rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 1

Találatok szűrése
  • Kisújszállás – Móricz Zsigmond Gimnázium

    Kisújszállás – Móricz Zsigmond Gimnázium

    Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. Az iskola története 1717-ben kezdődött a törökök által feldúlt területekre történő visszatelepedéssel. A visszatérők egy levitát is vittek magukkal Musnai Mózes személyében, aki nemcsak a gyermekek szellemi fejlődéséről gondoskodott, hanem az iskola történetében az első oktató és első vezető is volt egyben. Az iskola működésének célja ebben a szakaszban, a debreceni főgimnáziumban való továbbtanulás előkészítése volt. Az oktatás nyelve hosszú ideig a latin volt, a magyar nyelv tanítása csak 1833-ban kezdődött. A hat évfolyamos gimnáziumi képzést is kiszolgáló egyemeletes, árkádos épület Rábl Károly gyöngyösi építőmester tervei alapján a városközpontban épült 1798-ban, ez a mai Kálvin téren állt 1926-ig. A közoktatást szabályozó,1849-ben kiadott Organisationsentwurf teljesíthetetlen előírásai miatt, egy ideig, mint magánjellegű algimnázium működik 3 osztállyal és tanárral. 1854-ben felállítják a 4. tanszéket és a 4. osztályt,1861-ben az 5., 1862-ben a 6., 1893-ban a 7., végül 1894-ben államsegéllyel megnyílik a 8. osztály is. 1863-ban az iskola megkapta a nyilvánosság jogát. 1883-ban újabb válságot élt át a gimnázium, mivel az új közoktatási törvény szigorított a tárgyi és személyi feltételeken. Hiába állították fel azonban a 6. és 7. tanszéket is, hiába javították az iskola épületét és fejlesztették felszereléseit, a szűk épület alkalmatlan volt a korszerű nyolcosztályos gimnázium feladatainak ellátására. Az egyháztanács 1890-ben döntött egy új iskolai épület építésének támogatásáról. A Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium támogatta a főgimnázium építésének ötletét, anyagi segítséget is biztosítva az építéshez és a működéshez. Végül a minisztérium, a város és az egyház együttműködésének köszönhetően 1893-ra megszületett a megállapodás a főgimnázium építéséről, és további fenntartásának szabályairól. Az épületet a kor neves építésze, Alpár Ignác tervezte, a kivitelezést Berger Jenő debreceni építész vállalta. A munkálatok egy év alatt befejeződtek, az iskola épületének átadására 1894. szeptember 12-én, került sor. Az első érettségi vizsgát 1895-ben tartották. A századforduló környéke a gazdasági fejlődés, anyagi stabilitás, ezzel együtt a szellemi fejlődés időszaka is volt. Az iskola tanári kara állandósult, és 1896-ban megválasztották igazgatónak a fiatal, kiváló tudományos felkészültségű, haladó pedagógiai elveket valló dr. Pallagi Gyulát. Az igazgató még ennek az évnek a végén magához vette unokaöccsét, a hatodik osztályt járó Móricz Zsigmondot, aki 1899-ben tett sikeres érettségi vizsgát, majd 1902-ben 2 hétig segédtanár volt az iskolában. Kisújszálláshoz kötődő fiatalkori élményeit a Forr a bor című művében örökítette meg. A századfordulótól magántanulóként egy-egy lány is megjelent, de az első női érettségi vizsgára csak 1915-ben került sor. Az első világháború erősen éreztette hatását, sokkal kevesebben iratkoztak be az első osztályba, valamint a tanári karból és a 7.-8. évfolyamos tanulók közül is sokan a frontra kerültek. A háború után a tanulók száma emelkedett és ismét stabil tanári kar alakult ki. A gimnáziummal szembeni földszintes épületben 1929-től negyven diák elhelyezése vált lehetővé, majd az 1931-es emeletráépítés során a befogadóképesség megduplázódott. A 2. világháború is ugyanolyan nehézségeket okozott, mint az első. Az 1944-es októberi harcokban a gimnázium épülete is súlyosan megsérült, a könyvtár és a levéltár pótolhatatlan anyaga megsemmisült. A főépület, amelyet a német majd szovjet csapatok is kórházként használták, 1945-ben vált ismét alkalmassá a tanulók befogadására. Az 1945/46-os tanévtől felmenő rendszerben a gimnázium alsóbb osztályait felváltotta az általános iskola felső tagozata, egyelőre még a gimnázium épületében. Ezzel kezdetét vette a négyosztályos gimnáziumi képzés kialakítása. 1948-ban megtörtént az államosítás, így az általános iskolai osztályok megszűntek az iskolában. Az intézmény kezdetben az Állami Gimnázium, majd a Bercsényi Miklós Gimnázium nevet viselte. 1952-ben, az író halálának 10. évfordulóján került sor Móricz Zsigmond nevének felvételére. A 60-as években az akkori irányelveket követve szakközépiskolai képzések indításával kívánták megtörni a gimnáziumok egyeduralmát. Először 1962-től a növényvédő gépész szakközépiskolai tagozat indult, majd két évvel később az első közgazdasági szakközépiskolai osztály. Míg a növényvédő ágazat egy évtizedig működött, a közgazdasági szakmacsoportos képzés a mai napig szélesíti az iskola képzési kínálatát. Az oktatás feltételrendszerének rohamos javulásával először a sportudvar készült el, majd 1981-ben az új tornacsarnok, amely az iskolai és a városi igényeket azóta is kielégíti. 1982 őszén épült fel a Dózsa György úti háromszintes kollégiumi épület, és kezdődött a gimnázium épületének átfogó, teljes felújítása, melynek utolsó lépései az épület homlokzatának restaurálása 1990-ben, és a díszterem könyvtárrá alakítása voltak 1992-ben. Az iskola jelenleg a Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda nevet viseli.; Postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI. 9-623