rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 75

Találatok szűrése
/8
<< >>
  • szükségpénz

    Dobsinai szükségpénz

    50 krajcár

    A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

  • szükségpénz

    Dobsinai szükségpénz

    10 krajcár

    A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

  • szükségpénz

    Dobsinai szükségpénz

    6 pengő krajcár

    A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

  • szükségpénz

    Dobsinai szükségpénz

    2 ezüst forint

    A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

  • szükségpénz

    Dobsinai szükségpénz

    1 pengő krajcár

    A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

  • szükségpénz

    Dobsinai szükségpénz

    1 ezüst forint

    A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

  • szükségpénz

    Dobsinai szükségpénz

    2 ezüst krajcár (Füredi-féle hamisítvány)

    A szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá.

  • Dobsinai-jégbarlang

    Dobsinai-jégbarlang

    A hosszú címzésű képeslapon a Dobsinai-jégbarlangot láthatjuk. A Dobsinai-jégbarlang (szlovákul: Dobšinská ľadová jaskyňa) Közép-Európa egyik leglátogatottabb jégbarlangja, amely az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként 2000 óta a Világörökség része, bár nem a Szlovák-karszt területén helyezkedik el. A barlangot 1870. július 15-én Ruffinyi Jenő dobsinai királyi bányamérnök fedezte fel, hossza 1483 m, s egy 21 km hosszú barlangrendszer részét képezi. A képeslap Dr. Lénárt László gyűjteményébe tartozik.

  • Dobsinai-jégbarlang

    Dobsinai-jégbarlang

    A hosszú címzésű képeslapon a Dobsinai-jégbarlangot láthatjuk. A Dobsinai-jégbarlang (szlovákul: Dobšinská ľadová jaskyňa) Közép-Európa egyik leglátogatottabb jégbarlangja, amely az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként 2000 óta a Világörökség része, bár nem a Szlovák-karszt területén helyezkedik el. A barlangot 1870. július 15-én Ruffinyi Jenő dobsinai királyi bányamérnök fedezte fel, hossza 1483 m, s egy 21 km hosszú barlangrendszer részét képezi. A képeslap Dr. Lénárt László gyűjteményébe tartozik.

  • Dobsinai-jégbarlang

    Dobsinai-jégbarlang

    A hosszú címzésű képeslapon a Dobsinai-jégbarlangot láthatjuk. A Dobsinai-jégbarlang (szlovákul: Dobšinská ľadová jaskyňa) Közép-Európa egyik leglátogatottabb jégbarlangja, amely az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként 2000 óta a Világörökség része, bár nem a Szlovák-karszt területén helyezkedik el. A barlangot 1870. július 15-én Ruffinyi Jenő dobsinai királyi bányamérnök fedezte fel, hossza 1483 m, s egy 21 km hosszú barlangrendszer részét képezi. A képeslap Dr. Lénárt László gyűjteményébe tartozik.

/8
<< >>