rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 38

Találatok szűrése
/4
<< >>
  • 70 éves szövetkezet

    70 éves szövetkezet

    =Kelet-Magyarország(1970. május 27.)p. 10

  • Új boltegység udvara

    Új boltegység udvara

    =Szövetkezet(1964. július 20.)p. 6

  • Százholdanként negyedmillió forintos értékesítés

    Százholdanként negyedmillió forintos értékesítés

    =Népszabadság(1962. november 3.)p. 2

  • A vezetők és a tisztség nélküli emberek viszonya

    A vezetők és a tisztség nélküli emberek viszonya

    =Szabad Föld(1962. április 22.)p. 5

  • Gondosan állítjuk elő a búzavetőmagot

    Gondosan állítjuk elő a búzavetőmagot

    =Magyar Mezőgazdaság(1962. július 11.)p. 1

  • Jásztelek

    Jásztelek

    Jásztelek Fotó: Baráth Megjelenés: Jászberény, Pintér-Press Kft. [é.n] Megjegyzések: Ill., színes fekvő képeslap. A képeslapon 6 kép látható 3x2-es elrendezésben. A képeket fehér csík választja el egymástól. Bal felső kép: Általános iskola: A régi községi iskola a templommal szembeni épület volt. Ezt az épületet a közösség 1778-ban szerezte meg és több átalakítás után mintegy másfél évszázadon át szolgálta az oktatás ügyét. 1930-ban épült a jelenlegi 5 tantermes, emeletes, modern iskola. A régi iskolaépület az új megépülésével felszabadult és a Levente Otthon, valamint a Gazdakör használatára lett átengedve.; Bal alsó kép: 1. világháborús emlékmű: Az első világháborúban elesett jásztelki hős katonák emlékére állította a település az obeliszket a községháza előtti parkban. Czettler Jenő képviselőházi alelnök 1932. október 30-án avatta fel az emlékművet, melyet Gecse Árpád készített. Az obeliszk elején márványtáblára vésve olvasható az elesett katonák névsora. A tábla felett babérkoszorúban "Hős fiaink emlékére" felirat áll. Az obeliszk tetején az antik római hadsereg jelvénymadara, a karmában villámokat tartó sas áll.; Középső felső kép: Római katolikus templom: Az első bizonyíthatóan létező templom valószínű, hogy a 15. században épült, melyhez a Fügedhalmán elpusztult egyház maradványait is felhasználták. A mai templom kezdeményei az 1600-as években épültek, de nem a mai nagyságában. Feltételezhető, hogy először egy kis kápolna állott és azt bővítették az évszázadok alatt, míg kialakult a mai templom. A hívek gyarapodása miatt szükségessé vált, hogy a templomot 1733 körül kibővítsék. Valószínűleg ez a szentély volt az, az ősi kis kápolna, amit templommá bővítettek, végül 1742-ben vált önálló parókiává. Ezzel a helyi egyház saját kegyúri jogokat és kötelességeket kapott. 1759-ben felépítették a mai tornyot, majd 1765-ben lerombolták az egész templomot az új torony kivételével és felépítették a mai épületet. A torony rézsisakját 1824-ben Homályossi Ferenc építette. Az 1868-as földrengés annyira megrongálta a templomot, hogy fel kellett újítani. A helyreállítás során kibővítés is történt. 1870-ben áldották meg Szent Márton püspök tiszteletére. A templom barok stílusban épült, hossza 36, szélessége 16 méter, befogadóképessége 800 fő. A főoltár képe Szent Márton püspököt ábrázolja, amint alamizsnát nyújt a szegényeknek. A főoltár képét Peski Antal festette 1892-ben, a főoltárt Visits Mihály készítette 1865-ben. A bal oldali mellékoltár a szent keresztet ábrázolja, a jobb oldali mellékoltár pedig a szeplőtlenül fogantatott Szűzanyát szüleivel Szent Annával és Szent Joachimmal. A rendszerváltás körüli időben az egyik plébános áthelyezte a szószéket, valamint a templommal egyidős gyóntatószéket is kitették a szentélybe. Ez az átalakítás nemcsak az esztétikát rontja, de a templom műemlék jellegének megszűnését is jelentette.; Középső alsó kép: Utcarészlet, látkép; Jobb felső kép: Népi műemlék jellegű lakóház az Úttörő u. 15. sz. alatt: A 19. század közepén épült a népi építészet gyakorlata szerint. Oldalhatáron álló, az utcavonalra merőlegesen épült lakóház, deszka oromzattal, két ablaktáblával, előtte a járdáig nyúló kiskerttel. A nádtetőt fent a tetőgerincnél négy sor cserép védi.; Jobb alsó kép: 2. világháborús emlékmű: Az E. Lakatos Aranka debreceni szobrászművész által alkotott mészkő emlékműhöz három lépcsőfok vezet fel. Az áldozatok névsora feletti bronz domborművön arcukat kezükbe temetve síró angyalok tartják a koronás Kossuth-címert. Az emlékművet 1990. november 4-én Kis Zoltán országgyűlési képviselő avatta fel. 2 példány postai futás nélkül.; 14,8 x 10,4 cm

  • Jásztelek - Természetvédelmi terület

    Jásztelek - Természetvédelmi terület

    Jásztelek - Természetvédelmi terület Fotó: Baráth Megjelenés: Jászberény, Pintér-Press Kft. [é.n] Megjegyzések: Ill., színes fekvő képeslap. A képeslapon 7 kép látható, a felső sorban 3, az alsóban 4 db. A képeket vízszintesen vastagabb fehér csík, függőlegesen vékonyabb fehér csík választja el egymástól. Jásztelek települését déli irányba elhagyva, a pusztamizsei elágazásra térve érhető el a faragott fa táblával megjelölt védett terület. A holtágat a Zagyva mederrendezése során a bal parti ármentesített területen, mesterségesen alakították ki. 3 km hosszúság, átlagos szélessége 30 m, területe 9 ha. Vízmélysége a rendszeresen történő mederkotrások függvénye. Tulajdonosa és kezelője Jásztelek község Önkormányzata. Eredeti növényzete a keményfás ártéri ligeterdő, az itt álló legidősebb tölgyfák kora kb. 300 évre tehető. A holtágat kizárólag a csapadékvíz táplálja, bár annak köszönhetően, hogy intenzív halgazdálkodást is folytatnak a területen, a Zagyvából szivattyúval is pótolják a vízhiányt. A víz elvezetése is hasonló módon történik, a holtág nem rendelkezik lecsapoló műtárggyal. A területkezelésből fakadóan a Mizsei Holt-Zagyva mára sokat veszített természetességéből. Számos gazdasági funkciót tölt be, ezek közül a legfontosabbak az öntözővíz tározás, halasítás, horgászat. Az utóbbi tevékenységeknek köszönhető, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló holtág és ártér mára erősen zavart és átalakított élőhellyé vált. A holtág halfaunája a rendszeres kotrásoknak köszönhetően drasztikusan átalakult, degradálódott. Flóráját és faunáját tekintve azonban mégis megtalálhatóak a területen védett növények és ritka madárfajok. A holtág és az ártéri erdő az elmúlt évek során sokat veszített természetességéből, ám még ennek ellenére is sikerült megőriznie néhány emléket az egykori ártéri világból. 1994-ben helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánították a 71 hektáros területet.; 2 példány postai futás nélkül.; 14,8 x 10,4 cm

  • Jásztelek

    Jásztelek

    Jásztelek Megjelenés: Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata [é.n.] Megjegyzések: Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 3 kép látható, a képeket vékony fehér csík választja el egymástól. Bal oldali álló kép: Szovjet felszabadítási emlékmű: A lépcsős talapzaton álló obeliszket 1959-ben Magyarország felszabadításának emlékére állították. A szovjet emlékmű domborműve PPS-41 géppisztollyal felszerelt katonát ábrázol. A felirat: "Hazánk felszabadításáért életüket áldozó szovjet hősök emlékére! 1959"; Jobb oldli felső kép: Általános iskola: A régi községi iskola a templommal szembeni épület volt. Ezt az épületet a közösség 1778-ban szerezte meg és több átalakítás után mintegy másfél évszázadon át szolgálta az oktatás ügyét. 1930-ban épült a jelenlegi 5 tantermes, emeletes, modern iskola. A régi isklaépület az új megépülésével felszabadult és a Levente Otthon, valamint a Gazdakör használatára lett átengedve.; Jobb oldali alsó kép: Utcarészlet; Postai futás nélkül.; Gyártási szám: FF. XVI. 19-664 13,9 x 8,9 cm

  • Jásztelek - Üdvözlet Jásztelekről

    Jásztelek - Üdvözlet Jásztelekről

    Jásztelek - Üdvözlet Jásztelekről Megjelenés: Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata [é.n.] FNYV 23. telep Megjegyzések: Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 3 kép látható, a képeket vékony fehér csík választja el egymástól. Bal oldali álló kép: 1. világháborús emlékmű, hátterében a római katolikus templommal: Az első világháborúban elesett jásztelki hős katonák emlékére állította a település az obeliszket a községháza előtti parkban. Czettler Jenő képviselőházi alelnök 1932. október 30-án avatta fel az emlékművet, melyet Gecse Árpád készített. Az obeliszk elején márványtáblára vésve olvasható az elesett katonák névsora. A tábla felett babérkoszorúban "Hős fiaink emlékére" felirat áll. Az obeliszk tetején az antik római hadsereg jelvénymadara, a karmában villámokat tartó sas áll.; Római katolikus templom: Az első bizonyíthatóan létező templom valószínű, hogy a 15. században épült, melyhez a Fügedhalmán elpusztult egyház maradványait is felhasználták. A mai templom kezdeményei az 1600-as években épültek, de nem a mai nagyságában. Feltételezhető, hogy először egy kis kápolna állott és azt bővítették az évszázadok alatt, míg kialakult a mai templom. A hívek gyarapodása miatt szükségessé vált, hogy a templomot 1733 körül kibővítsék. Valószínűleg ez a szentély volt az, az ősi kis kápolna, amit templommá bővítettek, végül 1742-ben vált önálló parókiává. Ezzel a helyi egyház saját kegyúri jogokat és kötelességeket kapott. 1759-ben felépítették a mai tornyot, majd 1765-ben lerombolták az egész templomot az új torony kivételével és felépítették a mai épületet. A torony rézsisakját 1824-ben Homályossi Ferenc építette. Az 1868-as földrengés annyira megrongálta a templomot, hogy fel kellett újítani. A helyreállítás során kibővítés is történt. 1870-ben áldották meg Szent Márton püspök tiszteletére. A templom barok stílusban épült, hossza 36, szélessége 16 méter, befogadóképessége 800 fő. A főoltár képe Szent Márton püspököt ábrázolja, amint alamizsnát nyújt a szegényeknek. A főoltár képét Peski Antal festette 1892-ben, a főoltárt Visits Mihály készítette 1865-ben. A bal oldali mellékoltár a szent keresztet ábrázolja, a jobb oldali mellékoltár pedig a szeplőtlenül fogantatott Szűzanyát szüleivel Szent Annával és Szent Joachimmal. A rendszerváltás körüli időben az egyik plébános áthelyezte a szószéket, valamint a templommal egyidős gyóntatószéket is kitették a szentélybe. Ez az átalakítás nemcsak az esztétikát rontja, de a templom műemlék jellegének megszűnését is jelentette.; Jobb oldali felső kép: Utcarészlet; Jobb oldali alsó kép: Általános iskola: A régi községi iskola a templommal szembeni épület volt. Ezt az épületet a közösség 1778-ban szerezte meg és több átalakítás után mintegy másfél évszázadon át szolgálta az oktatás ügyét. 1930-ban épült a jelenlegi 5 tantermes, emeletes, modern iskola. A régi iskolaépület az új megépülésével felszabadult és a Levente Otthon, valamint a Gazdakör használatára lett átengedve.; 2 példány postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI. 7-632 13,9 x 8,9 cm

  • Jásztelek

    Jásztelek

    Községháza és föjegyzöilak, utcarészlet

    Jásztelek; Községháza és föjegyzöilak; Utcarészlet; Megjelenés: Budapest, Karinger [é.n.] Megjegyzések: Ill. fekete-fehér álló képeslap. A képeslapon 2 kép látható, közöttük vékony fekete csík húzódik. A képeslap alján a vastag fehér sávban "Jásztelek." felirat olvasható. Felső kép: Községháza és föjegyzöilak: A régi Községháza a Szabadság úton, az 1950-es évektől a rendszerváltásig pártházként működött, napjainkban a mellette álló főjegyzői lakkal együtt üresen áll.; Alsó kép: Utcarészlet: Krausz Mihály vegyesboltja és Sárközi János kovácsműhelye a Fő úton az 1920-as években. Ma már nem állnak.; A képeslap keltezett 1927. augusztus 12. dátummal, valamint postai futott, de a dátumbélyegző hiányos. Gyártási szám: 72 T 13,9 x 8,8 cm

/4
<< >>