen kapta a nevét. Ma már nincs meg sem ez, sem az Ördögorom.

  • VF_25925

    Tordai Lászlóné vendéglője

    Tordai Lászlóné vendéglője a fogaskerekű vasút Városkút megállójában.

  • VF_35398

    Eötvös-villa vendéglő

    Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság 1. elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja. Az Eötvös-villa sajnos elpusztult, csak a kerti lak maradt meg, amelyet Eötvös Karthauzi-laknak nevezett el. Ma a Karthauzi utca 14. szám alatt áll. Egyes vélemények szerint itt született Eötvös József fia Loránd. A szabadságharc bukása után Eötvösék külföldre menekültek, hazatértük után pedig Pesten rendezkedtek be. A svábhegyi villa nyaralóként funkcionált, és miután Treforték vidékre költöztek, az egész Eötvös tulajdona lett. Ekkor építette hozzá a ma is álló Karthauzi-lakot, ahová vissza tudott húzódni csendes magányába. Szüksége is volt erre a csendre, mert írói karrierje mellett politikai karrierje is tetőpontra ért, és nem egyszerű küzdelmeket folytatott. Eötvös József utolsó vitája az 1870-es költségvetés tárgyalása volt, amikor az ellenzék heves támadásokat intézett ellene, melynek hatása alatt összeroppant. Karlsbadba ment felépülni, de hamarosan ismét súlyosan megbetegedett, és 1871-ben végképp befejezte a politikai vitákat. 1871-es halála után családja eladta a birtokot, a villa elpusztult.

/11
<< >>